Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1991-10-01 / 6. szám

1991. OKTÓBER HÍRHOZÓ Mi lesz veled Jászivány utca? De leginkább a lakóiddal? Bizony sokan és sokszor fel­tesszük ezt a kérdéstl Talán a múltról valamint elöljáróban. Valahogy, mint a tűztól távol ülök, mindig kevesebb „meleg” jutott nekünk a szociális juttatások melegéből. A pártállam nem sokat törődött velünk kezdetben. Aztán valami megmoccant. „LETT” vezetékes vizünk - ez jól - egy gyenge minőségű, de mégiscsak jobb utunk, mint a földút, gidres-gödrös járdával. A vezetékes víz megérkezése jó volt. Az már kevésbé jó, hogy az azóta elszaporodott emész­tőgödrök tönkretették kútjaink vízét, CSATORNA híján. Jó vizű kútjainkat már csak locsolásra használhatjuk. De lássuk az utcánk mai képét. Van portalanított utunk, de nincs lefolyó, esóvízelvezetó, de még árok sincs mellette. így aztán a földpatka felázik és sár kerül róla az úttestre. Ez nagyon ba­lesetveszélyes! Korábban legalább évente nyesték az utcai fákat. Az utóbbi 2-3 évben senki sem teszi ezt. Sem utcaseprő, sem más úttisztító nem fordul megmifelénk! A „kukások” az egyedüliek, akik rendszeresen járnak, tehát a szemétszállítás az egyedüli szol­gáltatás, amit adófizető állampolgárként kapunk. Persze ezt is fizetjük! De ritka a kéményseprő, a villanyszerelő is errefelé. Egy szó mint száz: mostohagyerekek vagyunk! Többen felteszik a kérdést: vajon mire megy el az adófizetők pénze - az a rész ami a XVII. kerületbe kerül - ha nekünk a legelemibb infrastruktú- rális szükségleteinket sem elégítik ki??? Tudjuk, kell új OTP és POSTA, de azt gondoljuk, hogy bár nagyon szépek az épületek a rákoskeresztúri központban, mégis horribilis összegeket emésztenek fel. Lehetett volna szerényebbet, olcsóbbat építeni. Ha csak a jelzett intézmények pénzét használják, akkor nem szólhatunk semmit! Az utak minősége az utcánk szomszédságában katasztrófális (Liget sor, Napiás út stb.), illetve ahol valamilyen munkálatokat végeztek, ott a helyreállítás lassú és minősége elfogadhatatlan. Ez a szomorú sors jutott nekünk is osztályrészül. 1990 áprilisában meghirdették a gázvezeték-építést. Örömmel fizettük be a költ­ségeket még ’90 nyarán. A munkákat egy évvel később, 1991 áprilisában kezdték el. Az árkokat betömték ugyan a Jászivány utcában és környékén, de az aszfaltburkolatot nem állították helyre. Szűk utunk még szűkebb lett és több helyen kátyús. A munkák­kal csigalassúan most is haladnak, de mikor lesz vége??? Legfájóbb a SZENNYVÍZCSATORNA hiánya. Sem az eső­víz, sem a talajvíz nincs hova elszivárogjon, immár annyira telített a talaj. Sürgősen megoldást kellene találni. Mi, az utca lakói Keresztúri utca SztAdll Ágnes grafikája 5 örömmel vállaljuk az anyagiak arányosan ránk eső részét, de még az ősz, az esők beállta előtt meg kellene csinálni. Kérjük a HÍRHOZÓT és felelős kiadóját, hogy tegye meg a szükséges lépéseket... Választ a lap hasábjain kérünk! Tisztelettel: a Jászivány utca lakói Válasz - nemcsak a Jászivány utcaiaknak A válasz a Jászivány utca lakóinak is, de a XVII. kerület többi, hasonló gonddal küzdő polgárának is szól. Kerületünk a közművek tekintetében az egyik legelmaradottabb a főváros­ban. Ezt a hátrányt fokozatosan leküzdeni mindenképp az egyik legfontosabb feladatunk. A kérdés az, hogyan. Erre van elképzelése az önkormányzatnak, illetve konkrét megvalósítási terve is. A kerület költségvetési keretei között ez nyílván elképzelhetetlen. Ezért áUami támogatással, lakossági részvétellel kell számolni, illetve olyan tervekkel kell rendelkezni, melyek reálisan megvalósíthatók. Csatorna kérdésben az a három éves program, mely Rákos­liget és Rákoscsaba-Újtelep gondjait reményeink szerint meg­oldja, rendelkezésünkre áll. A megvalósításhoz azonban fi­nanszírozási lehetőség is kell. Éltünk azzal a lehetőséggel, mely ezt biztosítja. A közműépítések utáni helyreállítási munkák részét képezik a teljes kivitelezésnek. Ez a kérdés korrekt szerződések alap­ján kezelhető és szigorú ellenőrzésen alapszik. Célunk, hogy a kivitelezőkkel szemben érvényesíteni tudjuk ezeket az elvárása­inkat, az Önök megelégedésére is. A felszíni vízelvezetés mint olyan, hasonlóan katasztrófális állapotban van a XVII. kerületben. Az az előkészítés, és terve­zés, amire épülhet egy kivitelezés és egy rendszeres karban­tartás, a megelőző időkben szinte teljesen mellőzve volt. Ezért csak eseti megoldásokkal találkozhatunk, amik azonban he­lyenként még tovább bonyolítják a helyzetet. Ezért dolgo­zunk egy komplex felszíni vízelvezetési programon, mely összhang­ban van a telekkialakításokkal, a beépítésekkel és nem utólag próbálunk meg tűzoltó munkát végezni, bár azokon a helye­ken, ahol elkerülhetetlen, erre is rá Vagyunk kényszerülve. A kerületközpont és a családi házas területek közötti különbség sok tekintetben nyilvánvaló, de itt nem lehet egyik terület esetében sem kizárólagos előjogról beszélni. Ami hiány­zik az egyik területen, az megvan a másikon, de ez kölcsö­nösen igaz. Ilyen vonatkozásban az új OTP és Posta épülete ugyan megítélhető, de nem mondható, hogy ez kizárólag a kerületközpont része, hanem a XVII. kerület egészének, arculatának kialakításában játszik szerepet. Az más kérdés, hogy ki-ki szubjektív alapon hogyan ítéli meg az említett épületeket, melyek jórészt az OTP és a Posta beruházásában épültek meg, a volt Tanács a közterület rendezését és kialakí­tását vállalta és hagyományozta ránk. Ezt az örökséget az önkormányzat megpróbálta reálisan kezelni, költségvonzata­it pedig minimalizálni. Az pedig, hogy a XVII. kerületben egy utca polgárai „mostohagyereknek” érezzék magukat, semmiképpen nem lehet célja az önkormányzatnak, hiszen minden erőnkkel és képességünkkel ennek elkerülésére törekszünk. Vannak azon­ban kötöttségeink, lehetőségeink sok esetben korlátozottak, és megpróbálunk reálisan tervezni, ami nem feltéüenül az összes felmerülő igény azonnali kielégítésével egyenlő. En­nek megértése és elfogadása közös feladatunk. Tisztelettel: Tóth Sándor alpolgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom