Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1991-05-15 / 1. szám

1991. MÁJUS MIKOR LESZ FŐVÁROSI TÖRVÉNY? Hamarosan a parlament elé kerül a Fővárosi Törvény, mely meghatározza majd a fővárosi- és a kerületi önkor­mányzatok viszonyát, jogkörét és köte­lezettségeit. E törvény előkészítésében résztvettek a kerületek polgármesterei, alpolgármesterei is. Tóth Sándor alpol­gármestertől az iránt érdeklődtünk, miért fontos ez a törvény, s hol tartanak az előkészületei?- Az Önkormányzati Törvény megha­tározza a települési önkormányzatok fel­adatait - mondta. Budapest azonban speciális helyzetben van, mintegy keret­törvényként érvényesül esetében e jog­szabály, s a Fővárosi Törvényt jelöli meg, mely minden vonatkozásban sza­bályozza a kerületek és a fővárosi ön- kormányzat viszonyát. Van egy fővárosi önkormányzat: 89 tagú képviselőtestület Dems^kylőpolgármester úrral az ólén, s emellett - mintegy párhuzamosan - lé­teznek a kerületi önkormányzatok. Ezek együttműködését, egymáshoz való vi­szonyát, a kapcsalattartásuk mibenlétét hivatott szabályozni a majdan megjele­nő törvény. ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM- Mikorra várható a megjelenése?- A múlt óv végére irányozta elő a par­lament a megtárgyalását, de sajnos ez is késik, mint például a hatásköri törvény megjelenése, mely szintén fontos lenne. Menet közben nagyon sok lényegbevágó kérdés merült fel, melyet tisztázni kellett. Erre hozták létre a kerületi polgármesterek egyeztető fórumát, mely rendszeresen ülé­sezett, s munkájáról a sajtó, rádió és a televízió is beszámolt. Egyetlen kerületnek sem az volt a célja, hogy előnyöket szerez­zen mások, vagy a főváros rovására. Konkrét egyeztetések folytak például va­gyonjogi, forrásmegosztási kérdésekben, meg kellett határozni melyek azok a fel­adatok, melyeket a kerületi önkormányza­tok fölvállalhatnak, illetve föl kell vállalniuk. Amikor megszületett a megállapodás, el­készült a törvénytervezet. Ezt követően a Belügyminisztérium, mint illetékes tárca jó néhány olyan kérdést vetett fel, melyek alapvetően módosíthatják ezt a megállapo­dást. Kérdéses, hogy a korábbi megállapo­dásunk hogyan tükröződik majd a parla­ment elé kerülő törvénytervezetben? Ez adott esetben jó néhány konfliktus forrása lehet. Ennek ellenére dolgoznunk kell ad­dig is, míg megjelenik. Tudomásom szerint a tervezetet már véleményezték a parla­menti bizottságok és a Kárpótlási Törvény után a Ház napirendre tűzi. Ez nem jelenti azt, hogy lezárták a témát. Nagyon sok 5 módosító indítvány van a parlamenti bizott­ságok asztalán, mely folyamatos egyezte­tő tárgyalásokat kíván mind a parlamenti pártok, mind a fővárosi és a kerületi önkor­mányzatok részéről. Ez a munka jelenleg is folyik. MEGHATÁROZOTT JOGOK ÉS TEENDŐK- A vagyonjogi és forrásmegosztási kérdések végleges tisztázása nélkül ho­gyan tudják elkészíteni például a költség­vetést?- Csak olyan költségvetést tudunk ké­szíteni, illetve a képviselőtestület elé vinni, amely azzal a kitétellel zárul, hogy amennyiben már rendelkezések lépnek életbe, a költségvetést is módosítani kell. Ennek kapcsán is tisztázni kellett a felada­tainkat. Sajnos az alapfeladatok ellátásá­hoz is kevés az 1990. évi normatív támo­gatás, mely rendelkezésünkre áll. De ek­kor még szóba se került a struktúra átala­kítás, átszervezés stb.- Mennyiben segíti majd a munkájukat a törvény?- Alapvetően meghatározza, hogy a kerületi önkormányzatok milyen értelem­ben minősülnek települési önkormányzat­nak és ennek kapcsán egy sor olyan jogra tesznek szert - ha a törvény (gy rendelke­zik -, amely a települési önkormányzatok­nak jár. Ez kulcskérdés. Addig ideiglenes­ség jellemzi a munkánkat mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatokban, me­lyet kölcsönös egyeztetésekkel, s jó né­hány területen konstruktív együttműködés­sel igyekszünk ellensúlyozni. Egy jogál­lamban az önkormányzat a rá vonatkozó törvények alapján köteles - és így van egyáltalán értelme - dolgozni. Ez megha­tározza a tevékenységi körét, gazdasági, gazdálkodási lehetőségeit, a választópol­gárokhoz való viszonyát, s azokat a lehe­tőségeit, melyekkel a lakosság ügyeit in­tézheti. Gyakorlatilag az élet minden terü­letére meghatározza a teendőket és azok formáit.- Mennyiben befolyásolja ez a helyi önkormányzatok és a lakosság viszonyát? ELTŰNNEK A „FEHÉR FOLTOK” Amennyiben ezek a törvényi feltételek rendelkezésre állnak - ide értve a Hatás­köri Törvényt is -, akkor a lakosság a kerü­leti önkormányzatban azt a szervezetet ta­lálja meg, amely hivatott arra, hogy az ügyes-bajos dolgát intézze. Ez szintén az élet minden területére értendő, hiszen ha a törvény feladatul szabja egy bizonyos ügy elintézését, az ahhoz szükséges technikai és anyagi feltételeket is biztosítania kell. Így például egyértelmű lesz, mi a felada­tunk az egészségügyi alapellátásban, ok­tatásban, szociális gondozásban, a gazda­HÍRHOZÓ sági élet, a vállalkozói szféra bizonyos te­rületein, a területgazdálkodásban, terület­fejlesztésben, beruházásokban stb. De egyértelművé teszi azt is, hogy ami nem a mi fáadatkörünk, az kié. Nem lesznek olyan .fehér foltok" -, melyeknek nincs fe­lelőse. Ma még például a szociális ellátás­ban és az oktatásban is vannak ilyen terü­letek. Folyamatosan egyeztetünk a peda­gógus szakszervezet helyi csoportjaival, az óvodák, bölcsődék képviselőivel. Alap­ellátásként értelmezve a mi feladatunk a megoldás keresése, de ennek a finanszí­rozása jórészt a fővárosi önkormányzat kezébe volt.- E törvénytervezet, illetve a megjelenő törvény tehát egyértelművé teszi ezeket a feladatokat.- Igen. Bízom benne, hogy a jelen ter­vezetből mielőbb egy olyan Fővárosi Tör­vény lesz, amelyik minden érdekelt meg- e/ógedéséreszü\d6V, meg. Szerény képes­ségeinkhez mérten mi is igyekszünk hoz­zájárulni ennek sikeréhez, s ahhoz, hogy a tervezet tükrözze a fővárosi és a kerületi önkormányzatok megegyezését.-ton ­ÉJSZAKAI AUTÓBUSZOK Kerületünkben kifejezetten éjsza­kai autóbuszjáratot nem indít a BKV. Aki valamilyen oknál fogva mégis arra kényszerül, hogy éjfél és 4 óra között autóbusszal utazzon, két szolgálati járatot vehet igénybe. A Pestlőrinc és a Ferihegyi úti elága­zás között körülbelül másfél órán­ként, a 98-asautóbusz vonalán köz­lekedik az egyik. A másik az elága­zás és a Zalka Máté tér között, a 62-es vonalán hasonló menetsűrű- sóggel. MEGBÍZOTT VEZETŐ A DMK ÉLÉN A képviselő-testület döntése értel­mében a Dózsa Művelődési Központ három önálló intézménnyé történő technikai átszervezése 1991. április 26-án megkezdődött. A művelődési házak pályázat útján kiválasztott veze­tőinek munkába lépéséig önkormány­zati megbízottat választott a képviselő- testület Orosz Márta népművelő, kerü­leti lakos személyében. Feladata az, hogy lebonyolítsa az átszervezés folyamatát és biztosítsa az intézmények működésének szinten tartását. Az intézmények programjairól a Dózsa Művelődési Házban, illetve a kerületközpontban lévő pavilonban tá­jékozódhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom