Hírhozó, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
1992. DECEMBERI. Q HIRHOZO í/ % Lehotáné Rafai Sarolta (Rákoskert sugárút 140.): A rákoskerti Posta fog-e üzemelni és mikor, mert Rákoskert idős lakosságának nagy szüksége lenne rá, hogy ne kelljen a kerületközpontba beutazni. Második kérdése, hogy tervez-e a BKV Rákoskertről az Örs vezér térre induló buszjáratokat? Igen nagy a sár a Rákoskert sugárút - Dalnok út sarkán, mert a bekötőút nincs aszfaltozva. Dóci József: A Postát a rablás miatt kénytelenek voltak bezárni. Az önkormányzat kérelmezte a működtetését a Postától, az üzemeltetés feltételeként az önkormányzatnak kellene megszerveznie az őrzést. A rendőrségtől semmilyen Ígéretet nem kaptak arra, hogy tudnának segíteni ebben. A közeljövőben újra beszélgetésre kerül sor az önkormányzat és a Posta között. Bukta Mihály: A buszjárattal kapcsolatban elmondja, hogy a közeljövőben nincs rá lehetőség, hogy az Örs vezér térre közvetlen járat induljon Rákoskertről is. Dr. Léránt István: A rákoscsabai képviselőcsoport támogatja a 97-es autóbusz vonalának meghosszabbítását. Igen Ígéretes munka indult be a polgármester úr támogatásával, már megalakult az EXPO-METRÖ Bizottság. Az Örs vezér tér tehermentesítése érdekében szeretné, ha a 3. metró végállomásához Kőbánya-Kispestre indulna egy gyorsjárat. Bukta Mihály: Kiegészíti a dr. Léránt István által elmondottakat. A kerületünket is érintő M0- ás körgyűrű elkészültekor a Pesti Utat kiszélesítenék négysávosra és a Helikopterutat összekötnék Rákoskerttel. Vargáné: A Művelődési Klubbal kapcsolatosan elmondja, hogy túlságosan zajosan folyik az élet. Kéri az önkormányzat segítségét, hogy valamiképpen szabályozza ezt. Dóci József: Elmondja, hogy nem rég volt igazgatóváltás a Klubban. Az új igazgató Kárpáti Levente most kezdi szervezni a közösségi életet. Túri Józsefné (Pásztorfalva út 60.): A fiatalok védelmére kel. Kéri, hogy a Művelődési Klub minél több lehetőséget biztosítson a gyerekeknek szórakozásra és akkor ném fognak az utcán, buszmegállóban ácsorogni. Linnertné Kurucz Ilona: A kerület igen szegényes költségvetési keretekkel rendelkezik. Több 10 mFt-os befektetés kellene arra, hogy a közlekedési problémák egy részét a Pesti úton, a buszöblök kialakításával megoldanák. Egy kft. ingyen esővárókat helyezne el a megállókban. A Kft. haszna az esővárók oldalára ragasztott hirdetésekből lenne. Bukta Mihály: A kevés pénz ellenére nem is olyan keveset hozott létre a testület. Rákoskerten elkészült a csapadékvízbefogadó rész, erre rá lehet majd kötni az utcák vízelvezetési rendszerét, a Vida dombot közösségi térré alakították, beindították a Művelődési Klubot, az iskolára több, mint 1,5 mFt-ot tudnak költeni. Az utcai telefonfülkék számát megkétszerezték. Elkészült a Lenkeház utca burkolása, csapadékvíz elvezetéssel. Előnyben vannak azok a kerületek, ahol már csak fenntartási költségek vannak. A fővárossal való jó kapcsolat kilátásokat ad arra, hogy a Kucorgónál megjelenő csatorna-fővezetékre Rákoskert is ráköthet. Az idén már elkezdődik az egész kerület átfogó csatornázásának tervezése. Meg lehet pályázni erre idegen pénzeket is. Ez gyorsítaná a beruházásokat. A KÖVIZIG elvi engedélyt adott a teljes kerület csapadékvíz elvezetésére, illetve tervezésére. A részleges vízelvezetési munkát Rezgő köz - Csepp utca - Rózsaszál utca által határolt területen a lakosság segítségével meg lehetett oldani. Ilyen módon nem is kevés a két év eredménye. Szabó Sándor: Kérdezi, hogy Rákoskerttől milyen messze van a főcsatorna? Bukta Mihály: Keresztúron a Balassagyarmat utcánál, a Strázsa hegynél is van egy, de ennek Rákoskertre nincs kapacitása. Elég sok probléma van a meglévő csatornahálózat lejtésével. Csak a főváros segítségével lehet kiépíteni a fővezetéket Rákoskert számára. Dr. Bállá Gábor országgyűlési képviselőt kérdezi, hogy milyen segítséget tud nyújtani a főváros, valamint milyen lehetőségek vannak az országgyűlésben céltámogatások megszerzésére. Dr. Bállá Gábor: Válaszolja, hogy van lehetőség céltámogatások megpályázására csatornahálózat kiépítéséhez, 40%-ot ad a főváros, 60%-ot az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Bukta Mihály: Elmondja, hogy éppen emiatt válik nehezen megvalósíthatóvá a főcsatorna megépítése, mert a lakosság a saját részét is nehezen tudja előteremteni, a fővezeték építésénél anyagilag nem tud jelen lenni. Dr. Bállá Gábor: Sajnálatosnak tartja, de a főváros city koncepciója nem kedvez a peremkerületeknek. A city koncepció lényege: Európa a belváros iránt érdeklődik. Bukta Mihály: Kéri az országgyűlési képviselő urat, hogy ő is segítse a kerület munkáját, támogassa az EXPO-METRÖ tervét. Tóth György: A city-koncepcióval kapcsolatosan elmondja, hogy sajnálatos módon a kerület így még jobban elmarad, pedig itt is ugyanolyan állampolgárok élnek, mint a belvárosban és ez nem vigasz, hogy a belváros fejlődik. Bukta Mihály: Végezetül elmondja, hogy az anyagi lehetőségeket maximálisan kihasználva segíti Rákpskert fejlődését. 1992. november 20., Kép u. 14. (Általános iskola) Jelen voltak: Kátai Péter alpolgármester, T. Salgó Árpád, dr. Bényi Zsolt, dr. Póka Géza, Kánya László, Barna Andor, Kánolyné Torkos Matild, Bukta Mihály képviselő. T. Salgó Árpád Rövid beszámolót tart. Egy évvel ezelőtt a telefonprobléma miatt folytattunk vitát hasonló körben. Jogelődünk a Tanács elindította egy telefon konténer rendszer létrehozását a területen, melynek eredményeként 400 telefonvonal került bekötésre. A teljesítés határidejét az elmúlt év december 31-éré vállalta a MATÁV, de technikai okok miatt csúszott a rendszer átadásának határideje. Tény azonban, hogy az átadott vonalak a mai napig jó minőségben üzemelnek. Ezzel lényegében Rákoshegyen a telefonhiány megszűnt. Megalakult időközben az Első Pesti Telefontársaság. Ha a Társaságtól valaki 30.000,- Ft értékű részvényt vásárolt, annak garantált a telefon- vonalhoz való jutása 1993. december 31-ig. A Szabad Május téren tervezik telefon alközpont kiépítését. A telefonfejlesztés során 40 (dupla) nyilvános telefonállomás elhelyezésére is sor kerül Rákoshegy területén. A Homoki szőlő vezetékes ivóvízzel történő ellátása évtizedek óta fennálló probléma volt. A Képviselőtestület, illetve az e témával foglalkozó szakhatóságok, olyan határozatot hoztak, amelynek értelmében sor kerülhet az említett terület ivóvízzel történő ellátására. Személyesen jártak el a főpolgármesternél, annak érdekében, hogy sor kerülhessen a cső fektetésére, a víz bevezetésére. Versenytárgyalás során az ARTIS Kft. nyerte meg a kivitelezési munkák elvégzését. A munkákat 11 millió Ft plusz ÁFA árért végzik el. Ebből az összegből 8 millió forintot az önkormányzat biztosit, 3 millió forintot pedig a lakók építőközössége finanszíroz. Az egy tagra eső költség 15.000,- Ft. Képviselői keretét azonban felajánlotta az építőközösség tagjainak, amely 3.200,- Ft-tal tovább csökkenti a költségeket. 15%-os beruházási visszatérítés is lesz a beruházás befejezése után. A munkálatokat ez év november 2-án elkezdték, s a fagy beálltáig tudják folytatni. Kb. március, áprilisban tudnak újra dolgozni. A közműépítés elkészítésének szerződésben foglalt határidejét 1992. május 15-ében állapították meg. Probléma van azoknál, akik korábban a közkútról bevezették a vizet ingatlanukba. Akik ezt engedéllyel tették, nem kell belépniük a közösségbe, akik engedély nélkül vezették be a vizet, azoknak be kell lépniük. Mint tudjuk Rákoshegy közlekedése a Baross utcán, illetve a Lőrinci úton folyik. A teherautó és a megnövekedett gépjárműforgalom miatt a kialakult közlekedési helyzet szinte elviselhetetlen. Felvetődött a lakók körében az az igény is, miszerint Rákoshegyet és Madárdombot kössék össze gyalogjárdával, továbbá legyen összeköttetés Madárdomb és a vasúti átjáró között. A VOKEM Bizottság megtárgyalta ezeket a kéréseket, helyszíni szemlét tartott, s végül kérte a fővárosi, és egyéb szakmai szervek állásfoglalását. Ezen szervek részletes megállapításait és javaslatait a képviselő felolvasta. Ennek során beszámol a Baross utca forgalmának mentesítési tervéről, a Madárdomb és Rákoshegy összekötésének lehetőségeiről. Elmondja, hogy a lakók kérései között szerepeltek olyanok, amelyek közlekedés- biztonsági szempontok miatt nem valósulhatnak meg. Ezeket a kéréseket az Önkormányzat nem tudja teljesíteni. A Madárdombon lakók kérése volt, hogy a 168-as jelzésű autóbusz álljon meg a Lőrinci útnál, a Helikopter utcánál, és a X. kerületi ipartelep szakaszán. Ennek a busznak a menetideje már ma is 26 perc. Ha ezeken a helyeken is megállna, menetideje elérhetné a 30-40 percet is. Ebben az esetben nem teljesülne eredeti célja, Rákoshegy közlekedésének gyorsítása. Az elmúlt időszakban az Önkormányzat többször foglalkozott a városfejlesztési koncepció kialakításával is. Olyan döntés született, miszerint egy-egy településrészen belül több alközpontot hoznak létre. Rákoshegyen ezek az alközpontok a Szabad Május tér és a Vasútállomás lennének. A Szabad Május tér több funkciónak is eleget tudna tenni, de fő feladata az alapvétő élelmiszerellátás és szolgáltatás megoldása lesz. A lakók kéréssel fordultak hozzá, hogy a téren lévő futballpályát az Önkormányzat kerlttesse be. A megvalósításra pénz hiányában csak jövőre kerülhet sor. A téren jelen pillanatban van egy illegális szemétlerakóhely. Kéri a megjelenteket, hogy a továbbiakban ne hordják a háztartási hulladékot erre a helyre. Felmerült szennyvíz- iszaptároló létesítésének lehetősége az Orgovány dűlőben. Ezt a létesítményt csak akkor lehet létrehozni, ha ehhez a lakosság népszavazás útján hozzájárul. Egyébként a terület a LRI tulajdonában van. Dr. Bényi Zsolt véleménye szerint tudomásul kell azt venni, hogy a tényleges egységet a 33 fős Testület jelenti. A sikerek vagy sikertelenségek mindig ennek a Testületnek az eredményeiként jelennek meg. Az Önkormányzat költségvetésének szűkössége miatt a lehetőségek erősen behatároltak. « Dr. Póka Géza nem tud szép eredményekről beszámolni. A telepen a telefonellátás az EPT segítségével megoldódik, a jövő év végéig az igényelt telefonvonalak meglesznek. A Madártelepen az esővíz és az árvizek jelentenek nagy problémát. A lakótelep építése során nem gondoltak a tervezők a belvíz elvezetésére. A víz nem jut el az Akadémia telepen lévő vízelvezetőig. A vízelvezető árkokat teleszórták sittel, szeméttel, Így a víz nem tud azon elfolyni.