Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. május / 5. szám
VI. évfolyam 5. szám 1996. MÁJUS A XVII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA FÁSÍTÁS Na nem a diákok rettegte éwégi (közi) fásításról, sokkal inkább az Új-Akadémia 525-ös terén április 26-án történt parkosításról van szó. Mint azt a Landys & Gyr Magyarország Kft. marketing munkatársától, Gombás Vilmostól megtudtam, cégük idén ünnepli 100 éves fennállását, s ez alkalomból - a nyugati országokban már méltán elterjedt és gyakorlattá vált fásítási programmal - a kedves és hasznos szokás magyarországi "meghonosításának” úttörőjévé avatta magát. A Landys & Gyr centenáriumi évében világszerte nagyszabású programot kezdeményezett, - melynek hazai, véletlenszerű kiválasztottja kerületünk, amit ez úton is köszönünk - mely reméljük követendő példa lesz a nagy, javakban jócskán bővelkedő egyéb cégeknek is. Úgy legyen! Mindenesetre kerületünk parkosításra kiszemelt részén (amire minden igencsak ráfér) nem kevesebb, mint 1000 növényt, köztük 60 fát ültettek el. Hogy kik? Ásót, kapát fogtak nemcsak az említett cég prominens személyiségei (köztük Péter Adrienne ügyvezető igazgató), de kerületünk jeles képviselői is. A faültetést megelőző, emlékművet (is!) leleplező ünnepségen, a szintén "kertészkedő” Gombás Vilmos "házigazda" mellett felszólalt Edelényi-Szabó Ákos alpolgármester úr és Bukta Mihály környezetvédelmi tanácsnok is.' Ezután, a rendezvénynek helyet adó Hófehérke óvoda kékfestő ünnepi ruhácskákba öltözött kis lakói szórakoztatták a meglepően nagyszámú közönséget: "Akkor hát szép lesz a világ... szebb és boldogabb.” - énekelték. Kerületünk és a világ valóban szép lesz (lehet), ha - amint Erdélyi úr is mondta - vigyázunk rá, s ha a Landys cég kezdeményezése "gyökeret ver", követőkre talál. Dr. Póka Géza, a körzet képviselője a "legszebb budapesti körönd" - nek tartja (némi érthető elfogultsággal) a parkosított kis részt. Ha most még más szemében nem is igazán egyértelmű a jelző, idővel azzá vállhat: gondos munkával, hozzáértő kezekkel, a csemetefákra vadászók és a rongáló galerik nélkül. A szabadtéri Landys büfében aztán mindenki lehűthette a fülledt meleg okozta és az ültetési láz fokozta szomjúságát, ahogy azt Hoffmann Attila országgyűlési képviselőnk is tette. Remélhetőleg a "Bújj, bújj zöldág..."-at nemsokára tényleges zöld ágak-alatt énekelhetik az apróságok, dúsiombú fák alatt foghatják egymás kezét a párok és sétálhatnak a környék nyugdíjasai. Kővári Katalin Beszélgetés Tóth Imrével, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökével- A törvény erejénél fogva kötelező a kamarai tagság, de egy most induló vállalkozónak vagy vállalkozásnak miért érdemes belépni a kamarába, mit tud a kamara nyújtani?- Valóban leggyakrabban azt a kérdést teszik fel, hogy miért kötelező a kamarai tagság. Ma nincs Európában fejlett, jól működő piacgazdaság kamarák nélkül. A vállalkozások legfontosabb összefogó, gazdaságszervező, kiszolgáló, vállalkozói infrastruktúrális háttere és intézménye. Erre a nyugati piacgazdaságban azért van szükség, mert gyakorlatilag olyan típusú minisztériumok nem léteznek, melyek a gazdaság szervezésével foglalkoznak. Miután mi a nyugati piacgazdaság felé törekszünk - meggyőződésem szerint nagyon helyesen - ha nem vennénk figyelembe ezt a fajta gazdaságszervezési modellt, nagy hiba és az Európai Gazdasági Társulás egyik gátja és fékje lenne. Ezt ismerte fel a magyar Parlament, amikor 1994-ben megalkotta a gazdasági kamarákról szóló törvényt. A vállalkozói szabadság, a vállalkozás joga mint emberi jog természetesen megmarad, hiszen ez alapvető alkotmányos jog, ugyanakkor a Parlament úgy vélte, hogy a vállalkozás folytatásának az a feltétele, hogy a vállalkozónak valamelyik gazdasági kamarához kell tartoznia. A Parlament törvénybe foglalta, hogy akkor folytathat valaki vállalkozást, ha valamelyik Kamarának tagja. Hogy miért tette, ez a következő kérdés. Részben a rendezett piacgazdasági viszonyok kialakítása miatt. Nem lehet a kötelező tagságtól eltekinteni, ha egy köztestület, egy gazdasági önkormányzat, mint a polgári önkormányzat partnere az összvállalkozások általános érdekeit is képviseli, azt nem lehetett megtenni, hogy ezt csak egy szűk vállalkozói kör finanszírozza, nem is lenne hajlandó természetesen. A fő probléma az volt, hogy sérült egy kicsit a kamarai törvény. Békési pénzügyminiszter úr 1994-ben úgy döntött, hogy már 1995-ben életbe lép a kötelező kamarai tagság. Kénytelenek voltak tagdíjat szedni, ami kellemetlen volt, különösen a kamarai vezetés számára, mert ez egyben le is járatta mindjárt az elején a folyamatot és szembeállította a legitim módon megválasztott vezetést a tagsággal. Mellette még magyar módra az is megtörtént, hogy a törvénnyel ellentétben nem engedték, hogy az adóból írják le a vállalkozók. A Kamarákat nem látták el ingatlanokkal, nem kapták meg azokat a szükséges adatszolgáltatásokat, melyek nélkül nem lehet feltérképezni, gyakorlatilag hány vállalkozás van a fővárosban. Ma már konszolidált állapot kezd kialakulni. Mind a huszonhárom polgármesterrel sikerült megállapodni, év végéig mind a huszonhárom kerületben befejezzük a kamarai alapszolgáltatások kiépítését. Létrehoztunk két regionális, nagyobb szolgáltató centrumot, amelyek a nagyobb vállalkozásokat szolgálják. Ilyen az V. Kossuth tér 6. szám alatt a - Baross Gábor Vállalkozásfejlesztési Iroda - és a Híd Iroda az I. Attila utcában. (folyt, a 6. oldalon) Helyreigazítás Előző számunk címoldalán a Polgári Védelmi Parancsnokság tájékoztatója a nem létező "Bizottság” nevében jelent meg. A hibáért olvasóinktól és a BM Polgári Védelem Budapest XVII. kerület Parancsnokságától elnézést kérünk. KÖZMEGHALLGATÁS A XVII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének döntése értelmében ezévi közmeghallgatását május 30-án csütörtökön 17 órai kezdettel tartja a Dózsa Művelődési Házban (XVII. kér. Pesti út 113.) fi. vl.3i
