Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1991-12-01 / 8. szám
I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1991. DECEMBER 1. XVII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTESÍTŐJE KARÁCSONY FELÉ... „ Minden világi pompák csillogási kialszanak, Csak a Szeretet és a Jóakarat ereje él!” „Aránylanak a halvány ablakok, küzd a sugár a hamvazó sötéttel..." „S az ónszln égből, a halk éjszakában táncolva, zengve és zenélve lágyan fehér rózsákként hull a hó..." A téli éjszakában a borulás és fény váltja egymást, mint lelkűnkben az öröm és a gond vagy bánat... Kívánjuk, hogy valamennyiünk lelkében győzzön a jobb, a szebb, régi karácsonyok kedves emléke, s a következőnek boldog tervei, ajándékozó öröme... Hiszen: „Te azért vagy,.... hogy vigasztalj; Szellemet idézz, szépséget marasztalj..." „Mind vak szegény, ki nem talál utat, És nem vak az,... kinek lelke fény...” „S fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég Lángot rak a fázó homlokok mögé... KELLEMES K (Válogatás Jrtzaef A. és Kosztolányi verseiből) Kívánunk békét, meleget, megértést és szeretetett Ballonyi László grafikája BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPET KÍVÁN a XVII. kér. Önkormányzat Minden akkor kezdődött, amikor a IV. Tavaszi Kórusfesztivál keretében vendégül láttuk az olaszországi LA CORDA- TA kórust. Kicsit szorongva tapasztaltuk, hogy felnőtt kórussal állunk szemben, de „felvettük a kesztyűt” és megpróbáltunk mi is kitenni magunkért, mind zenei hangzásban, mind híres konyhánkkal, mind a főváros és környéke nevezetességeinek bemutatásával. És megtörtént a csoda, a LACORDA- TA férfikar vendégszereplésre hívta meg a RÁZF.NE keretein belül működő Rákos- ligeti Ijánykart, amely a Hősök terei Általános Iskola jelenlegi és volt tanulóiból tevődik össze. Princz Egonné karnagy, Dely Csaba és Szabó István, a RÁZENE vezetői szervezésében 28 lány és kísérőik emlékezetes napokat tölthettek el Olaszországban, valamint vendéglátóinknál a MONTALTÓ MARCHE nevű kisvárosban. 1991. október 23-án reggel indult a RÁZENE autóbusza, s hosszú órák zöty- kölődése után érkeztünk meg végre Olaszországba. SAN MARINÓ városában volt az első igazi pihenőhelyünk, ahol végre kigyalogolhattuk az utazás fáradalmait és megszabadulhattunk csekély kis valutánktól. 24-én este érkeztünk Montaltóba, ahol legnagyobb meglepetésünkre a város polgármestere fogadást adott tiszteletünkre és kedves szavakkal köszöntötte a kórust. Olasz családok vendégszeretetét élvezhettük és megtanultuk már az első este, hogy mennyivel többet ér az az ember, aki több nyelven beszél. Lányaink mindent latba vetve igyekeztek 1-2 éves ide- gennyelv-tudásukat hasznosítani, és milyen „kapósak” lettek azok a középiskolás lányok, akik már társalogni is tudnak olasz családokkal. 25-én SAN BENEDETTÓ-val és a Tengeri Múzeimának kincseivel ismerkedtünk. Még a nap is kisütött és tengerparti sétáinkat feledhetedenné tette a kék ég, a pálmafák, a gyönyörű kagylók, a 20 C-os meleg. Délután ASCOLI PICE- NO-ban gyönyörködhettünk. Csodálkozva tapasztaltuk, hogy esti vendégszereplésünkről cikk jelent meg a LA GAZ- ZETTA című újságban, melyben meleghangú szavakkal mutatták be a kórust. Este önálló koncertet adtak lányaink a Kereskedők Palotájában. A koncerten a tartományi és a helyi polgármester, valamint a Zeneiskola vezetői is jelen voltak. A közönség hatalmas tapsviharral ünnepelte a lányokat, majd kottacserék, autógrammok adása után a város vezetői vacsorával is megvendégelték a csoportot. 26-ra MONTALTÓ polgármestere felajánlott egy modern, kényelmes autóbuszt, mellyel lehetőségünk nyílt arra, hogy egy „hosszú nap" leforgása alatt folytatás a 2. oldalon A Hősök terétől Montaltóig
