Hírhozó, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994-04-15 / 4. szám

HIRHOZO 1994. ÁPRILIS 15. SZEMELVÉNYEK Rákoskerti Művelődési Klubban tartott lakossági fórumról 1993. december 10-én a Háló Sándor (Zrínyi út 190 ): A Zrínyi út je­lentős forgalmat bonyolít le, ezért az utób­bi időben a zaj és légszennyezettség na­gyon megnőtt. Kérdezi, hogy valamilyen korlátozással, kitil­tással (pl. hétvégén a 3,5 tonna fölötti gép­járművek kitiltásával) a helyzeten nem lehet­ne-e javítani? Második problémája: a Strázsahegy felpar­cellázott részét, ha be fogják építeni, akkor az átmenő forgalom tovább növekszik. Ol­vasta, hogy tervezik á Helikopter út meg­hosszabbítását. Elmondja, hogy a Strázsa- hegyen a TSZ-tői indul az Összekötő út, kér­dezi, hogy az Önkormányzatnak a közeljövő­ben van-e ezzel valamilyen terve: pl. ennek összekötése a Helikopter út meghosszabbí­tott nyomvonalával jelentősen tehermentesít­hetné a Zrínyi út jelenlegi forgalmát? Pusztai Tamás (Tiszaőrs utca): Kérdezi, mi­lyen tervei vannak az Önkormányzatnak Rá­koskert csapadékvíz, szennyvíz-elvezetésé­vel kapcsolatban? Dr. Hajer Emília (ügyvéd): A Kucorgó rész­letes rendezési tervéről szeretne érdeklőd­ni. Több kereskedőtől kapott megbízást, akik azzal keresték meg őt, hogy szeretnék rendezni az üzletük alatt lévő terület jogi vi­szonyát. Dr. Kisné: A Zrínyi úton a lecsapott végű jár­dák a telkeknél nem készültek el Szeretné megtudni, hogy mivel közterületről van szó, milyen lehetőség van ennek megoldására Dr. Horváthné Tóth Judit főépítész: Háló Sándornak válaszolja, hogy az Önkormány­zat tisztában van a kerület elavult úthálóza­tával, ezért a kerületi koncepcióban szere­pelnek útfejlesztési tervek. Ezekben a ter­vekben a Zrínyi út szélesítése nem szerepel, mert lakóházak bontásával járna, de a teher­mentesítése igen. Ezek a tervek a Budapest Általános Rendezési Tervében is szerepel­nek, ilyen terv a Helikopter út meghosszab­bítása Rákoskerten keresztül. A pontos nyomvonal még nincsen tisztázva. Olyan terv is felmerült, hogy a Zrínyi úttal párh uza- mos Összekötő út kiváltó út lehetne. A Strázsa hegyi bevásárlóközpont megépü­lésével a forgalom nőni fog valóban, a Pesti út 2X2 sávosra bővítése viszont fővá­rosi feladat. A Zrínyi utat nem fogja zavarni ez a forgalom. Dr. Stájer Emíliának válaszolja, hogy a kér­dezett terület a fővárosé. A környező terü­leteket már megkapta az Önkormányzat. A vegyes tulajdon az oka, hogy nem készül­hetett ezidáig rendezési terv erre a terület­re. Arra van lehetőség, hogy az egész terü­letet egy építési telekké alakítsák és ebből tulajdoni hányadot lehet esetleg szerezni. Dr. Kisnének válaszolja, hogy elkészült a rá­koskerti piactér rendezési terve. A terv la­kossági fórum keretén belül be lett mutatva. A terv a szétszórt pavilonokat egységes ópületformává tenné, valamint a volt ABC helyén orvosi rendelő lenne kialakítva. Bukta Mihály Önkormányzati képviselő: Néhány szót szeretne hozzáfűzni Háló Sán­dor kérdéséhez. Mint a Környezetvédelmi Bizottság tagja kezdeményezni fogja, hogy zaj- és levegőszennyezési méréseket vé­gezzenek a jelzett területen. Strázsahegyi bevásárlóközpont közlekedé­si vonzatával kapcsolatban, bár már ott tartanának.. Ha az MO-ás út megépül, akkor a Zrínyi út, mint rávezető út korrekcióra fog szorulni és az akkori tarthatatlan állapotok ki fogják kényszeríteni a változtatásokat. Pusztai Tamás kérdésére válaszolja: csapa­dékvíz-elvezetés és a csatorna valóban önkormányzati feladat. Az egész kerületre kiterjedően megrendelték a teljes csapadék­víz és csatornatervet. Ennek alapján, már a kerület több mint 50%-ára megérkeztek a ki­viteli szintű rajzok. A kerület egy jelentős ré­szének a csatornázása már folyik. Csapadékvízzel kapcsolatosan igen komoly intézkedésekről tud beszámolni Rákoskert tekintetében. Tavaly beindultak a munkála­tok, s a jelen-pillanatban az Erzsébet körút és a Pásztorfalva utca sarkáig van kiépítve a gerincvezeték. Ez igen költséges beruházás, de 1996- 1997-re Rákoskert minden utcájában a csa­padékvíz elvezetés meg lesz oldva. A szennyvízcsatorna kiépítésénél olyan kö­zös megoldás is felmerült, hogy Rákoskert szennyvizét esetleg Ecser felé lehetne ve­zetni. Ecseren már ki van építve egy szennyvíztisztító mű. Sajnos a Csatornázá­si Művek nem vállalja a közös működtetést. A Merzse-mocsárral kapcsolatban szeretné elmondani, hogy végre látható a Merzse- mocsár megmentési szándékának a gyakor­lati része is. A rákoskerti piactér rendezési tervével kap­csolatban elmondja, hogy a meglévő butiko­kat nem érinti, csak azokat, amik ezután épülnek. A cél az, hogy egységes beépítés jöhessen létre. Dr. Kisnének elmondja, hogy Rákoskert ke­reszteződéseinek kiteresedései „védettek”, nem beépíthetők. A járdával kapcsolatos panaszt pedig meg fogja vizsgáltatni. Péter Cecília (a Kerti Levél szerkesztője): Érdeklődik a Strázsa hegyi bevásárlóköz­pont sorsa iránt. Dóci József polgármester: Semmiféle ered­ményről nem lehet beszámolni, pedig erre a bevásárlóközpontra a kerületnek nagy szük­sége lenne. (Közben kedvezően alakult a bevásárlóközpont helyzete.) Vitai Mihály (Rákoskert sugárút): Nem itt la­kik, csak telke van Rákoskerten. Kérdezi, hogy a 97-es autóbusz, ha akadályozva van a Sáránd úton, nem közlekedhetne-e a vele párhuzamos Zsigmond úton? Árvái Jánosné: Szeretne köszönetét mon­dani a Polgármesteri Hivatal vezetésének és a helyi képviselőnek, hogy nem szünte­tik meg a MÁV állomást Rákoskerten. A keresztúri volt OTP üzletházzal kapcsola­tosan elmondja, hogy szerinte egy irodahá­zat kellett volna kialakítani belőle. Hiányol­ja a vállalkozó kedvű embereket, pedig a kerületben elég sok a munkanélküli. Elkép­zelhetőnek tartja, hogy az emberek nagy ré­sze nem is tudja, hogy hogyan kell egy vál­lalkozást beindítani, ehhez ajánl fel segítsé­get, adminisztrációs tanácsadást, szomba­tonként ingyen. Ferenczi Tibor (Ráspoly utca 17 ): Több észrevétele is van: 1. Egy 800 lakosú szabolcsi községben te­lefon és csatorna van. Kérdezi, hogy a XVII. kerület miért áll egyhelyben? 2. Érdeklődik a Zrínyi út bekapcsolásáról az MO-ás körgyűrűbe. 3. A szilárd útburkolatok elkészítéséről ér­deklődik. 4. A 97-es buszjárattal kapcsolatosan el­mondja, hogy 20 percet kell időnként várni rá. Kérdezi, hogy van-e a hivatal vezetés­nek valamilyen távlati terve a tömegközleke­dés meggyorsítására, pl. gyorsvasút stb.? 5. A területek tisztaságával kapcsolatosan elmondja, hogy az Önkormányzatnak kelle­ne határozottabban kötelezni az embereket arra, hogy ne szennyezzék a környezetüket. 6. A keresztúri piac helyzete szerinte ka­tasztrofális, úgy néz ki, mint egy bazár. Túl kicsi az alapterülete. Dr. Horváthné Tóth Judit: Az MO-ás kömyű- rűvel kapcsolatban elmondja, hogy még nincs olyan döntés, hogy mely nyomvona­lon fog megépülni. Folynak tárgyalások a Fővárosi Közlekedé­si Ügyosztállyal, hogy hogyan lehetne kö­töttpályás gyorsvasútat, vagy villamost kié­píteni. Megvizsgálták az úthálózatot, a BKV-, az elővárosi vasút, gyorsvillamos és a Metrónak a kiviteli költségeit. Az új tanulmányterv szerint kötöttpályás gyorsvillamos-szerűség lenne reális a kerü­letbe, ami a kerületet összekötné a belvá­rossal. Ez a Rákoskeresztúri Elágazástól a Baross térig közlekedne. Tájékoztatásul elmondja, hogy készül a kerü­letközpont részletes rendezési terve. Ebben szerepel a buszvégállomás kitelepítése. A pi­accal kapcsolatban a Ferihegyi út másik olda­lára (Nyilas tábla) való áthelyezésen gondol­kodnak. Ez egy olyan területrész, ahol meg­felelő nagyságú és megközelíthető piac épü­letének elhelyezésére nyílna mód. A rendezési terv összeállításának határide­je 1994. március 30. Ha ez elkészül, az egész kerületben bemutatásra kerül. A kórházzal kapcsolatban elmondja, hogy a Bajcsy Zsilinszky Kórház, a Kerepestarcsai Kórház, a Péceli Kórház is a közelben van, de egyik sem jó megoldás. A kerületközponti RRT magában foglalná egy kórház építését is. Dóci József: Elmondja az Első Pesti Tele­fontársaságról, hogy egy-másfél éve a csőd szélére került, de a borotvaélen való tánco­lás szerencsére a jó oldalra billent. Tisztázó­dott a fővállalkozó kérdése, a vezérigazga­tó kérdése, legfőképpen tisztázódott a pénz 1994. október 31-ig megtörténnek az utolsó bekötések. Elképesztő az, ahogy a XVII. kerület pénz­zel el van látva... A kerületek költségvetése négy forrásból tevődik össze. Állami norma­tívák, személyi jövedelemadó (Budapest összes lakosa SZJA-jának a 30%-a kerül vissza Budapestre, ez a kerületek között szétosztásra kerül és ez nem veszi figyelem­be a lakosság létszámának változását) ipa­rűzési adó, saját vagyon. Az iparűzési adó javarészt oda folyik vissza, ahol keletkezik, így az eleve gazdagabb kerületek többet kapnak vissza belőle. Ráadásul a saját va­gyon eladása sem jött össze az idén. A leg­nagyobb baj az, hogy mi lesz akkor, ha el­fogy a saját vagyon és nem lesz miből be­tömni a költségvetés „lyukait". Dr. Bállá Gábor Tamás országgyűlési kép­viselő: Az MO-ás körgyűrűvel kapcsolatos kérdésre szeretne először válaszolni. A Schamschula miniszter úrral beszélve, azokat az információkat kapta, hogy az önkormány­zatok közötti megegyezésre semmi remény nincs az MO-ás nyomvonal ügyében. Azok­ban a kerületekben, ahol átmenne az autó­pálya, a lakosok semmiféle variációt nem fo­gadnak el. A minisztérium vezetése ezért úgy döntött, hogy a munkálatokat az északi ré­szen kezdeményezi. Az érintett önkormány­zatok támogatják ezt, helyi ellenállás nincs. Ebben az évezredben a kerületben MO-ás körgyűrű valószínűleg nem lesz. A gyorsvasút elkészülésének sem tudja megmondani az időpontját. Komoly lakossá­gi nyomás hatására kialakult egy másik va­riáció: kihasználni Budapest vasúthálózatát, ez „csak" kb. 1,2 milliárd Ft-ba kerülne. Ez lenne az ún. körvasút, ami a pályaudva­rokat összekötné. Menetrendszerű körjára­tokat indítanának és az átszálló helyeket ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom