Hírhozó, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

1993. OKTÓBER 1. Pl HÍRHOZÓ Ü AMIT A JÖVEDÉKI TÖRVÉNYRŐL MINDENKINEK TUDNIA KELL! Jövedéki terméknek minősül A mesterségesen fermentált dohány. Fogyasztá­si dohány, cigaretta, szivar. Nyersszesz, finomí­tott szesz, víztelenített szesz, regenerált szesz, denaturált szesz. Lepárlással előállított pálinka. Fogyasztási borpárlat. Az etilalkoholból, borpár­latból hideg úton előállított rum, pálinka, vodka, wisky, likőr, brandy, különleges borpárlat, fo­gyasztási borpárlat, kevert ital, gyümölcspálinka, valamint az egyéb nem gyógyászati célú a 20 tö- megszázaléknál több alkoholt tartalmazó köz­vetlen emberi fogyasztásra alkalmas szeszes ital. Az 1,5% alkohol tartalmat meghaladó főzött sör és fejtett sör. A motorbenzin, a gázolaj, a tü­zelőolaj és könnyű fűtőolaj. A nyerskávé, a pör­költkávé és kávékivonat. A törvénynek többek között célja, hogy jöve­déki tevékenységet engedély nélkül senki se végezhessen, továbbá, hogy az ellenőrzések és a szankciók megelőző hatást fejtsenek ki a visszaélésekkel szemben. A jövedéki tevékenység folytatásénak enge­délyezése. A jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazá­sára a jövedéki engedélyt annak a települési, ill. kerületi önkormányzatnak a jegyzője adja ki, amelynek az illetékességi területén e termékeket értékesíteni szándékoznak. A jegyző köteles a ki­adott engedélyek másolatát az értékesítés helye szerint az illetékes vámhivatalnak megküldeni. Jövedéki engedélyt az a kérelmező kap, aki: a dohánygyártmány, a szesz, a szeszes ital, a kávé, és a sör forgalmazásához üzlethelyiséggel rendel­kezik. Cigarettát automatán át is értékesíthet. A törvény értelmében üzlethelyiségnek minősül: a helyileg körülhatárolt, helyhezkötőtt, tartós használatra épült, rendszeresen nyitva tar­tó kiskereskedelmi elárusítóhely, ide értve az e feltételeknek megfelelő pavilont, továbbá sze­mélyhajók éttermét és büféjét a vasúti mozgó ét­kezőkocsit, büfét. Kőolajtermékek forgalmazásához üzemanyag- töltő-állomással, önálló háztartási tüzelőolaj el­adóhellyel vagy tüzelőanyag teleppel kell rendel­kezni. Nem adható jövedéki engedély Annak a vállalkozónak, aki gazdálkodási kötele­zettséget sértő, vagy vagyonelleni bűncselek­mény elkövetése végett, valamint visszaélés jö­vedékkel bűncselekmény miatt jogerősen elítél­tek és a kérelem benyújtásakor nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül - visszaélés jövedékkel - szabálysértést követeti el, amennytoen a kérelmezőnek adótartozása van, a kérelmező csőd, vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy a jövedéki engedélyét visszavon­ták, akkor a visszavonás napjától számított 6 hó­napon belül jövedéki engedély nem adható. A jövedéki engedély iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:- a kérelmező azonosításához szükséges szemé­lyi-, adószámát, átutalási számlaszámát, számla- vezető pénzintézet megnevezését, engedélyez­ni kért jövedéki tevékenység megnevezését. A kérelemhez csatolni kell:- vállalkozói igazolványt, társasági szerződést, cégbejegyzést tanúsító végzést, vagy azok hite­les másolatát, a kettős könyvvezetésre kötelezet­teknél a kettős könyvvezetés alkalmazására vo­natkozó nyilatkozatot, az üzlethelyiség, a töltőál­lomás, tüzelőanyag-telephelyre vonatkozó saját tulajdon igazolását, vagy a bérleti szerződést, ill. a használati jogra vonatkozó egyéb megállapo­dást,- a kérelmező, ill. a vállalkozás vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát és nemleges adóigazolást, Az engedélyező hatóság a benyújtott kérelem és a csatolt iratok alapján adja ki a jövedéki en­gedélyt. Az engedélyező hatóság a jövedéki en­gedélyt az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki. Megszűnik a jogosultság a jövedéki tevékeny­ség folytatására, ha azt az engedélyező hatóság visszavonja, amennyben az engedélyt kapott ter­mészetes személy meghalt, jogi személy esetén jogutódlás nélkül megszűnt, ill. ha a jogutód nem felel meg az engedélyezés feltételeinek. Az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja ha:- a jövedéki alany nem felel meg az engedélye­zésnél előírt feltételeknek,- a jövedéki tevékenység folytatásához előírt rendelkezéseket elmulasztja,- a jövedéki termékek után az általános forgalmi adó és fogyasztási adó adóbevallási, adófizeté­si kötelezettségének 20%-át meghaladó nagy­összegű adóhiányt jogerősen állapítanak meg részére,- ha a jövedéki tevékenységét az engedély kel­tétől számított 3 hónapon belül nem kezdi meg, ill. 6 hónapot meghaladóan bejelentés nélkül szünetelteti. A jegyző az engedély visszaadásáról vagy visszavonásáról az illetékes Vámhivatalt értesíti. Jövedéki termék importja és exportja Az import jövedéki termék csak a belföldi forga­lom számára történő vámkezelés, a tételes belső áruvizsgálat igazolásával hozható belföldön for­galomba. Az importáló és exportáló jövedéki alany külön jövedéki nyilvántartást köteles vezet­ni. Jövedéki termékek nagykereskedelme A nagykereskedő jövedéki terméket kizárólag számlakibocsátás mellett értékesíthet, árukísérő jegyzékkel szállíthat. Az árukísérő jegyzéken fel kell tüntetni a termék mennyiségi adatait, a kiszál­lítás és átvétel időpontját, a szállítás célját, a szállítás rendeltetési helyét. A nagykereskedő az általa forgalmazott jövedéki termék származását számlával, származási bizonyítvánnyal vagy más módon igazolni köteles. Mentesül a külön nyilvántartás alól az, aki bi­zonylati rendjét, hagyományos vagy számítógé­pes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján a megkövetelt adatok bármikor megál­lapíthatók. Jövedéki termékek kiskereskedelme Jövedéki termék forgalombahozatalához enge­délyt csak az kap, aki üzlethelyiséggel rendelke­zik, a jövedéki termékek származását számlával, származási bizonyítvánnyal, vagy más módon (szállítólevél, belső bizonylat) igazolni tudja. Dohánygyártmányt kiskereskedelemben csak általános áruház, élelmiszer áruház, élelmiszer jellegű vegyesüzlet, dohánybolt és ajándékbolt, vendéglátóipari üzletek, kereskedelmi szállás­helyek üzletkörébe tartozó kereskedelmi egysé­gekben ill. üzemanyagtöltő állomások területén lévő üzlethelyiségben megengedett. Szesz és szeszes ital forgalmazása a kiskeres­kedelemben csak általános áruház, élelmiszer áruház, élelmiszer szaküzlet közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt, a palackozott italok bolt­ja, élelmiszer jellegű vegyesüzlet, vendéglálóipa- ri üzletek, kereskedelmi szálláshelyek üzletköré­be tartozó kereskedelmi egységekben, továbbá üzemanyagtöltő-állomások területén lévő üzlet- helyiségben (az üzemanyagtöltő-állomáson csak palackozott formában) hozhatók forgalomba. Sör forgalmazási feltételei a kiskereskede­lemben Jövedéki adóalany a Vámhivatalhoz történi elő­zetes (3 munkanappal korábbi) bejelentése alap­ján alkalmanként üzlethelyiségen kívül is értéke­síthet sört, ha ehhez az egyéb jogszabályban meghatározott engedéllyel is rendelkezik. Kávé forgalmazása a kiskereskedelemben A kávé kiskereskedelmi forgalmazása csak álta­lános áruház, élelmiszer áruház, élelmiszer jelle­gű vegyesüzlet, az egyéb kiskereskedelmi szak­boltok közül a kávé, a tea és édességbolt üzlet­körbe tartozó kiskereskedelmi egységben enge­délyezett. Fontos tudni, hogy valamennyi dohánygyárt­mányt .Adózott termék" feliratú zárjeggyel kell ellátni. A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és viseli az előállítás, kezelés, elszámoltatás költségeit. A zárjegyet a dohánygyártmány legki­sebb gyűjtőcsomagolási egységére (doboz) kell felragasztani. A darabonként csomagot! szivar esetén szivargyűjtő formájában kell a zárjegyet elhelyezni. Cigarettát tilos darabonként árusítani! Szivart csak abban az esetben szabad darabonként árusítani, ha zárjegy szivargyűrűként van dara­bonként elhelyezve. A zárjegy a dohánygyárt­mány fajtáját, az „Adózott termék" feliratozást és a sorszámát tartalmazza. A kávé és szesz esetén a zárjegy a szeszes­ital fajtáját, az „Adózott termék" feliratozást, a sorszámot tartalmazza. A zárjegyet a kávé cso­magolásán, a palack zárókupakján kell elhelyez­ni úgy, hogy a csomag, a palack nyitásakor a zárjegy eltépődjön. Kőolajtermékek forgalmazásának szabályai A motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj kiskereske­delmi árusításának feltétele, hogy az üzem- anyagtöltő-állomás vagy az önálló háztartási tü­zelőolaj eladóhely csak engedélyezett típusú és az OMH által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővei ellátott kiszolgáló készülékkel mű­ködtethető. Háztartási tüzelőolajat is értékesítő tüzelőanyag telephely (ha az előbbiekben emlí­tett kiszolgáló készülékkel nem rendelkezik) csak a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott nyugtaadással értékesíthet háztartási tüzelőola­jat. Csak piros színezékkel megfestett háztartá­si tüzelőolaj hozható forgalomba, amelyben a színezék még hígításban is kimutatható. Háztartási tüzelőolaj kizárólag a lakosság ház­tartási célú fűtését, a lakossági csak a lakások és a lakásokhoz tartozó közös helyiségek közpon­tos hő és melegvízszolgáltatás tüzelőanyaga­ként használható fel. A jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében el­lenőrzi a nagykereskedő, a kiskereskedő, az im­portáló és exportáló jövedéki alany tevékenysé­ge folytatásához előírt feltételek folyamatos tel­jesítését, vizsgálja az üzlethelyiséget, a raktárhe­lyiséget az árukészletet, az üzleti könyveket és jövedéki nyilvántartások vezetését. Próbaleltárt végeztethet a nyilvántartott és a tényleges kész­let ellenőrzésére, ellenőrzi a forgalmazott és készleten lévő jövedéki termék származását, el­lenőrzi a jövedéki alanyok pénztárgép alkalmazá­sát, a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki ter­mék után kiveti a jövedéki bírságot. A dohánygyártmányok, a kávé, a palackozott szesz, a szeszesitalok zárjegyére vonatkozó rendelkezések 1994. január 1. napján lépnek ha­tályba! E törvény 1993. júius 1. napjával lépett hatály­ba. Azok a kereskedők, akik ezen időpont előtt kezdték meg tevékenységüket kötelesek 60 na­pon belül (tehát augusztus végéig) a kerületi ön­kormányzatok jegyzőjétől jövedéki engedély irán­ti kérelmet benyújtani! Az engedélyező hatóság a benyújtástól szá­mított 6 hónapon belül köteles azt elbírálni és a jövedéki engedélyt kiadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom