Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. május / 5. szám

VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1997. MÁJUS Hírhozó A XVII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Búcsúzunk Csekovszky Árpádtól Csekovszky Árpád a mo­dern magyar kerámiaművé­szet vezető mestereinek egyike, akinek látásmódja, formakultúrá­ja, személyi­ségének eti­kája évtize­dek óta meghatározó hatással van keramikusa­ink fiatalabb korosztályai­ra. Művészete összeköti a modern ma­gyar kerámia-művészetet kialakító Gádor István - Gorka Géza - Kovács Margit nemzedék tagjait a népes, több mint száz fős új nemzedékkel. Munkásságát hazai és külföldi kiállításokon sikerek és elismerések kísérték: az 1961-es prágai ipar- művészeti kiállításon ezüst érmet nyert, majd az 1970-es Vallaurisi Nemzetközi Biennálé I. díja, az 1975-ös pécsi Országos Kerámia Biennálé I. díja, 1963-ban Munkácsy-díj, 1977-ben az Érdemes Művész cím, 1994-ben a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja követte, 1996-ban a Bp., XVII. kerületi önkormányzat díszpolgárrá választotta. Huszonöt munkáját helyezték el középületeken, köztereken az országban, ebből 7 kerületünkben van. Ezek közül a legismertebb az elágazásnál el­helyezett Szökőkút-plasztikája. (Búcsúztatónk a 3. oldalon) Ipar(kodjunk) területre! Hasznosítás és környezetóvás A rendezési tervről szóló rendeletet az önkormányzati képviselő- testület megalkotta a Rákosliget-Határút menti iparterületre, a 42- 43-as (ipari és raktárterületi) övezetbe sorolta. A hasznosítás még várat magára, egyelőre mindössze egy német cég tűnt fel a színen, hogy szeretne itt tűzihorganyzó telepet létesíteni. Környezetvédelmi kifogások merültek föl, mire a cég elállt eredeti szándékától, s újabb változata szerint építőipari segédszerkezeteket gyártó üzemet létesítene. (Folytatás az 5. oldalon) Profittitkok ”Ez itt a lehetőségek kerülete” A polgármesteri hivatal megannyi szobájának egyikében elegáns úr hajlik az íróasztal fölé. Nem visel kitűzőt, nem pohi-alkalmazott. Ki ő, mit csinál itt, milyen iratok, jegyzetek, térképek terítik be ideigle­nes helyét? (Folytatás a 6. oldalon.) Ferihegyi históriák A Ferihegyi repülőtér hovatartozásáról manapság sokat foglal­koznak a médiumok. Pro és kontra cikkek jelennek meg. Mi is van emögött? íme röviden az előzmény, a történet. A harmincas években - a polgári repülés fellendülése idején - helyet kerestek Budapest határán kívül, de attól nem messze a főváros repülőterének kiépítésére. Nagykiterjedésű sík terület kellett, ahol a repülés egyik legfontosabb feltétele biztosítható: mármint a ki­futópálya a biztonságos fel- illetve leszállásra. A választás Feri- hegy-puszta környezetére, Pestlőrinc város, Rákoskeresztúr és Vecsés községek közötti területre esett, ahol a nagy, sík, beépítetlen terület biztosítva látszott. A terület túlnyomó része Vecséshez és Rákoskeresztúrhoz tarto­zott, kisebb része Pestszentlőrinchez. (További részletek a 6. oldalon) HIRDESSEN A HÍRHOZÓBAN! 30.000 ügyfélhez jut el. Hirdetésfelvétel a szerkesztőségünkben (Egészségház u. 3.) Tel.: 257-9589 vagy 06-30-220-887. Vagy: Telemark Média (Borhy Márta, Horváth László) Tel./fax: 251-5337, 251-5537 2oti. á. w

Next

/
Oldalképek
Tartalom