Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. április / 4. szám
1996. ÁPRILIS Q O Stabilabb gazdaságpolitika 1996. március 21-én a Képviselő-testület elfogadta az Önkormányzat 1996. évi költségvetését. A költségvetéssel összefüggésben szeretnék néhány szót szólni a kerület gazdasági helyzetéről. Az önkormányzat 1994. decemberében megválasztott Képviselő-testülete rendkívül nehéz helyzetben vette át a kerület irányítását. Az 1995-ös évet 486 millió Ft-os forráshiánnyal; több, mint 150 millió Ft hiteltörlesztési kötelezettséggel és üres kerületi kasszával kezdhettük. Mindezeken felül több száz millió Ft értékű, 1995-re beígért fejlesztést kellett volna megkezdeni. Az 1991. vége óta tartó intenzív vagyonfelélés következtében a forgalomképes vagyon nagyságrendekkel csökkent. A rendkívül nehéz helyzet három fő okra vezethető vissza. Az első az állami költségvetési támogatások reálértékének folyamatos csökkenése. A másik fő ok a fővárosi forrásmegosztás rendszere: a forrás- megosztás fgy leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját feladatai ellátásához 100%-ban biztosítja a fedezetet, míg a többi pénzt az egyes kerületek helyzetétől gyakorlatilag függetlenül szétosztja, szinte minden kerületnél jelentős forráshiányt okozva ezzel. Az 1994. évi törvénymódosítás elvette a lehetőséget a kerületektől, hogy tiltakozni tudjanak a Fővárosi Önkormányzat azon eljárása ellen. A harmadik fő ok az előző Képviselő-testület gazdálkodásában keresendő. Ez gyakorlatilag a működési forrásoktól független finanszírozást, az átgondolatlan vagyonfelélést jelentette. 1995 elején így világos volt a következtetés: amennyiben nem sikerül radikális fordulatot elérni, akkor 1995-ben az Önkormányzat csődbe megy. Egy önkormányzatnak jellegéből következően sokkal korlátozottabbak a lehetőségei gazdasági helyzetének rendbetételére, mint az államnak. A bevételek túlnyomó része nem helyben képződik, nincsenek az önkormányzat kezében olyan közhatalmi jogosítványok, melyekkel az állam illetve a Fővárosi Önkormányzat által meghatározott körülményektől független gazdaságpolitikát lehetne megvalósítani. Adott körülmények között ezért az önkormányzatnak elsősorban a költségvetésén keresztül befolyásolható folyamatokra kell koncentrálnia. A kerület gazdasági helyzetének egyensúlyba hozása három, egymást követő szakaszban valósítható meg. Az első szakasz 1995-ben lezárult. A második 1996- tal kezdődik, míg a harmadik legkorábban 1998-tól valósítható meg. 1995-ben a fő cél a közvetlen csődhelyzet elkerülése volt. Ezért a költségvetés a túlköltekezés megszüntetésére, a kiadásoknak a forrásokhoz történő igazítására koncentrált. Komoly lépések történtek a vagyonfelélés folyamatának visszaszorítására. Fontosnak érzem, hogy e problémáról külön is szóljak néhány szót. Az előző Képviselő-testület a működési költségek növekedését nem takarékosabb gazdálkodással, hanem az önkormányzat vagyonának folyamatos értékesítésével kompenzálta. Szemléltetésül egy példa a mindennapi életből: ha egy kocsival és lakással rendelkező család a növekvő árak miatt kevesebb ruhát vásárol, ritkábban jár szórakozni, de így átvészeli a nehéz időszakot, akkor nincs baj. Ha ugyanez a család eladja az autóját, hogy hétvégi telket vásároljon, akkor sincs baj, mert új értéket hoztak létre. Ha azonban a gépkocsit azért adják el, hogy abból élelmiszert vásároljanak, akkor az komoly probléma, mert ha a kapott pénz elfogy, akkor már nem lesz mit eladni. Hasonló a kerületi önkormányzat helyzete is. Az előző Képviselő-testület nem gondolta végig, hogy a vagyon eladásával milyen folyamatot indít el, ha azt nem beruházza, hanem "megeszi". Az 1996-tal kezdődő második szakasz fő célkitűzése a működtetési költségvetési hiány fokozatos megszüntetése, az új költségvetési struktúra megalapozása, a vagyonfelélés megszüntetése. Ennek érdekében sor kerül az önkormányzat által nyújtott egyes szolgáltatások ellátási módjának felülvizsgálatára, a célszerűbb és jobb ellátási formák megvalósítására. Világosabbá és áttekinthetőbbé válik a finanszírozási rend. Megtörténik a korszerű vagyongazdálkodás kereteinek kialakítása, s új beruházások megkezdésére is sor kerül. A harmadik szakaszban tervezzük megvalósítani a három osztású költségvetési szerkezet kialakítását, ill. kiegyensúlyozdttá tenni a kerület gazdálkodását. Ez egy költségvetésen belül gyakorlatilag három részköltségvetés párhuzamos létét jelenti. Ezek közül az első költségvetési elem a működtetési rész. Ez az egyes évenként rendszeresen ismétlődő szolgáltatásokhoz, közfeladatokhoz (pl. oktatási, szociális intézmények fenntartása, stb.) rendelt állami illetve fővárosi és helyi költségvetési források felhasználását takarja. A működési költségvetési hiány felszámolásán túl e forrásokból kell kigazdálkodni a költségvetés kb. 1,5-2%-os tartalékalapját is. A második elem a vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási rész. Ennek bevételi oldalán az ún. hozambevételek szerepelnek. Ez jelenti az értékpapírokból, üzletrészekből, a vagyoni értékű jogokból származó bevételeket, a lakás és nem lakás célú helyiségek bérbeadásából származó bevételt. Kiadási oldalán az önkormányzati ingatlan vagyon fenntartási-felújítási munkáinak, továbbá a vagyonkezeléssel kapcsolatos költségek szerepelnek. Az elérendő cél a vagyongazdálkodás "termelővé" tétele, az e körben keletkező többletet üj beruházásokra lehet fordítani. A harmadik rész a fejlesztési-beruházási rész. Itt a források négy fő elemből állnak majd össze, ezek a vagyongazdálkodás eredményéből származó bevételek, a lakossági befizetések (pl. csatornahozzájárulás), a fővárosi-állami céltámogatások és a helyi adók. E források felhasználásának módját az 1996. áprilisában megalkotandó beruházási rendelet fogja szabályozni. Az ismertetett gazdasági elképzelésekben hosszú távon fontos szerepet játszik a helyi adókból származó bevétel. Az ingatlan jellegű helyi adók kivetésére 1992. óta van lehetőség. Az elmúlt évek során három kerület kivételével már minden budapesti önkormányzat élt az adókivetés jogával. A kerületi önkormányzat eddig nem élt ezzel a lehetőséggel. A helyi adók 1996-os bevezetésének 2 fő oka van. Egyrészt az 1996-ra tervezett 70 millió Ft-os bevétel az évi fejlesztésnek egy jelentős részére fedezetet nyújt. Hiányában a költségvetés 157 millió Ft-os tervezett hiánya tovább nőne. Másrészt hosszú távon a helyi adóbevételek válnak a kerületi fejlesztések meghatározó forrásává. Hangsúlyozni kell, hogy több fővárosi kerület tapasztalata alapján az adó mértékének emelése nélkül is évről évre dinamikusan nő a helyi adóból származó bevétel. A Képviselő-testület döntése tehát igazából a jövőnek szól, de már 1996-ban is a bevételt teljes egészében új fejlesztésre fordítjuk. 1996-ban ez a bevétel még olyan nagyságrendű, hogy csak összkerületi szinten értelmezhető, a későbbiekben azonban megvalósítható az a jogos lakossági igény, hogy a befolyó helyi adó egy része, akár a nagyobb hányada ne nagyberuházásokra iegyen fordítva, hanem a befizetők közvetlen lakókörnyezetének fejlesztésére. Nem szeretném megkerülni az adó bevezetési körülményeinek kérdését sem. Az adó bevezetésének technikai kivitelezése valóban nem volt a legszerencsésebb. A megoldás törvényi szempontból nem kifogásolható, de jogos a lakosság azon igénye, miszerint a jövőben ilyen horderejű kérdések végrehajtása körültekintőbben történjen. Végezetül szeretnék néhány szót szólni az elfogadott költségvetésről, kapcsolódásáról a korábban ismertetett háromlépcsős gazdasági program 1996-tal kezdődő második szakaszához. Az 1996. évi költségvetés által kitűzött fő cél az 1995- ben megkezdett takarékossági program folytatása, az önkormányzat eladósodási folyamatának megállítása. Fontos és meghatározandó célként tűzi ki a költségvetési rendelet az 1992 óta tartó direkt vagyonfelélés megállítását. A költségvetés mind a bevételi, mind a kiadási oldalának új szerkezetével a költségvetés nagyobb egységein belüli folyamatok egyértelmű bemutatását célozza. Ez a költségvetés az 1998-as évre kialakítandó "háromosztású" költségvetési szerkezet irányába történő előrelépés. Ez a költségvetés még nem ilyen, de a bevételi oldalon a működési, ill. fejlesztési (felhalmozási) bevételek között már megosztva szerepelnek a vagyoni jellegű bevételek. Az 1996. évi költségvetés kiegyensúlyozottabb alapokra épül az előző évinél. 1995-ben kb. 300 millió Ft-tal csökkent a működési költségvetési hiány. A működési költségvetési hiány csökkenése 1996-ban nagyságrendekkel kisebb mértékben ugyan, de folytatódik, ennek ellenére sem várható azonban, hogy a működési forráshiány 1998. előtt a működési bevételek 4 %-a, azaz kb. 100 millió forint alá csökkenjen. A költségvetési hiány 1996-ban várhatóan 157.167 ezer forint lesz, amely megoszlik a működtetési, illetve a felhalmozási oldal között. A költségvetés pozíciójára kedvező hatást jelent, hogy a hiteltörlesztési kötelezettség feleződött 1995-höz képest (150 millióról 70 millió Ft-ra), valamint 1996- ban a vártnál nagyobb mértékben nőnek a működési bevételek. E pozitívumokat azonban teljes mértékben semlegesíti, hogy mintegy 92 millió forint áthúzódó kiadást kell idén finanszírozni, illetve az a tény, hogy a forrásmegosztás pozícióvizsgálatánál a Fővárosi Ónkormányzat által alkalmazott számításokhoz képest több, mint 114 millió forintos eltérés tapasztalható a forrásmegosztási rendeletben feltételezett illetve a mi általunk kiszámolt tényleges állami normatív támogatások között. (114 millió Ft kompenzálására a Fővárosi Önkormányzat 474 eFt- ot javasol a kerületnek.) így ezt a közel 207 millió Ft- ot is az ez évi költségvetésben kell kigazdálkodni. A forrásbővülésnél jelentősebb mértékben emelkedik az energiahordozók ára 1996-ban, illetve jelentős a többletköltség a szemétszállítási díjak esetében is. A társadalombiztosítási törvény változása következtében a TB-járulók mértéke ugyan csökkent 1,5 %-kal, ugyanakkor bővült azon személyi juttatások köre, melyeket TB-járulék terhel. Ezzel egyidejűleg 1996-tól az önkormányzatoknak is fizetniük kell a 4,2 %-os munkaadói járulékot. így az eddigieknél többféle személyi juttatás körébe tartozó kiadás után kell az önkormányzatnak fizetnie, az eddigi 44 % helyett 46,7 %-ot. A betegszabadság esetében az eddigi 10 nap helyett 15 napot kell fizetnünk, illetve a táppénz egyharmadát. A bevételi oldalon az intézmények folyó bevételeinél mintegy 19,6 %-os növekedéssel számolhatunk. A költségvetés egyéb bevételei közül jelentősen emelkedett a helyi iparűzési adóbevétel, ugyanakkor csökkent a normatív állami támogatás, a személyi jövedelemadó kerületnek visszajuttatott összege, illetve a telekeladási bevétel. A költségvetés működtetési oldalán a tervezet elsődlegesen az alapfeladatok biztosítására koncentrál, így kevesebb pénz jut az önkormányzat által önként vállalt feladatok ellátására. Csekély mértékben nőnek 1996-ban a szociális kiadások. A növekedésből kb. 4 millió forint a méltányossági közgyógyellátás újbóli bevezetésének köszönhető, a továbbiak jogszabályváltozásokra, illetve a szociális rendelet tervezett módosítására vezethetők vissza. Csökkentek a nem önkormányzati fenntartású intézményeknek nyújtott támogatások, illetve 8,5 millió Ft-tal a lakóépület fenntartás és üzemeltetés támogatása is. A lakóépület üzemeltetés és fenntartás támogatására betervezett 31,5 millió Ft tartalmaz ugyanakkor 6 millió Ft-ot az önkormányzati lakásban élők vízmérőóra felszerelésének támogatására. A millecentenárium, illetve a magyar oktatásügy évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek kiadására a Képviselő-testület 4 millió Ft-ot biztosít. 1996-ban valamennyi jelenleg még olaj tüzelésű intézményben átállunk a gázüzemű fűtésmódra, mely beruházás kb. 1,5 év alatt megtérül. Idén, a tavalyi évvel szemben - amikor csak a már megkezdett beruházások folytatására került sor - új beruházások is megindulnak. így megkezdődik a Ne- mesbükk utcai csatorna II. ütemének és a Zrínyi út - Pesti út - Péceli út közötti terület csatornázása következő ütemének megvalósítása. Összefoglalva az elmondottakat, a kerület gazdasági helyzete lényegesen kedvezőbb az előző évinél. Ebben az éviben már nem lesz szükség olyan megszorító intézkedésekre, mint 1995-ben, de a költségvetés ebben az évben is szigorúan takarékos gazdálkodást kíván. Az 1996. évi költségvetés biztosítja a kerület működőképességét, s ha szerény mértékben is, de lehetővé teszi új fejlesztések beindítását. A kerület tehát elindult egy olyan úton, amelyen haladva egy két éven belül a gazdálkodás biztonságossá és kiegyensúlyozottá válik. ifj. Nagy László - alpolgármester
