Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997. október / 10. szám
Idén augusztusban a Társadalmi Egyesületek Kerületi Szövetsége az alábbi kérdésekkel keresett meg: 1. Milyen részesedést kap a kerületi önkormányzat a fővárostól, ha privatizálják a budapesti gáz- és csatorna műveket? 2. A kapott részesedést hogyan osztja meg a lakossággal, azokkal, akik jelentős anyagiakkal járultak hozzá a kerületi gáz-, és csatornahálózat kiépítéséhez? 3. Az Önkormányzatnak van-e szándékában valamilyen formában nyilvánosságra hozni a fenti témákkal kapcsolatos állásfoglalását? A gázművek privatizációja során az önkormányzati részesedés a törvény szerint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. A Fővárosi Önkormányzat mintegy két évvel ezelőtti elképzelése szerint az érintett kerületi önkormányzatok a fővárosi részesedés kb. 3 %-át kapták volna, meghatározott elosztási elvek szerint. Ez, a kerületünk számára legkedvezőbb esetben is mindössze kb. 178 millió forintos juttatást jelentett volna. Az adott helyzetre tekintettel több külső kerületi önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény egyes részei VAROSHAZA TAJ A közérdekű kérdései alkotmányellenességének megállapítását kérve, amely indítványról érdemi döntés még nem áll rendelkezésünkre. Az ügyben a főváros részéről tudomásunk szerint előrelépés hosszú ideje nem történt, s jelenleg már az is kérdéses, hogy a Fővárosi Önkormányzat akár egyetlen forintot is átad a kerületnek. A csatornázási művekkel kapcsolatos elképzelésekről hivatalosan még semmiféle értesítést nem kaptunk, de az eddigi, nyilvánosság előtt elhangzott fővárosi nyilatkozatok nem adnak okot a bizakodásra. Az Önkormányzat eddig még nem döntött arról, hogy az esetlegesen kapott részesedésnek mi lesz a sorsa. Amennyiben a kérdés aktuálissá válik, a Képviselő- testület természetesen foglalkozni fog a kérdéssel. A döntés meghozatalakor az Önkormányzatnak figyelembe kell vennie az egyes közművek létrehozásában résztvevők (állam, önkormányzat, lakosság) anyagi hozzájárulásának arányát, a lakosság igényeinek megfelelő közösségi célok megvalósításának lehetőségét. A közművek privatizációjának kérdése ma a közérdeklődés középpontjában áll. Kétségtelen, hogy az Önkormányzat eddig nem szólalt meg a nyilvánosság előtt ez ügyben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Önkormányzat egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel. Tavaly a Képviselő-testület megbízott egy gazdasági tanácsadó céget, hogy nyújtson segítséget az Önkormányzat ez irányú követeléseinek megfogalmazásában ill. a követelések gazdasági, jogi megalapozásában. Részt vesz a kerület azon kezdeményezésekben is, amelyeket a Külső Kerületek Szövetsége folytat ez ügybén. Az egész kérdés végkimenetelét döntően fogja befolyásolni az Alkotmánybíróság döntése. Amennyiben az Alkotmánybíróság a kerületek szempontjából kedvezőtlen döntést hoz, úgy a kerületek részesedése a Fővárosi Önkormányzat politikai döntésétől függ. Jelenleg még nem tudható, mikor kerülhet sor a kérdéskör megnyugtató lezárására, azonban bármilyen fejlemény esetén arról a kerület lakosságát tájékoztatni fogom. ifj. Nagy László alpolgármester : 1997. ÉV DÍSZPOLGÁRA 1 i ■ Önkormányzatunk Képviselő-testülete 1997. október 2-án . ■ tartott kivételes ülésén úgy döntött, hogy az 1997-es évben . „Budapest Főváros XVII. kerület Díszpolgára címet” ■ Dr. Kálmán Alajosnak adományozza. A cím átadására , október 23-án 11.00 órakor a Dózsa Művelődési FIáz I színháztermében, ünnepi gálaműsor keretében kerül sor. I Dr. Kálmán Alajos Széchenyi díjas akadémikus. Régi’ rákoshegyi lakos, kerületi lokálpatrióta, jelentős közéleti I tevékenységet fejt ki - tudományos munkássága mellett. . Emberi, erkölcsig tudományos hozzállása alapján a Képviselő-testület Ot tartotta méltónak díszpolgári címmel ■ kitüntetni. . Nem sújt le a Pöröly Önkormányzatunk jogelődje - közellátási kötelezettségének eleget téve - 1988-ban a Pöröly utcában ABC-áruházat létesített. A beruházás 30 %-át végleges támogatásként adta az üzemeltetőnek, a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ-nek, aki a használatért 1990-ig <a beruházás 70 %-át érő) több mint 5,7 millió forintot fizetett. A megállapodás szerint ha a használati díjat megtérítette, az ingatlan az üzemeltető tulajdonába kerül, amiről külön adásvételi szerződés rendelkezik. Az ingatlan az önkormányzaté. Az ÁFÉSZ a használati díjat kifizette, ám tulajdonjogot nem szerzett a felépítmény után, noha '91-től kéri. Tavaly az ÁFÉSZ kézzelfogható javaslatot tett: hadd vegye ingatlan-nyilvántartásba saját tulajdonaként az általa megvásárolt 240 m2-nyi épületet, valamint ehhez vehessen még 250 m2 (deponálásra alkalmas kiszolgáló) területet; hozzanak létre közös tulajdont az Önkormányzattal a ráépítés szabályai szerint. A megvásárlandó föld árára az ÁFÉSZ konkrét ajánlatot ez idáig nem tett. Az ingatlan - peren kívüli - jogi rendezése az Önkormányzatnak is érdeke. Csakhogy e terület jókora kiterjedésű, vagyis más célra is hasznosítható a bárminemű ilyetén lépéshez a tulajdonostárs beleegyezése szükségeltetik. Persze elvileg az ÁFÉSZ megvehetné az egész földterületet (de nem kívánja), s a/ is lehetséges, hogy az Önkormányzat vásárolja meg a szóban forgó felépítményt. Ennek árát az ÁFÉSZ nettó nyolcmillió forintban szabta meg. Az Önkormányzat Jogi Bizottsága a közös tulajdonra vonatkozó ajánlatot elfogadhatónak minősítette, a vagyongazdálkodási bizottság nem. A hajdani végleges támogatást tulajdonként fogja fel, s a részletes rendezési terv elkészítését, illetve elfogadását feltételül javasolja, s persze várja az ÁFÉSZ konkrét árajánlatát a többletteiület megvételére. A Képviselő-testület a Vagyongazdálkodási Bizottság határozati javaslatát támogatta. A Rákoshegyi Polgári Kör helyiségét zsúfoltságig megtöltötték a barátok, ismerősök és verset kedvelők. Lakatos József Péter sajátos módon válogatott a világirodalom és a magyar költészet remekeiből - élvezettel hallgattuk "Zsoltárok és majdnem azok" című előadói estjét. Rohanó világunkban jó néha megállni cs elgondolkodni, odafigyelni a szavak értelmére. "Ami a sorozatból kimaradt: olaszországi katedrálisok" címmel folytatódik Dr. Kálmán Alajos nagysikerű, az európai katedráiisokat bemutató vetített diaképes előadás-sorozata. Időpont: október 25-én, szombaton, este 18.00 óra Helyszín: az Általános Iskola ebédlője, Kép utca 13. Olcsóbb locsolás Ha a rákosmenti polgár locsolni akar, azt a fizetendő (hathavi) csatornadíj 10 %- áig kedvezményesen teheti, szól a Fővárosi Közgyűlés rendelete. A tapasztalat azt mutatja, hogy - különösen a legmelegebb nyári hónapokban - a kertes házak lakói az ivóvíznek mintegy 35 %-át. használják locsolásra. Az aktív zöldfelület ápolása persze nem csupán a polgárok, hanem a főváros érdeke is. Tehát indokolt lenne a locsolási kedvezmény növelése. Ezért Gyöngyössy Márton képviselő kezdeményezte: a locsolási kedvezmény mértéke a Fizetendő hathavi csatornadíj 25 %-a legyen. Úgy véli ugyánis, hogy a csatorna- és vízdíjemelés önmagában is indokolja a fenti kedvezmény növelését, hiszen a magasabb díjak elsősorban a csekélyebb jövedelmű, nyugdíjas kerttulajdonosokat sújtja. A képviselő javaslatát támasztják alá a környezetvédelmi szempontok is. Az sem mellékes, hogy kerületünkben ugrásszerűen megnőtt a kútfúrások, no meg az emésztőgödrök építésének száma, vagyis a talaj szennyezettsége terjed(het). Tehát kívánatos a polgárok minél szélesebb körben történő bevonása a csatorna-rákötésekbe. A kezdeményezést a képviselő-testület egyöntetűen támogatja. JÁRDA A VASÚTI ÁTJÁRÓBAN Veszélyes és tarthatatlan, hogy a rákoshegyi Táncsics-Lőrinci út közötti vasúti átjárónál nincs járda. A rosszul belátható átjárót használják a Kép utcai iskola diákjai, a közútra kényszerülve. Noha többször nekirugaszkodtak a járdaépítésnek, mégsem koronázták kézzelfogható tettek a szándékot. Az Önkormányzat Bukta Mihály által vezetett Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Műszaki Bizottsága tavaly saját keretéből a MÁV-val és a Közúti Felügyelettel egyeztetett, két változatot tartalmazó tanulmánytervet készíttetett a térségre. Az egyik verzióban csupán gyalogos járda épülne, míg a másik, messzebb mutató lehetőség alapján kerékpárutat is létesítenének, ami nyilván költségesebb. Éne nincs pénze a MÁV-nak. Állhatná még a számlát a Fővárosi Önkormányzat, mivel ő a kezelője a szóban forgó utaknak, ám csak járdaépítés szerepel tervében, kerékpárút nem, sőt nem vállalja a Madárdomb felé vezető járdaszakasz építését sem. Magyarán: kerületünk önkormányzatára maradt a döntés. Bukta Mihály szerint - bár nincs régi hagyománya a biciklizésnek szűkebb hazánkban - a kerület nagy kiterjedése, laza beépítése és a jövőbeni fejlődés a kerékpározás, egyszersmind kerékpárutak építése mellett szól. Csak járda vagy kerékpár út is? A lehetőségek közül képviselőink az utóbbi mellett döntöttek. A Rákosligeti emlékkőállítás alkalmából nyílt tárlat megnyitója. (Szöllősi Nagy András, Kovács István, Prém János) 5
