Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. március / 3. szám

1997. MÁRCIUS (rT ' r í\ \ / aHT cn ^ 1 \ 1 v V ILL TALPONMARADÁSUNK TITKA: TAKARÉKOSSÁG! r-----------------------------------------------------------i Kátaí Péter polgármesterrel beszélget Tamás Tibor i I I kell telnie ahhoz némi időnek, hogy kellő távolságból tárgyi­lagosan tekintsünk vissza az óévre, s górcső alá vegyük az újat. A teljesített és tervezett feladatok mér­legének megvonására Kátai Péter polgármestert kereste meg lapunk.- Polgármester úr, milyennek ítélhet­jük meg 1996-ot a társadalmi egyetértés, a teljesítmények tük­rében?- Alapvetően megoldottuk kerületünk működését, mi több, szerény gazdasági­gazdálkodási lehetőségeinkhez mérten fejlesztést is sikerült elérnünk. Talpon maradtunk - ez a legfontosabb! Az ön- kormányzati képviselő-testület egysége­sen tervezett és döntött. Ezt teszi két éve. Egyébként soha nem állt szándékunkban lesöpörni az ellenzék véleményét. Úgy vélern, szegény­ségünkből adódóan is együttműködésre kell(ett) törekednünk. Életünket szabályok foglalják keretbe, önök hány rendeletet alkot­tak, határozatot hoztak tavaly? Igyekeztünk a törvény előírta szabályozást maradéktalanul végrehaj­tani, a joghézagokat eltüntetni. 68 ren­deletet s 770 határozatot hoztunk, és csupán egyet talált kifogásolhatónak a Közigazgatási hivatal... Két év.e gyors és egyszerű ügyintézésre törekszünk a döntések megfelelő szintekre való he­lyezésével, s azzal, hogy az ügyfelekhez minél közelebb kerüljünk. E folyamat­nak még nem értünk a végére, de így is előkelő helyen állunk Budapesten.- Mekkora költségvetésből gazdál­kodhatnak, mire tellett?- Nem futotta annyira, amennyire szeret­tük volna, de a 3,7 milliárd forint főösszeg felhasználásában egyetértett a testületünk. A szakmai szempontok szerint összeállított, a karbantartástól a fejlesztésekig terjedő lakossági és in­tézményi igények például valós problémákat takartak, ám be kellett látni, hogy nem telik rájuk. Helytelen lett volna a vagyonfelélés politikáját köpetni, ám nekünk még erre se volt, és nincs módunk. Hitelt ugyan már vettünk föl (’95-ben 150 milliót), de tavaly erre sem kényszerültünk. Idén 142 milliós hitelt terveztünk, ami gazdaságilag még el­fogadható.. Csakhogy: a jelenleg ismert kormányzati irányelvek és a képviselőtestületünk által elfogadott pályázati elkötelezettségei alapján 1999- re már körülbelül 600 millió forint hitelfelvétel válhat szükségessé. Ennek törlesztése már' kezelhetetlen. Szük­ségesnek látom, hogy a fentiek is­meretében testületünk újfent tekintse át ezt a kérdést. Személy szerint nem tar­tom erkölcsileg vállalhatónak, hogy ilyen feltételekkel adjam, adjuk át a gazdál­kodást a következő önkormányzatnak.- Intézményeik bővítése mellett azért fejlesztések is gazdagították a Rá­kosmentét.- Kibővítettük az Egészségház úti 3. szám alatti egészségügyi komplexumot, új ebédlőt és három tantermet kapott a Kép utcai iskola. Nyolc intézményünk­ben átálltunk az olcsóbb gázfűtésre, hat intézményben tetőt újítottunk fel, kiépítettük Csaba ötezer méternyi szennycsatorna-hálózatát, ezt folytatjuk az idén 2500 méteren. Megkezdtük a kerületi úthálózat szilárd burkolattal való ellátását, nem állunk meg a gáz- és csa­tornaépítéssel, nekifogtunk a Vigyázó- Pgdmaniczky kastély állagának megóvásának. 30 intézményben tartottunk karbanntartáslj, nemkülönben az út- és csapadékelvezető rendszerek­ben végeztünk karbantartást. Számos tervet készítettünk közművesítésre, céltámogatásokra. Szándékaink szerint Rákoscsaba teljesen közművesített lesz, és előkészítjük Rákoskertet és Rá­koshegyet. Tavaly négy részletes ren­dezési tervet fogadtunk el. Természete­sen igyekszünk folytatni a fej­lesztéseket, amennyire lehet.- Egyik fő bevételi forrásuk a helyi adók szedése. Gazdálkodá­sukat könnyítendő terveznek-é emelést az idén?- Nem. Tavaly is az utolsók közötti emeltünk. S azért, mert különben a főváros és a kerületek között zajló évi forrásmegosztási tárgyalásokon leg­alább 70 milliós hátrányba kerültünk volna.- Milyen szociális gondok szorítják a kerületet, mennyire tudtak segíteni ezeken?- Sajnos, polgáraink nagyrésze - budapesti összehasonlításban - rend­kívül nehéz anyagi körülmények között kénytelen élni. Tudom, hogy elsősor­ban a megélhetés és a lakásfenntartás okoz gondokat. Ezen belül is kiváltképp súlyos az egyedülálló idősek és gyer­mekeket nevelők, illetve a rokkantnyug­díjból élők helyzete. Az elmúlt évben, sajnos, csak 5200 családot tudtunk segélyben részesíteni.- Gyanítom, a kerület kulturális, ok­tatási és sporthelyzete sem rózsás, miként a támogatás keretei sem végtelenek...- Sajnos, egyik területen sem vagyunk képesek annyi segítséget nyújtani, mint amennyit szeretnénk. Nem vagyunk képesek vállalni a teljes finanszírozói, mecénási szerepkört a rendkívül rossz anyagi pozíciónk miatt. De törek­szünk arra, hogy minden közmű­velődési, oktatási intézményünket - lehetőségeinkhez mérten - támogas­suk!., az egyesületeket és a társadalmi kezdeményezéseket felkaroljuk, ha csak néhány tízezer forinttal is (ami nekik sokszor az életben maradás). Példaként említhetem, hogy korszerű számítógépekkel, programokkal szereltük föl az intézményeket, egységesen megszerveztük a gyógyúszást, a gyógytestnevelést és a logopédiai ellátást. Most először nem kellett elutasítanunk senkit férőhely- hiány miatt. Évek óta írunk ki pályáza­tokat, a szponzorálást elősegítendő. Fő célunk, hogy ez évben is működőképe­sek maradjunk és ha szerény mérték­ben is, de fejlődjünk minden téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom