Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1991-10-01 / 6. szám
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1991. OKTÓBER 1. IRHOZO A XVII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTESÍTŐJE Hl FIZETI AZ INGYENES ELLÁTÁST? Szigorú döntést hozott augusztus 23-i ülésén a kerületi önkormányzat kép- viselő-testülete. A továbbiakban azoknak a gyermekeknek az ellátását, akik nem Budapesten laknak, a kerület által fenntartott gyermekintézményekben csak akkor biztosítjuk, ha az ellátás költségeinek fedezetét vállalják az ellátásra Malájában köteles vidéki önkormányzatok. Ez érinti a vidékről bölcsödébe, óvodába, iskolába hozzánk járó gyermekeket, de nem egyformán. Amíg egy gyermek bölcsödéi ellátása egy évben több mint 120 ezer forintba kerül kerületünkben, addig az óvodai ellátás 55 ezer, az általános iskolai 43 ezer, a gimnáziumi 50 ezer forint körüli költséget jelent gyermekenként. Ezzel szemben az állami költségvetés úgynevezett normatív támogatás formájában gimnazistánként 44 ezer, általános iskolásonként 30 ezer, óvodásonként pedig 15 ezer forint fedezetet biztosít, míg bölcsödére egyáltalán nincs is állami normatíva. A többlet- költség az intézményt fenntartó kerületi önkormányzatot terheli, s ezt az önkormányzat egyéb, az itt lakók után járó jövedelméből (személyi jövedelemadó, lakosságszámmal arányos általános állami támogatás, kerületi önkormányzati bevételek) kénytelen fedezni. A tavaly elfogadott Önkormányzati Törvény és a nyáron hatályba lépett Hatásköri Törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy a gyermekek ellátása önkormányzati feladat. Ennek biztosításához az állam csak támogatást nyújt, de teljes fedezetet nem. Az ellátás tehát nem állami - mint sokan gondolják hanem önkormányzati feladat, mégpedig minden gyermek ellátásáért a lakóhelye szerinti önkormányzat felelős. Ez logikus is annyiban, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának alapjául szolgáló bevételek, adók a lakóhely szerinti önkormányzathoz folynak be. Mi van azonban akkor, ha egy család máshová szeretné beíratni a gyermeket, mint ahol lakik? Miközben a lakóhelyi önkormányzatokhoz folynak be a bevételek, a másik önkormányzat fizeti a gyermek ellátását. Itt nyilván elszámolásra, rendezésre van szükség! Kerületünk esetében a vidéki gyermekek ellátása a normatíván felül mintegy évi 5 millió forintot tesz ki, miközben nincs elég pénzünk sem a dolgozók rendes megfizetésére, sem az épületek szükséges karbantartására. Magyarán szólva, a saját polgáraink, a saját gyermekeink ellátását veszélyeztetik, annak a színvonalát rontják le a másokra fodított szolgáltatások. Ezért úgy döntöttünk, hogy követeljük a plusz költségek megtérítését az illetékes ön- kormányzatoktól . Ezt először júliusban kezdeményeztük, de akkor a vidéki önkormányzatok érdemben nem mutattak kézséget - sokan még a tárgyalásokat sem vették komolyan. A tanév megkezdése előtt tehát dönteni kellett: megegyezés, pénzügyi fedezet nélkül is folytatjuk ezeknek a községeknek az ellátását, vagy nem? A képviselő-testület nemet mondott. Van lehetőség a megegyezésre, különösen, mióta a vidéki önkormányzatok értesültek erről a döntésről és látják, hogy döntésünk komoly. Hiszen az átirányított gyermekek ellátása nekik is nagyjából ugyanannyiba kerülne, és a Hatásköri Törvény lehetőséget is biztosít az ellátások megegyezéses alapon való közös megszervezésére. Sőt! Ha egy önkormányzat nem tart fenn például bölcsödét, akkor - a Hatásköri Törvény szerint - kifejezetten köteles is megállapodásos módon biztosítani polgárainak az ellátást. Ezen a jogi alapon még az sem lehetetlen, hogy a fizetni nem akaró községekkel szemben a kerület akár peres úton is érvényesítheti követelését. Ez a lehetőség pedig nyilván tovább növeli a megegyezési hajlandóságot, hiszen senkinek sem célja pereskedni és esetleg pert veszíteni. Újra folynak tehát a tárgyalások; közben elindult az iskolai év és az érintett szülők aggódnak. A Polgármesteri Hivatalban nem tudnak nekik mást mondani: ha nincs pénzügyi fedezet, a képviselő-testület határozata értelmében nem vehető fel a gyerek. Remélhető, hogy a szülői igény is pozitívan hat az illetékes vidéki önkormányzatokra és végül megállapodásjöhet létre. De a szülőnek arra is van lehetősége, hogy maga fizesse be azt az összeget, amelyet a gyermeke ellátására kötelezett, lakóhelye szerinti önkormányzat „megtakarított”. Mi megvárjuk a lakóhelyi önkormányzat egyértelmű, írásos válaszát, nyilatkozatát és lehetővé tesszük, hogy alapítványi formában - tehát adóalapból le- vonhatóan - lehessen befizetni ezt az összeget. Ez bölcsödé esetében 1991-ben 10 ezer forint, óvodánál 3300 forint, általános iskolánál 1 ezer forint és a gimnáziumban 500forint havonta. Azokat az ellátásokat tehát, amelyeket a tankötelezettség értelmében valahol mindenképpen muszáj igénybe venni, már elérhető áron a szülő is megfizetheti, ha fontos számára, hogy gyermeke nálunk jáijon iskolába. A kerületi önkormányzat alapvető célja azonban nem ez a megoldás. Szeretnénk korrekt, igazságos megállapodásokat kötni és ezáltal gondtalan, szabad választási lehetőséget biztosítani mindenkinek, köztük az agglomerációs települések lakóinak is arra, hogy megválaszthassák gyermekük bölcsődéjét, óvodáját, iskoláját. Ha erre az illetékes községi önkormányzatok is készek, példaértékű megállapodás jöhet létre, melynek alapján a vidéki családok minden különbségtétel nélkül részesülhetnek nálunk ellátásban, akár nem is foglalkozva különösebben azzal, hogy ezt az ön- kormányzatok hogyan számolják el egymás között. Szükség van az ilyen megállapodásokra, hiszen számos más területen is egymásra vannak utalva ezek a települések. Megállapodás kell a közös közlekedési járatok, az egészségügyi ellátás és számos más kérdés közös megoldására. A gyermekek ellátásáról kötendő megállapodás egy további jó együttműködés kezdete lehet minden érintett település javára. Dr. Révész Szilárd alpolgármester
