Hírhozó, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
SHOZÓ KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY 1992. ÁPRILIS A zöldterületek és a zöldfelületek helyzetéről | Kerületünk önkormányzata, sok más önkormányzattal együtt, j I nehéz anyagi helyzetben van. Súlyosak a terhek és nagy f | felelősség hárul a képviselőkre a testületi döntések megho- \ I zatalakor. Az éves költségvetési keret nem enged meg luxus { I beruházásokat, nem lehet belőle mindenki igényeit kielégíte- \ I ni. De luxus-e vajon a környezetvédelmi beruházás, a I zölfelületfenntartás és új zöldterületek kialakítása? Mindenek előtt a zöldfelület és a zöldterület közötti különbséget kell tisztázni. ZÖLDTERÜLET „A város közhasznú, növényzettel fedett önálló funkcionális egysége, amely elsősorban rekreációs feladatokat (pihenés, üdülés, sport, stb.), higiénés és esztétikai funkciókat tölt be. Leggyakoribb formája: a városi parkok, a jóléti erdők, a védófásítások, a temetők, a strandok, s.tb." ZÖLDFELÜLET ,A zöldterületnél általánosabb fogalom. Minden olyan felület ide tartozik, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari terület, lakóterület, közlekedési terület, intézményterület, zöldterület, stb.) belül helyezkedik el. Legismertebb formái: a lakóterületi közkert, a közlekedési terület fasora és cserjetelepítése, az iparterúletek kertjei, az intézmények kertjei, stb.” (Kiácz-Szendrói, 1980) A zöldfelületfenntartás, a létesítésről nem is beszélve, csak a pénzt viszi, ezért „mostohagyerek”, hasznát sokan nem látják, mert nem veszik maguknak a fáradságot, hogy összefüggéseket keressenek, vagy távlatokban gondolkozzanak. Ezt bizonyítja az, hogy tavaly a minimálisan szükséges fenntartási pénzösszeg mintegy tizedét szavazta meg a képviselő-testület a munkák elvégeztetésére. Tekintsük át a következőkben, hogy mi hasznuk származhatna abból, ha kissé igényesebbek lennénk a kerítésen kívüli, úgynevezett közterületek jobb állapotáért! Hiszen a közterület mindenkié, nem senkié!- Vajon két azonos kategóriájú lakás közül miért drágább az, amelyik Zuglóban van annál, amelyik Rákoskeresztúron van? Mi tagadás, sokat számít, hogy Zugló közelebb fekszik a főváros központjához, de legalább ennyit nyoma latban, hogy az zöldövezet. Ezzel szemben Rákoskeresztúr inkább sivataghoz hasonlítható. Zöldövezetben a lakások és telkek ára és bérleti díja magasabb, több bevételhez juthat az önkormányzat.- A zöldterületek, parkok, strandok, stb. vonzzák a vállalkozókat, sportkölcsönzőket, barkácsüzleteket, vendéglátóipari egységeket, stb. Az önkormányzat innen is bevételhez juthat adó formájában. Nehezebben számolható az a haszon, amely megtakarításokból adódik.- Ha helyben biztosítunk lehetőséget a pihenésre, sportolásra, akkor kevesebbet kell utaznia a lakosságnak, így több idő jut a pihenésre, kisebb lesz a forgalom és csökken a légszennyezés.- Egészségesebb környezetben kevesebb megbetegedés, nagyobb ellenállóképesség várható. Ez kevesebb orvosi kezelést és táppénzes hiányzást jelent.- Kisebb távolságra többen is elmennének sportolni, sétálni. A nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő jobb munkavégzésre képes. Azöldfelületek és a zöldterületek szerepe a városban A beépített, burkolt felületek hátrányos hatása ma már ismertté vált. Az erősebb felmelegedés idézi elő az egészségtelen városi klímát, a lerakódó, majd újra felverődő por asztmatikus megbetegedéseket okoz. A zöldfelület ezzel szemben hűvösebb, párásabb, pormentes levegőt biztosit. A hőmérsékletkülönbség miatt megindul a két terület közti légáramlás, hűvösebb, tisztább, párásabb levegő áramlik a burkolt felületek fölé, ahol kény- szerűségből a legtöbbet tartózkodunk. így védi mindnyájunk egészségét! A XVII. kerületben gyakorlatilag nincs közpark. A Népkert romjait ma már csak zöldfelületként és nem zöldterületként lehet számontarta- ni. A kerület lakossága kb. 80.000 fő, akik mind az önkormányzattól várják, többé-kevésbé tudatosult, a környezettel kapcsolatos igényeik kielégítését. Hiányoznak a lakóterületi közkertek. Ez a probléma elsősorban a lakótelepeken jelentkezik, a családi házas övezetekben nem feltétlenül lenne szükség fejenként 10 négyzetméterre, elég lenne talán néhány gondozott sportpálya is. Sokkal égetőbb viszont a közpark hiánya, ami a szabvány szerinti minimális 10 négyzetméter/fővel számolva, 80 hektár kellene legyen o Lorfilothon A KÖZPARK tömérdek funkciót tölt be. A legfontosabb elemeit a következőkben felsorolom:-fedett és szabadtéri sportlétesítmények,- korcsoportonként változó felszerelésű játszóterek,- nyugdíjasok, kismamák, stb. sétáló- es pihenőhelye,- olvasótér,- napozóterület,- csónakázótó,- szabadtéri színpad, kertmozi,- kulturális és egyéb rendezvények tere,- kiállítóterület, vagy szoborpark, -alkotóházak, - táborok,- kutyafuttató és fürdető,- kártyázó-, üldögélő-, találkozóhelyek,- gyalogos- és kerékpárutak,- bemutatókert (állat- vagy növény),- vendéglátóipari egységek (panzió, étterem, bár) stb.1 Lakótelepeinken nem biztosított sem a fiatalság, sem az idősebb korosztály pihenése, szórakozása. Feloldhatatlanok az ellentétek kutyatartók és az állatokat inkább csak nagyobb távolságból kedvelők, az autósok és a gyalogosok, a pihenni és a „tombolni” vágyók között. Valójában senki sem talál magának alkalmas területet 10-12 kilométeren belül. Csak egy, sokak által ismert probléma a Buják- hida utcai sportpálya esete. Ha van sportpálya, akkor a környék lakóinak nincs nyugta, ha nincs sportpálya, akkor a jelenleginél is nagyobb veszély fenyegeti a lakótelepi óvoda- és bölcsődekerteket. Önkormányzati pénzen kell kitakarítani a telepiszkított játszóházakat, pótolni a felgyújtott vagy megrongált játékokat. De a környék lakói is tőlünk várják nyugalmuk biztosítását. Rendőri felügyelet akkor sem hozna eredményt, ha lenne rá ember és pénz. Területet kell biztosítani. A megoldás nem is olyan bonyolult. Kínálja magát egy hatalmas terület, amely a kerület minden
