Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1991-07-01 / 3. szám

HÍRHOZÓ 2 1991. JÚLIUS Kell-e Rákosligeten postahivatal? folytatás az 1. oldalról háborodástvkkoW ki a posta teljes meg­szüntetésének terve. Nem tudják elfo­gadni azt az érvet, hogy a Posta ráfize­téses, hiszen nap mint nap látják a ív­ben a Postabank hirdetéseit, ami köztu­dottan sok pénzbe kerül. Legalább a kétszemélyes postahivatal üzemelteté­sét kérik. Dombóvári kollégámmal a képviselő-testület elé terjesztünk egy ja­vaslatot, hogy a Polgármesteri Hivatal kérje egy kis posta további üzemelteté­sét. Ezenkívül egy levélben kérjük ugyanezt Hermann Ottótól, a Budapesti Postaigazgatóság helyettes vezetőjétől, melyet nagyon sok lakó aláírt. Mégiscsak szolgáltatás...- Miért ragaszkodik a lakosság eh­hez a postához?- Az idősebb emberek elmondták, hogy ezt a postát 1945 előtt lakossági hozzájárulással építették, így joggal te­kintik a magukénak. Az sem közömbös, hogy egy 7 forintos levél feladása 37 forintba kerül, hiszen 30 forint az útikölt­ség. Ez nemcsak a nyugdíjasoknak megterhelő, hanem a gyes-en lévő kis­mamáknak is. Azt se lehet elvárni, hogy valaki egész nap a postást lesse egy szem bélyegért. Volt olyan lakó, aki ke­ményebb hangú, követelő levelet akart írni. Én nem vagyok a követelés híve, mivel ez végtére is a Posta hatáskörébe tartozó ügy. Csupán kérjük, hogy találja­nak rá valamiféle megoldást. Azt is megértjük, hogy a Posta nyereségessé szeretné tenni ezt a szolgáltatást, de mégiscsak szolgáltatás, melynek a la­kosság érdekeit kell szolgálnia. * A képviselő-testület június 7-i ülésén megtárgyalta Dombóvári Csaba és Sza­bó István előterjesztését. Határozatában ellenzi a posta teljes megszüntetését, szükségesnek ítéli egy kis postahivatal további működtetését Rákosligeten. Egyben megbízta a polgármestert, hogy minden lehetséges fórumon ezt az ál­láspontot képviselje. t. ágoston RENDELET A NÉPSZAVAZÁSRÓL Tv. 45. § Tv. 46. § Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat Képvi­selő-testületének 4/1991. (VII. hó 1. nap) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről. A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezetében kapott felhatalma­zás alapján, a helyi népszavazás és népi kezdeményezés törvényben nem szabályozott feltételeit és eljárási szabá­lyait a következőkben határozza meg: (A rendelet egységes szerkezetben található az 1990. évi LXV. törvény vonatkozó része. A törvény Tv., a rendelet R. betűvel van megjelölve.) (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeménye- I zésben való részvételre az a választópolgár jo­gosult, akinek a településen állandó lakóhelye van. (2) Az üdülőterületen az üdülőterületet érintő ügyben a he­lyi népszavazásban és népi kezdeményezésben jogosult részt venni az üdülőterületen önálló ingatlantulajdonnal ren­delkező választópolgár akkor is, ha nincs ott állandó lakó­helye. _____ ( 1) A képviselő-testület helyi népszavazást kö­teles kiírni a következő kérdésekben: a) a községegyesftósnek és a közsógegyesítós megszünteté­sének kezdeményezése, b) új község alakításának kezdeményezése, c) közös képviselő-testület alakítása, a közös képviselő-testü­letből való kiválás, továbbá d) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község vá­lasztói vehetnek részt. (3) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el. a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, b) az önkormányzati rendelet megerősítésére, (4) Nem rendelhető el helyi népszavazás a) a költségvetésről való döntésre, b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító ren­delet tárgyában, c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdé­sekben (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a) a települési képviselők legalább egynegyede, b) a képviselő-testület bizottsága, c) a helyi társadalmi szervezet testületé, d) az önkormányzat rendeletében meghatározott számú vá­Tv. 47. § R. 1.§ R. 2. § lasztópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. (2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. (3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a kép­viselő-testület a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hóna­pon óa/rz/határoz. A helyi népszavazást az elrendelésétől szá­mított két hónapon be/ü/kaW megtartani. A helyi népszavazás agy napra, vagy egymást követő napokra is kitűzhető. (4) A képviselő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgá­roknak több mint a fele jelen van. I A helyi népszavazást a XVII. kerületben állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok 15 szá­zaléka kezdeményezheti. Ez esetben a képviselő-testület kö­teles kitűzni a népszavazást. (1) A helyi népszavazásra irányuló kezdemé­nyezésről a képviselő-testület határozattaldönt. (2) A kezdeményezés elutasításához, valamint abban az esetben, ha a népszavazás elrendelése nem kötelező, a nép­szavazás elrendeléséhez minősített többség szükséges. (3) A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatban: meghatározza a helyi népszavazásra bocsátandó kérdés (kér­dések) szavazólapra kerülő szövegét, amely az eredeti meg­fogalmazástól tartalmilag nem térhet el, kitűzi a szavazás időpontját, meghatározza a szavazás előkészítésének határidejét és ha­tárnapjait. A helyi népszavazás akkor eredményes, ha a ke­rület választópolgárainak több mint 30 százaléka szavazott és az érvényes szavazatoknak több mint a fele a, helyi népszavazásra bocsátott kérdésre azonos választ adott. | A népszavazás eredménye kötelező a képvise­lő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-tes­tület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás ered­ménytelen volt. folytatás a 3. oldalon R. 3. § Tv. 48. §

Next

/
Oldalképek
Tartalom