Hírhozó, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

1992. DECEMBERI. Q HIRHOZO í/ % Lehotáné Rafai Sarolta (Rákoskert sugárút 140.): A rákoskerti Posta fog-e üzemelni és mi­kor, mert Rákoskert idős lakosságának nagy szüksége lenne rá, hogy ne kelljen a kerület­központba beutazni. Második kérdése, hogy tervez-e a BKV Rákos­kertről az Örs vezér térre induló buszjáratokat? Igen nagy a sár a Rákoskert sugárút - Dalnok út sarkán, mert a bekötőút nincs aszfaltozva. Dóci József: A Postát a rablás miatt kénytele­nek voltak bezárni. Az önkormányzat kérelmez­te a működtetését a Postától, az üzemeltetés feltételeként az önkormányzatnak kellene meg­szerveznie az őrzést. A rendőrségtől semmi­lyen Ígéretet nem kaptak arra, hogy tudnának segíteni ebben. A közeljövőben újra beszélge­tésre kerül sor az önkormányzat és a Posta kö­zött. Bukta Mihály: A buszjárattal kapcsolatban el­mondja, hogy a közeljövőben nincs rá lehető­ség, hogy az Örs vezér térre közvetlen járat induljon Rákoskertről is. Dr. Léránt István: A rákoscsabai képviselőcso­port támogatja a 97-es autóbusz vonalának meghosszabbítását. Igen Ígéretes munka in­dult be a polgármester úr támogatásával, már megalakult az EXPO-METRÖ Bizottság. Az Örs vezér tér tehermentesítése érdekében szeretné, ha a 3. metró végállomásához Kőbá­nya-Kispestre indulna egy gyorsjárat. Bukta Mihály: Kiegészíti a dr. Léránt István ál­tal elmondottakat. A kerületünket is érintő M0- ás körgyűrű elkészültekor a Pesti Utat kiszélesí­tenék négysávosra és a Helikopterutat össze­kötnék Rákoskerttel. Vargáné: A Művelődési Klubbal kapcsolatosan elmondja, hogy túlságosan zajosan folyik az élet. Kéri az önkormányzat segítségét, hogy valamiképpen szabályozza ezt. Dóci József: Elmondja, hogy nem rég volt igazgatóváltás a Klubban. Az új igazgató Kár­páti Levente most kezdi szervezni a közösségi életet. Túri Józsefné (Pásztorfalva út 60.): A fiatalok védelmére kel. Kéri, hogy a Művelődési Klub minél több lehetőséget biztosítson a gyerekek­nek szórakozásra és akkor ném fognak az ut­cán, buszmegállóban ácsorogni. Linnertné Kurucz Ilona: A kerület igen szegé­nyes költségvetési keretekkel rendelkezik. Több 10 mFt-os befektetés kellene arra, hogy a közlekedési problémák egy részét a Pesti úton, a buszöblök kialakításával megoldanák. Egy kft. ingyen esővárókat helyezne el a meg­állókban. A Kft. haszna az esővárók oldalára ragasztott hirdetésekből lenne. Bukta Mihály: A kevés pénz ellenére nem is olyan keveset hozott létre a testület. Rákosker­ten elkészült a csapadékvízbefogadó rész, er­re rá lehet majd kötni az utcák vízelvezetési rendszerét, a Vida dombot közösségi térré ala­kították, beindították a Művelődési Klubot, az iskolára több, mint 1,5 mFt-ot tudnak költeni. Az utcai telefonfülkék számát megkétszerez­ték. Elkészült a Lenkeház utca burkolása, csa­padékvíz elvezetéssel. Előnyben vannak azok a kerületek, ahol már csak fenntartási költsé­gek vannak. A fővárossal való jó kapcsolat kilá­tásokat ad arra, hogy a Kucorgónál megjelenő csatorna-fővezetékre Rákoskert is ráköthet. Az idén már elkezdődik az egész kerület átfogó csatornázásának tervezése. Meg lehet pályáz­ni erre idegen pénzeket is. Ez gyorsítaná a be­ruházásokat. A KÖVIZIG elvi engedélyt adott a teljes kerület csapadékvíz elvezetésére, illetve tervezésére. A részleges vízelvezetési munkát Rezgő köz - Csepp utca - Rózsaszál utca által határolt területen a lakosság segítségével meg lehetett oldani. Ilyen módon nem is kevés a két év eredménye. Szabó Sándor: Kérdezi, hogy Rákoskerttől mi­lyen messze van a főcsatorna? Bukta Mihály: Keresztúron a Balassagyarmat utcánál, a Strázsa hegynél is van egy, de en­nek Rákoskertre nincs kapacitása. Elég sok probléma van a meglévő csatornahálózat lejté­sével. Csak a főváros segítségével lehet kiépí­teni a fővezetéket Rákoskert számára. Dr. Bállá Gábor országgyűlési képviselőt kérdezi, hogy milyen segítséget tud nyújtani a főváros, vala­mint milyen lehetőségek vannak az országgyű­lésben céltámogatások megszerzésére. Dr. Bállá Gábor: Válaszolja, hogy van lehető­ség céltámogatások megpályázására csatorna­hálózat kiépítéséhez, 40%-ot ad a főváros, 60%-ot az önkormányzatnak kell kigazdálkod­nia. Bukta Mihály: Elmondja, hogy éppen emiatt válik nehezen megvalósíthatóvá a főcsatorna megépítése, mert a lakosság a saját részét is nehezen tudja előteremteni, a fővezeték építé­sénél anyagilag nem tud jelen lenni. Dr. Bállá Gábor: Sajnálatosnak tartja, de a fő­város city koncepciója nem kedvez a peremke­rületeknek. A city koncepció lényege: Európa a belváros iránt érdeklődik. Bukta Mihály: Kéri az országgyűlési képviselő urat, hogy ő is segítse a kerület munkáját, tá­mogassa az EXPO-METRÖ tervét. Tóth György: A city-koncepcióval kapcsolato­san elmondja, hogy sajnálatos módon a kerü­let így még jobban elmarad, pedig itt is ugya­nolyan állampolgárok élnek, mint a belváros­ban és ez nem vigasz, hogy a belváros fejlődik. Bukta Mihály: Végezetül elmondja, hogy az anyagi lehetőségeket maximálisan kihasználva segíti Rákpskert fejlődését. 1992. november 20., Kép u. 14. (Általános iskola) Jelen voltak: Kátai Péter alpolgármester, T. Salgó Árpád, dr. Bényi Zsolt, dr. Póka Géza, Kánya László, Barna Andor, Kánolyné Torkos Matild, Bukta Mihály képviselő. T. Salgó Árpád Rövid beszámolót tart. Egy évvel ezelőtt a telefonprobléma miatt foly­tattunk vitát hasonló körben. Jogelődünk a Ta­nács elindította egy telefon konténer rendszer létrehozását a területen, melynek eredménye­ként 400 telefonvonal került bekötésre. A telje­sítés határidejét az elmúlt év december 31-éré vállalta a MATÁV, de technikai okok miatt csú­szott a rendszer átadásának határideje. Tény azonban, hogy az átadott vonalak a mai napig jó minőségben üzemelnek. Ezzel lényegében Rákoshegyen a telefonhiány megszűnt. Mega­lakult időközben az Első Pesti Telefontársas­ág. Ha a Társaságtól valaki 30.000,- Ft értékű részvényt vásárolt, annak garantált a telefon- vonalhoz való jutása 1993. december 31-ig. A Szabad Május téren tervezik telefon alköz­pont kiépítését. A telefonfejlesztés során 40 (dupla) nyilvános telefonállomás elhelyezésére is sor kerül Rákoshegy területén. A Homoki szőlő vezetékes ivóvízzel történő el­látása évtizedek óta fennálló probléma volt. A Képviselőtestület, illetve az e témával foglalko­zó szakhatóságok, olyan határozatot hoztak, amelynek értelmében sor kerülhet az említett terület ivóvízzel történő ellátására. Személye­sen jártak el a főpolgármesternél, annak érde­kében, hogy sor kerülhessen a cső fektetésé­re, a víz bevezetésére. Versenytárgyalás so­rán az ARTIS Kft. nyerte meg a kivitelezési munkák elvégzését. A munkákat 11 millió Ft plusz ÁFA árért végzik el. Ebből az összegből 8 millió forintot az önkormányzat biztosit, 3 mil­lió forintot pedig a lakók építőközössége finan­szíroz. Az egy tagra eső költség 15.000,- Ft. Képviselői keretét azonban felajánlotta az épí­tőközösség tagjainak, amely 3.200,- Ft-tal to­vább csökkenti a költségeket. 15%-os beruhá­zási visszatérítés is lesz a beruházás befejezé­se után. A munkálatokat ez év november 2-án elkezd­ték, s a fagy beálltáig tudják folytatni. Kb. már­cius, áprilisban tudnak újra dolgozni. A közmű­építés elkészítésének szerződésben foglalt határidejét 1992. május 15-ében állapították meg. Probléma van azoknál, akik korábban a közkútról bevezették a vizet ingatlanukba. Akik ezt engedéllyel tették, nem kell belépniük a közösségbe, akik engedély nélkül vezették be a vizet, azoknak be kell lépniük. Mint tudjuk Rákoshegy közlekedése a Baross utcán, illetve a Lőrinci úton folyik. A teherautó és a megnövekedett gépjárműforgalom miatt a kialakult közlekedési helyzet szinte elviselhe­tetlen. Felvetődött a lakók körében az az igény is, miszerint Rákoshegyet és Madárdom­bot kössék össze gyalogjárdával, továbbá le­gyen összeköttetés Madárdomb és a vasúti át­járó között. A VOKEM Bizottság megtárgyalta ezeket a kéréseket, helyszíni szemlét tartott, s végül kérte a fővárosi, és egyéb szakmai szer­vek állásfoglalását. Ezen szervek részletes megállapításait és javaslatait a képviselő felol­vasta. Ennek során beszámol a Baross utca forgalmának mentesítési tervéről, a Madár­domb és Rákoshegy összekötésének lehető­ségeiről. Elmondja, hogy a lakók kérései kö­zött szerepeltek olyanok, amelyek közlekedés- biztonsági szempontok miatt nem valósulhat­nak meg. Ezeket a kéréseket az Önkormány­zat nem tudja teljesíteni. A Madárdombon lakók kérése volt, hogy a 168-as jelzésű autóbusz álljon meg a Lőrinci útnál, a Helikopter utcánál, és a X. kerületi ipartelep szakaszán. Ennek a busznak a me­netideje már ma is 26 perc. Ha ezeken a he­lyeken is megállna, menetideje elérhetné a 30-40 percet is. Ebben az esetben nem telje­sülne eredeti célja, Rákoshegy közlekedésé­nek gyorsítása. Az elmúlt időszakban az Önkormányzat több­ször foglalkozott a városfejlesztési koncepció kialakításával is. Olyan döntés született, mi­szerint egy-egy településrészen belül több al­központot hoznak létre. Rákoshegyen ezek az alközpontok a Szabad Május tér és a Vasútál­lomás lennének. A Szabad Május tér több funkciónak is eleget tudna tenni, de fő felada­ta az alapvétő élelmiszerellátás és szolgáltatás megoldása lesz. A lakók kéréssel fordultak hozzá, hogy a téren lévő futballpályát az Önkormányzat kerlttesse be. A megvalósításra pénz hiányában csak jö­vőre kerülhet sor. A téren jelen pillanatban van egy illegális sze­métlerakóhely. Kéri a megjelenteket, hogy a továbbiakban ne hordják a háztartási hulladé­kot erre a helyre. Felmerült szennyvíz- iszaptároló létesítésének lehetősége az Orgovány dűlőben. Ezt a léte­sítményt csak akkor lehet létrehozni, ha ehhez a lakosság népszavazás útján hozzájárul. Egyébként a terület a LRI tulajdonában van. Dr. Bényi Zsolt véleménye szerint tudomásul kell azt venni, hogy a tényleges egységet a 33 fős Testület jelenti. A sikerek vagy sikertelen­ségek mindig ennek a Testületnek az eredmé­nyeiként jelennek meg. Az Önkormányzat köl­tségvetésének szűkössége miatt a lehetősé­gek erősen behatároltak. « Dr. Póka Géza nem tud szép eredményekről beszámolni. A telepen a telefonellátás az EPT segítségé­vel megoldódik, a jövő év végéig az igényelt telefonvonalak meglesznek. A Madártelepen az esővíz és az árvizek jelen­tenek nagy problémát. A lakótelep építése so­rán nem gondoltak a tervezők a belvíz elveze­tésére. A víz nem jut el az Akadémia telepen lévő vízelvezetőig. A vízelvezető árkokat tele­szórták sittel, szeméttel, Így a víz nem tud azon elfolyni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom