Hírhozó, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1991-09-01 / 5. szám
HÍRHOZÓ Környezetünk levegőjének tisztításában, más összetevők mellett a szélnek, a le- és felszálló légáramlásnak, valamint a lehulló csapadéknak jut a legnagyobb szerep. A zártan felépített város, a zöld és nedves területekkel rendelkező, lazán beépített részek közötti hőmérsékleti különbség, a levegő nedvességtartalma felszálló légáramlást indít meg és szabályozza a környezet csapadék háztartását. Ónmagunk ellenségei vagyunk, ha a napi életünket befolyásoló tényezőket nem vesszük maximálisan figyelembe, azok védelméről nem gondoskodunk. A környezetünkben - még - meglévő Merzse mocsár védelméhez ilyen alapvető érdkeink fűződnek. De nemcsak nekünk, hanem tágabb környezetünknek, a fővárosnak is. A felsoroltakon túl, a táj nyújtotta esztétikum sem elhanyagolható, komfort érzetünket kellemesen befolyásoló fontos szempont. Istennek hála, mindig akadnak olyan szakavatott, kör- nyezetszeretó, azt féltőn óvó emberek, akik felhívják a figyelmünket a jelzett területekre, azok védelmében szüntelen missziót vállalva. Köszönettel tartozunk dr. Csemez Attilának, a KÉÉ Tájrendezési Tanszék vezetőjének és Zsitvay AttiIónénak a Magyar Környezetvédelmi Egyesület Budapesti Tagozata vezetőjének, akiknek a munkáiból idézek annak érdekében, hogy meggyőzően és szakszerűen bemutathassam a rákoskertiek és mindannyiunk féltett kincsét, a Merzse- mocsarat. „Az alföldi táj, az átlagember számára a pusztát, a mocsaras, lapos területeket, a vizet, a homokbuckákat jelenti elszórtan bokor ás facsoportokkal. Ezt a hangulatot Idézi a Merzse-mocsár, mely Budapest területén az egyetlen Ilyen jellegű, eredeti, természetes táj. Neve már 1710 óta szerepel a leírásokban. Védett területté nyilvánították 1977-ben, melynek jogosságát a kezdeti feltáró munka Is bizonyítja. A jogi védelem a kezdet. A táj, a védett terület fennmaradása érdekében további komoly tennivalók szükségesek”. (Zs. A.-nó) A század elején az akkori Merzse kiterjedt vízfelületét kender áztatásra használták a keresztúriak és a vonzásterületek lakosai. Méretei miatt tónak titulálták. A negyvenes években még nem volt érzékelhető a víztükör visszahúzódása. Példa erre, hogy a háború alatt lelőtt katonai repülőgép jel nélkül elsüllyedt a tóban, annak ma is csendes temetője. „A Merzse-mocsár állapotát a környező gyepfelületek négy évtizede végzett meliorációs munkál és az erdősítés közvetlenül befolyásolták. A repülőtér létesítése, a vasútvonal megépítése, a rákoskerti beépítés és az évek óta tartó csapadékhiány közvetve szárítja. Nyilvánvaló, hogy a (MO-ás) körgyűrű tervezett nyomvonala Is újabb hatást jelent a Merzse életében.” (dr. Cs. A.) „A legmesszebbmenőkig biztosítani kell a sajátos mocsári, -vízi-vegetáció, a növény és állatvilág megőrzését, a madárvilág háborítatlan fészkelésének és vonulásának MERZSE 1991. védelmét. A repülőtér és a Merzse-mocsár közé az új múút kialakításánál törekedni kell arra, hogy az ne tegye tönkre a védett területet. A magam részéről az út építését nem javaslom.” (Zs. A.-né) És itt érkeztünk el a már - védett - Merzse életében egy újabb állomáshoz. Az északról már beépített lakóterület és a vasútvonal által bekerített mocsárnak a kárára akadálytalanul készülhetett el a repülőtéri kifutópálya, amely dél felöl is elzárta a tápláló szivárgók működését. A „védett" terület a Rákoskert számára még nyitott keleti irányból most várható a teljes bezárás, az MO-ás autópálya megépítésével. Nem valószínű, hogy egy súlyosan zajterhelt környezet maradhat a költöző madarak szállás- és pihenőhelye. A helyi bilógiai és ökológiai egyensúly megbomlásával az itteni élővilág, így mi, környező lakosok is személyesen és súlyosan érintettek vagyunk. „A természetvédelem célja a tudományos, vagy kultúrádé szempontból legjelentősebb természeti értékek megőrzése, fenntartása és bemutatása révén ezek köz- kincsé tétele” írja Kaposz Margit a .Védett természeti értékeink" című könyvében.----------------------®--------------------1 991. SZEPTEMBER A védett területek kezelése szakértelmet, szerető gondoskodást és anyagi ráfordítást igényel. Ezt elősegítendő készül a .Merzse Alapítvány", melynek a koordinálását e sorok írójára bízta az a három közösség - név szerint - a Rákoskerti Szépítő Egylet, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Rákosmenti Környezetvédő Egyesület, melyek elhatározták, hogy „mindenáron" megakadályozzák a Merzse gyors pusztulását. Július 13-án szakértők vezetésével lezajlott ismét egy - Merzse túra -, ahol jelen volt Zsin Sándomé a fővárosi önkormányzat képviseletében. ígéretet tett, hogy biztosítanak kétmillió forintot a mocsárkotrásához. Csak remélhetjük, hogy nem késő a segítség. „Korábban agyagbánya-nyltáa, majd repülőtér bővítés, legújabban az MO-ás körgyűrű építés, szennyvíziszap-elhelyezés jelentett és Jelenthet Igen jelentős beavatkozást a Merzse és környéke alakulására. A halmozottan hátrányos helyzetű Merzse- mocsár megóvása sem szűkülhet a passzív védelemre, megmentéséhez hatékony táj- rehabllltácló szükséges." (Zs. A.-né) A fentieket ajánlom minden érintett figyelmébe. Bukta Mihály A LAKBÉRTÁMOGATÁSRÓL Értesítjük a XVII. kerület érdekelt lakóit, hogy a lakbértámogatásról szóló új rendelet érvénybe lépett. Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmüket. Lakbértámogatásban részesül az A) aki a 70. életévét 1990. febmár 1-jével betöltötte és saját, vagy a vele állandóan együttlakó személyek egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori létminimum (ennek összege 6.700,- Ft jelenleg) háromszorosát nem haladja meg. B) aki munkaképességét 67 százalékban vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette, illetőleg súlyos testi fogyatékos. C) aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorú (illetve nappali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkező nagykorú) gyermeket tart el. D) aki a vele egy lakásban élő, közeli hozzátartozójával (Ptk.685..b.pontja) együtt a támogatást megelőző, évi 1 főre jutó, havi nettó jövedelme a mindenkori létminimumot nem haladja meg. Súlyos testi fogyatékosnak minősül az a személy, a) aki rokkantsági nyugdíjban, illetőleg járadékban részesül, b) aki a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló kormányrendelet (1032/1971.(VII.19.) és 6/1971.(XI.30.) szerint vaknak minősül, c) akinek az egyes mozgáskorlátozott személyek közül (személygépjárműveivel kapcsolatos kedvezményeiről szóló kormányrendelet (91/1991. (VII. 18.) - l.sz. melléklet szerint) meghatározott betegsége van, d) akit a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló rendelet (15/1990.(IV.23.) SZEM rend. súlyos fogyatékosnak minősíti. A kerületi önkormányzat rászorultság esetén kivételes támogatást is megállapíthat a fenti kategóriákba nem sorolható családok (illetve magányosok) köréből. A lakbértámogatás mindazoknak természetszerűleg jár, akik eddig is megkapták. Nekik tehát külön igényelniük nem kell. Akik még eddig nem igényeltek volna támogatást a fenti megjelölések figyelembe vételével, mielőbb nyújtsák be kérelmüket az Önkormányzat Családvédelmi és Szociális Osztályán (Polgármesteri Hivatal, Pesti út 165.1. em. 114. szoba.) Polgármesteri Hivatal
