Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1991-05-15 / 1. szám
1991. MÁJUS MIKOR LESZ FŐVÁROSI TÖRVÉNY? Hamarosan a parlament elé kerül a Fővárosi Törvény, mely meghatározza majd a fővárosi- és a kerületi önkormányzatok viszonyát, jogkörét és kötelezettségeit. E törvény előkészítésében résztvettek a kerületek polgármesterei, alpolgármesterei is. Tóth Sándor alpolgármestertől az iránt érdeklődtünk, miért fontos ez a törvény, s hol tartanak az előkészületei?- Az Önkormányzati Törvény meghatározza a települési önkormányzatok feladatait - mondta. Budapest azonban speciális helyzetben van, mintegy kerettörvényként érvényesül esetében e jogszabály, s a Fővárosi Törvényt jelöli meg, mely minden vonatkozásban szabályozza a kerületek és a fővárosi ön- kormányzat viszonyát. Van egy fővárosi önkormányzat: 89 tagú képviselőtestület Dems^kylőpolgármester úrral az ólén, s emellett - mintegy párhuzamosan - léteznek a kerületi önkormányzatok. Ezek együttműködését, egymáshoz való viszonyát, a kapcsalattartásuk mibenlétét hivatott szabályozni a majdan megjelenő törvény. ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM- Mikorra várható a megjelenése?- A múlt óv végére irányozta elő a parlament a megtárgyalását, de sajnos ez is késik, mint például a hatásköri törvény megjelenése, mely szintén fontos lenne. Menet közben nagyon sok lényegbevágó kérdés merült fel, melyet tisztázni kellett. Erre hozták létre a kerületi polgármesterek egyeztető fórumát, mely rendszeresen ülésezett, s munkájáról a sajtó, rádió és a televízió is beszámolt. Egyetlen kerületnek sem az volt a célja, hogy előnyöket szerezzen mások, vagy a főváros rovására. Konkrét egyeztetések folytak például vagyonjogi, forrásmegosztási kérdésekben, meg kellett határozni melyek azok a feladatok, melyeket a kerületi önkormányzatok fölvállalhatnak, illetve föl kell vállalniuk. Amikor megszületett a megállapodás, elkészült a törvénytervezet. Ezt követően a Belügyminisztérium, mint illetékes tárca jó néhány olyan kérdést vetett fel, melyek alapvetően módosíthatják ezt a megállapodást. Kérdéses, hogy a korábbi megállapodásunk hogyan tükröződik majd a parlament elé kerülő törvénytervezetben? Ez adott esetben jó néhány konfliktus forrása lehet. Ennek ellenére dolgoznunk kell addig is, míg megjelenik. Tudomásom szerint a tervezetet már véleményezték a parlamenti bizottságok és a Kárpótlási Törvény után a Ház napirendre tűzi. Ez nem jelenti azt, hogy lezárták a témát. Nagyon sok 5 módosító indítvány van a parlamenti bizottságok asztalán, mely folyamatos egyeztető tárgyalásokat kíván mind a parlamenti pártok, mind a fővárosi és a kerületi önkormányzatok részéről. Ez a munka jelenleg is folyik. MEGHATÁROZOTT JOGOK ÉS TEENDŐK- A vagyonjogi és forrásmegosztási kérdések végleges tisztázása nélkül hogyan tudják elkészíteni például a költségvetést?- Csak olyan költségvetést tudunk készíteni, illetve a képviselőtestület elé vinni, amely azzal a kitétellel zárul, hogy amennyiben már rendelkezések lépnek életbe, a költségvetést is módosítani kell. Ennek kapcsán is tisztázni kellett a feladatainkat. Sajnos az alapfeladatok ellátásához is kevés az 1990. évi normatív támogatás, mely rendelkezésünkre áll. De ekkor még szóba se került a struktúra átalakítás, átszervezés stb.- Mennyiben segíti majd a munkájukat a törvény?- Alapvetően meghatározza, hogy a kerületi önkormányzatok milyen értelemben minősülnek települési önkormányzatnak és ennek kapcsán egy sor olyan jogra tesznek szert - ha a törvény (gy rendelkezik -, amely a települési önkormányzatoknak jár. Ez kulcskérdés. Addig ideiglenesség jellemzi a munkánkat mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatokban, melyet kölcsönös egyeztetésekkel, s jó néhány területen konstruktív együttműködéssel igyekszünk ellensúlyozni. Egy jogállamban az önkormányzat a rá vonatkozó törvények alapján köteles - és így van egyáltalán értelme - dolgozni. Ez meghatározza a tevékenységi körét, gazdasági, gazdálkodási lehetőségeit, a választópolgárokhoz való viszonyát, s azokat a lehetőségeit, melyekkel a lakosság ügyeit intézheti. Gyakorlatilag az élet minden területére meghatározza a teendőket és azok formáit.- Mennyiben befolyásolja ez a helyi önkormányzatok és a lakosság viszonyát? ELTŰNNEK A „FEHÉR FOLTOK” Amennyiben ezek a törvényi feltételek rendelkezésre állnak - ide értve a Hatásköri Törvényt is -, akkor a lakosság a kerületi önkormányzatban azt a szervezetet találja meg, amely hivatott arra, hogy az ügyes-bajos dolgát intézze. Ez szintén az élet minden területére értendő, hiszen ha a törvény feladatul szabja egy bizonyos ügy elintézését, az ahhoz szükséges technikai és anyagi feltételeket is biztosítania kell. Így például egyértelmű lesz, mi a feladatunk az egészségügyi alapellátásban, oktatásban, szociális gondozásban, a gazdaHÍRHOZÓ sági élet, a vállalkozói szféra bizonyos területein, a területgazdálkodásban, területfejlesztésben, beruházásokban stb. De egyértelművé teszi azt is, hogy ami nem a mi fáadatkörünk, az kié. Nem lesznek olyan .fehér foltok" -, melyeknek nincs felelőse. Ma még például a szociális ellátásban és az oktatásban is vannak ilyen területek. Folyamatosan egyeztetünk a pedagógus szakszervezet helyi csoportjaival, az óvodák, bölcsődék képviselőivel. Alapellátásként értelmezve a mi feladatunk a megoldás keresése, de ennek a finanszírozása jórészt a fővárosi önkormányzat kezébe volt.- E törvénytervezet, illetve a megjelenő törvény tehát egyértelművé teszi ezeket a feladatokat.- Igen. Bízom benne, hogy a jelen tervezetből mielőbb egy olyan Fővárosi Törvény lesz, amelyik minden érdekelt meg- e/ógedéséreszü\d6V, meg. Szerény képességeinkhez mérten mi is igyekszünk hozzájárulni ennek sikeréhez, s ahhoz, hogy a tervezet tükrözze a fővárosi és a kerületi önkormányzatok megegyezését.-ton ÉJSZAKAI AUTÓBUSZOK Kerületünkben kifejezetten éjszakai autóbuszjáratot nem indít a BKV. Aki valamilyen oknál fogva mégis arra kényszerül, hogy éjfél és 4 óra között autóbusszal utazzon, két szolgálati járatot vehet igénybe. A Pestlőrinc és a Ferihegyi úti elágazás között körülbelül másfél óránként, a 98-asautóbusz vonalán közlekedik az egyik. A másik az elágazás és a Zalka Máté tér között, a 62-es vonalán hasonló menetsűrű- sóggel. MEGBÍZOTT VEZETŐ A DMK ÉLÉN A képviselő-testület döntése értelmében a Dózsa Művelődési Központ három önálló intézménnyé történő technikai átszervezése 1991. április 26-án megkezdődött. A művelődési házak pályázat útján kiválasztott vezetőinek munkába lépéséig önkormányzati megbízottat választott a képviselő- testület Orosz Márta népművelő, kerületi lakos személyében. Feladata az, hogy lebonyolítsa az átszervezés folyamatát és biztosítsa az intézmények működésének szinten tartását. Az intézmények programjairól a Dózsa Művelődési Házban, illetve a kerületközpontban lévő pavilonban tájékozódhatnak.
