Hírhozó, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-15 / 12. szám
HÍRHOZÓ A 1994. DECEMBER 15. TE (folytatás az 1. oldalról) A művelődés területén inkább csak sikerekről lehet beszélni. A Dózsa Művelődési Ház 1990-ben haldoklott, a ligeti és a kerti művelődési klub halott volt. Mind a háromba életet leheltünk, hiszen megnyílt újra a kerti és a ligeti művelődési klub és jobban működik a Dózsa Művelődési Ház. Ugyanakkor sem Hegyen, sem Csabán nem jött létre közösségi ház. Nagyon szépen működik az Erdős Renée Ház, mint kiállítóterem Rákoshegyen. Budapest szerte művészeti körökben ismert, de művelődési háznak nem alkalmas. Remélem, hogy a Főváros betartva ígéretét a Maros mozit a kerületnek adja, mert ebben az esetben a ligetiek művelődési háza egy mozi épülettel is bővülni fog. A tájékoztatás területén a kerület nagyon jól áll, a lakosok gratuláltak az önkormányzati laphoz. A XVII. kerületben párhuzamosan 4 újság is működik. Rövidesen testület elé kerül (még ebben a mandátumban) a tavasz során a Fővárostól elnyert tv és rádió frekvencia sorsa. Saját tv és rádió adója lehet a XVII. kerületnek. Úgy gondoljuk, hogy a helyi közélet fejlesztésének ez is fontos lépése lehet. A legnagyobb lépéseket a városfejlesztés területén tettük és a legnagyobb kudarcainkat is ezen a területen szenvedtük el. Egyértelműen siker az, hogy a Homoki szőlőben, ahol több száz család élt vezetékes víz nélkül, bevezették a vizet. A gázprogramot 95%-ban befejeztük. A legnagyobb lépést a csatornaügyben tettük és itt ért minket a legnagyobb kudarc is. 1990-ben kb. 5%-ban volt csatornázva a kerület kertvárosi része, pedig a lakosok közel 2/3-a itt él. Jelenleg ez már több mint 50%, ez megközelítően 50 km csatorna építését jelenti. Ezek a közműfejlesztések a kerület fejlődésének abba a főirányába illenek bele, amit a következő négy évben is folytatni kell. A kerületben az elsőszámú feladat: mindenhová elvinni a csatornát és utána szilárdburkolatú utakat építeni, úgy, ahogy az egy városban dukál. Egyértelműen a legnagyobb siker a telefon. Ezzel felértékelődtek az ingatlanok, az üres területek, továbbfejlődhet az egész kerület. A városfejlesztés magasépítési területén elért előnyös helyzet nem kimondottan az önkormányzaton múlt. Rengeteg üzlet nyílt, statisztika alapján a kerületben van a legtöbb olyan kisvállalkozás, ami 1990-1994 között nyitotta meg kapuját. Az ellátás minden területrészen javult, de ez a kerület általános vonzerejének köszönhető és ebben az önkormányzatnak viszonylag kevés szerepe volt. Nagyon fontos lépés volt viszont az önkormányzat részéről az, hogy hosszú viták után úgy döntött, hogy kivárjuk a Strá- zsa hegyi telkek eladása során azt, míg megjön a „nagy” vevő. Megérte, mert úgy adtuk el a Strázsahegy egy részét 2,5 millió márkáért, hogy ott Budapest egyik legnagyobb szupermarketjét fogja a vevő felépíteni két éven belül. Rengeteg részletes rendezési tervet fogadott el a testület, amivel megnyitottuk az utat sok vállalkozás idetelepülése számára. A környezetvédelem területén hat olyan problémát tudok felsorolni, amely igen súlyos gond a XVII. kerületben. Ezek közül néggyel keveset, vagy egyáltalán nem tudtunk foglalkozni. A repülőtér zajártalmával nem tudtunk mit kezdeni, talán a következő önkormányzat ügyesebb lesz. A Rákos-patak nem maradhat kanális, de ez fővárosi feladat. Itt annyi előrelépés történt, hogy a Főváros elfogadott egy 10 éves fejlesztési tervet az egész patak rehabilitációjára. A Merzse mocsárral kapcsolatban, ami szép és haldoklik, volt egy-egy kezdeményezésünk, ami egy kis előrelépést azért jelentett. Szintén a Főváros - mint tulajdonos - akire a feladat megoldása vár. A Napiás útnál, Csaba-újtelepen a szeméttelepet bezárattuk, ez egyértelmű siker. A másik probléma, amivel nagyon sokat foglalkozott az önkormányzat, az a hígtrágya-tavak ügye, de itt sajnos vereséget szenvedtünk, eredményt nem tudtunk elérni. Örvendetesnek tartjuk, hogy megfelelő politikai közélet jött létre a kerületben. A Polgármesteri Hivatal szervezéséről: létrehoztuk - a heti 40 órán át - a választópolgárok rendelkezésére álló új Ügyfélszolgálati Irodát, a Közterület-felügyeletet, Egészségügyi Szolgálatot, saját újságot, főépítészeti státuszt, Egészségügyi Csoportot, egy sor olyan dolgot, ami olyan feladatok ellátására tett minket alkalmassá, amelyeket ezekben az években osztott le ránk valamelyik törvény. Ez az összkép, ami bennem kialakult, néhány egyértelmű eredmény, néhány egyértelmű kudarc, de azt hiszem, hogy egészében véve helyt állt az önkormányzat a négy év alatt. A bizottságok képviselő tagjainak részvétele a bizottsági munkában az 1994. november hónapban megtartott üléseken Környezetvédelmi Bizottság Egészségügyi és Sport Bizottság november 16. Dr. Bényi Zsolt igen Kánya László igen Dr. Póka Géza igen november 1. 8. 15. 22. 24. Blahó János igen igen igen igen igen Bukta Mihály igen igen igen igen igen Bús Bence nem nem nem nem nem Dr. Póka Géza igen igen igen igen igen Szociális Bizottság november 17. Barna Andor igen Dr. Bényi Zsolt igen Gém Judit igen Károlyné Torkos Matild igen Költségvetési és Vagyongazdálkodási Bizottság november 1. Barna Andor igen Fürjes Péter nem Dr. Révész Szilárd igen Szödényi Attila nem Tóth Sándor nem 15. nem nem igen nem igen Jogi, Közigazgatási, Lakásgazdálkodási, Közbiztonsági és Ügyrendi Bizottság 11. nem igen igen nem nem november Dr. Ádám Lórántné Blahó János Bukta Mihály Dr. Léránt István Pusztai Péter Városfejlesztési, Közlekedési és Műszaki Bizottság november 3. Balogh László nem Dombóvári Csaba igen Kovics Tibor igen Linnertné Kurucz Ilona igen T. Salgó Árpád igen Tóth Sándor nem Művelődési és Tájékoztatási Bizottság november 28. Bukta Mihály nem Dombóvári Csaba igen Gém Judit igen Szabó István igen Tasnádi Tibor nem Pénzügyi Ellenőrző Bizottság november 21. Polgár Gézáné igen Szödényi Attila nem Dr. Szőke László nem Oktatási Bizottság nem tartott ülést november hónapban.
