Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. szeptember / 9. szám
1996. SZEPTEMBER A XVII. kerület kulturális tevékenysége (I. rész.) Ha az ember számba akarja venni, netán értékelni kívánja egy kerület kulturális tevékenységét, nem kevés problémával találja szemben magát. A teljesség igénye nélkül megpróbálok kísérletet tenni egy térkép megrajzolására. A kultúra szűkebb értelmű megfogalmazása szerint "A művelődésnek valamely területe, illetőleg valamely korszakban valamely népnél való megnyilvánulása” Ebből a megfogalmazásból kiindulva gyűjtöttem csokorba a kerület kulturális intézményei és művészeti csoportjai által ápolt és felkarolt területeit az iparművészetnek, a képzőművészetnek, a zeneművészetnek és a színművészetnek. A művelődési csoport jó szervezője a gobelin, a szőttesek, a népi hímzések és egyéb kézimunkák alkalmi kiállítások keretében történő bemutatásának, illetőleg szakköri formában történő átörökítésének mind a fiatal nemzedék, mind az idősebb hódolók és más érdeklődő lakosok számára. A kerület művelődési házai is jó segítői a művelődési csoportnak a nagy értéket képviselő tárgyak közkinccsé tételében. Felbecsülhetetlen szerepük van a hangversenyek, a könnyűzenei műsorok szervezésében, a különféle kórusművek jeles eseményekhez kötődő megszólaltatásában, a népdalénekesek szólószámainak megismertetésében, valamint a magyar nótaestek, kabarék és operettek, vagy a rockmuzsika kedvelőinek szánt esetenkénti rendezvények megszervezésében. A helyi, a belföldi és a külföldi tánccsoportok nemzeti és nemzetközi táncainak színpadi bemutatásán kívül helyet kapnak a művelődési házak színpadain a szólótáncokat művelők, a népi hagyományokat felölelő játékok felelevenítői. Döntő a közreműködésük az etnikai csoportok folklór jellegű, ősidők óta változatlan formájú előadások megszervezésében és bemutatásában. A CSTRH szintén kimagasló szerepet vállal a lakodalmak szervezésében, a családi ünnepek és szokások töretlen ápolásában. Az általános és középiskolák vers- és prózamondó versenyeinek az iskolák a lebonyolítói, s szervezői a kerületi győztesek műsorainak. A történelmi évfordulókat az iskolák, a civil és politikai szervezetek együttesen ünnepük, bevonva a kerület lakosságának érdeklődő tagjait. Az iskolákban folyó megemlékezések az ifjúságban keltenek érdeklődést nemzeti múltunk, haladó hagyományaink tisztelete iránt. Öntevékeny rendezvényeiket magyar szakos tanáraik segítik sikerre. A történelmi évfordulók kerületi szintű megünneplésében kezd érvényesülni annak a nézetnek a hatása, hogy "Csak annyit várhatunk a jövőtől, amennyit mi adunk a múltnak'.’ A kerületi lakosok egyre nagyobb számban vesznek részt ezeken a megemlékezéseken. A festészeti, grafikai, agyag, illetőleg fém tárgyak, fa faragások és egyéb képzőművészeti alkotások rendszeres és időszaki kiállítások rendezéséből nagy feladatot vállalnak a művelődési társaságok, a kiállító termek, galériák fenntartói, a múzeumok vezetői, akik nagymértékben formálják a pozitív irányú közízlést és bevezetik a közönséget az alkotások megértésének birodalmába. Ezeket van hivatva segíteni a kiállításokat megnyitó szakemberek egyre növekvő hada és a kiállításokról ismertetőket író kritikusok közmegbecsülésnek örvendő tagjai. Kerületünk zenei kultúrája is nagy jelentőségű. A fúvószenekaraink nemcsak kerület, de országszerte növelik jó hírünket. Tánczenekaraink szintén jelentős tényezői kerületi kultúránknak. Az ifjúság széles rétegeit vonzzák és formálói fiataljaink ízlésének és irányítói a kulturált szórakozásnak, amelyet jól egészítenek ki a különböző ifjúsági csoportokat tömörítő discók. A világi és egyházi énekkarok zenei eseményeink kimagasló szereplői. A Balassi Bálint Gimnázium helyi és országos hírű énekkara díjnyertes kórus, amely külföldi szerepléseivel már eddig is felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és nemzetközi szerzők darabjainak megszólaltatásával. A helyi kórus- versenyeken mindnyájunk számára feledhetetlen műsorokat adnak, egyesítve erőiket a kerületi iskolák énekkaraival és egyházi kórusaival. A különböző nyugati országok kórusaival tartott kapcsolatuk alkalmával kerületünk lakosai is gyönyörködhetnek műsoraikban. A kerület templomaiban történt fellépésük kiváló karnagyaik vezetésével, meghívott orgonisták, énekesek közreműködésével igazi élményt nyújtanak a zene barátainak. Közszereplésük pedig emeli a megemlékezések színvonalát. Az ismeretterjesztő előadások fő szervezői a kulturális központokon kívül a társadalmi szervezetek, amelyek sokrétű témákban gazdagítják a lakosság ismereteinek szintjét, felkeltik érdeklődésüket a tudomány és az emberi haladás történetének, a gazdasági és kulturális élet egységének együvé tartozása iránt. A kultúra fentebb felsorolt területeinek értékelésével általában is nagy merészség foglalkozni, hát még egy újságcikk keretében vállalkozni a teljes spektrum bemutatására. Csupán a színművészet területére teszek egy rövid kiruccanást, amelyről a következő cikkemben kívánok megemlékezni. Dr. Bánk Endre JELSZAVAINK VALÁNAK: sport, erő, egészség A kerületünkben lévő 12 évfolyamos Körösi Csorna Gimnázium talán még budapesti szinten is egyedülálló újszerűséggel látott hozzá Felter András igazgató úr irányításával napjaink épp annyira modern, mint hasznos vállalkozásához: az iskolában a szülők önkéntes hozzájárulásával a gyerekek 18 sportág közül választhatnak (úszás, torna, tenisz, cselgáncs, lovaglás, labdajátékok, kajak-kenu, túrázás), vállalkozókedvű sport- manek és ladyk űzhetik akár valamennyit. Az iskola ezen - talán nem mindenki számára ismeretes - sport-programjának szakmai részét Kánya László dolgozta ki, aki több évtizedes testnevelői és úszóoktatói gyakorlattal a háta mögött vallja, hogy korunk - különösen az ifjúságra veszélyes devianciáit (úgy, mint drogfogyasztás, elkeseredettségből, kilátástalanságból adódó tespedtség, elzüllés, nihilizmus és alkoholmámor) elsősorban is a rendszeres testedzéssel, a fölös energiák "jótékony célú" felhasználásával lehet elkerülni, ami egyébként a szellemi frissesség, a lelki kondíció egyik legfontosabb alapfeltétele. Ezt az elgondolást minden, gyerekét felelősséggel nevelő szülőnek tudnia és követnie kellene. Természetesen a testmozgásra nevelést nem elég középiskolás korban elkezdeni (bár még akkor sem késő), már jóval korábban meg lehet szerettetni a gyerekekkel az izomláz okozta keser-édes fáradtságot, különösen abban az esetben, ha gyógyítás a cél. Épp ezért, az iskolákban folyó gyógytestnevelés területén elért eredményeket is feltétlenül meg kell említeni, mert, mint Kánya László mondja: "Beteg gyermekeink testi, lelki egészségéhez elengedhetetlen a gyógytestnevelés folyamatos fejlesztése és támogatása.” De a testi bajok többsége nem menetrendszerűen, iskolapadba kerüléskor, 6 évesen jelentkezik: a tünetek már jóval korábban megmutatkoznak. A kisóvodások gyógytest- nevelésében, elsősorban is úszásoktatásában a nagy előrelépés köszönhető többek között Csikós Zsuzsannának, a Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjének, és nem utolsósorban a gyerekeiket felelősséggel és áldozatkészséggel nevelő szülőknek. A kezdeti nagy lépés már megtörtént. Most már csak arra kell vigyáznunk, hogy ez a sok időt, hozzáértő emberek segítségét igénylő, gyermekeink testi, lelki épségét megcélzó program támogatás hiányában nehogy "elsorvadjon” és a kicsinyek orvoslására szolgáló jótékony "lubickolás” megszűnjék. TÚRAKIÍRÁS Időpontja: 1996. október 26. szombat Helye: Budai hegység Útvonala: Vadaskerti út - Libanoni cédrus - Vadaskerti hegy - Emlékmű - Határnyereg - Virágosnyereg - Guckler Károly út - Fenyőgyöngye - Árpád kilátó - Nagybényei út 11. busz v. á. Távolság: 10 km Nehézségi fok:könnyű Felszerelés: kényelmes, zárt cipő, réteges öltözet, oldal-, vagy hátizsák (fényképezőgép) Élelmezés: ’’tarisznyából” (szendvics, gyümölcs, víz/tea) Utazási költség: busz-, metro-, villamosjegy 2-2 db. Várható hazaérkezés: 15 órakor Rákoskeresztúrra Találkozás: reggel 1/2 8-kor az Elágazás Patika melletti járdák része MINDENKIT SZERETETTEL VÁR: az önkormányzati Sport Egyesület Molnár György, Quitt András túravezetők Kővári Katalin
