XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-06-02 / 11. szám
Díszpolgárok 2016. JÚNIUS 2. *1* XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 4 Kerületünk díszpolgár Koncz Zsuzsa Pataki Ferenc 1962-től a magyar könnyűzenei élet meghatározó előadóművésze több száz megjelent lemezzel, köztük arany és platina albumokkal. Kossuth- és Liszt Fe- renc-díj, Príma Primissima Díj, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Radnóti Miklós Antirasszista Díj, számos művészeti díj, valamint a Francia Becsületrend lovagja kitüntetéssel ismerték el határon innen és túlról előadói művészetét, és most a XIII. kerület díszpolgárrá választása alkalmából kőszöntjük. — Miként érintette, hogy egyhangú szavazással önnek is adományozta idén a kerület e kitüntető címet? — Öröm és megtiszteltetés számomra, különösen a grémium egyhangú döntése. Büszkeség, mert egy imponáló eredményeket felmutató önkormányzat értékeli így az eddigi munkámat. Életem legfontosabb éveiben, a gyermekből felnőtté válás idején laktunk a kerületben. A Váci út 89.- be jártam az általános iskola felső tagozatát, majd a Berzsenyi Gimnáziumban érettségiztem. Innét indultunk Gergely Ágival a Ki Mit TudP-ra, és számtalan élmény, történet, máig szóló barátság köt azóta is a kerülethez. — Lankadatlan rivaldafény övezi szinte valamennyi fellépését. Koncertjein a kiválasztott dalok ás a megzenésített versek többsége napjaink aktualitásaiban foglal állást, egyetértésre találva a rajongók széles táborával. A koncert hangulata, egy nem várt esemény változtathat a hatalmas repertoárból kiválasztott műsoron ? — A fellépéseim dramaturgiailag olyanok, mint egy színházi előadás, néhányhe- tes előkészítés és próba előz meg egy-egy turnét. A zenei összeállítás nagyjából állandó, de kisebb változások, némi improvizácó persze akadhat a helyzeteknek megfelelően. Az alap mindenesetre egy stabil forgatókönyv. —Mi a titka, amivel első szereplése óta magával ragadja a közönséget és több évtizede, töretlenül megfelel az egyre gyarapodó hallgatóságának? — Megfelelni biztosan nem akarok. Mindig azt teszem és a dalaim is arról szólnak, amit magam is őszintén gondolok, érzek és hiszek. Ehhez következetesen ragaszkodom — pedig ezzel a hozzáállásai nem mindig járok jól —, viszont a dalok szinte maguktól hitelessé válnak, és ez fontos nekem. Olyan generációhoz tartozom, akik abban a hitben nőttek fel, hogy mássá, jobbá, élhetőbbé kell tenniük a világot, amit a szüleiktől készen kaptak. Ezért aztán a dalaink is többnyire kritikus hangvételűek mind a mai napig. Kifej ezik amilyenek vagyunk, ahogy gondolkozunk a magunk és a világ dolgairól, mit érzünk helyesnek, mit szeretünk, mit utálunk, mit utasítunk el. Hogy sokakhoz eljusson mindez, ahhoz siker kell, a közönség elismerése, szeretete, ragaszkodása. Nélkülük semmi sem lehetséges. Boldogság látni a csillogó szemeket. A hangos ováció, a vastaps mindenért kárpótol, mert turnézni azért komoly igénybevételt is jelent. — Fellépésein a színpadi látványhoz szorosan hozzátartozik a kosztüm is. Ennek kiválasztásában segíti valaki a döntését? — A kosztümökkel kicsit bajban vagyok. Néha, szerencsével készen is találok valamit, de többnyire iparművész barátnőm segítségével valósítjuk meg az elképzeléseimet. —Köztudott, hogy BródyJános a szerzője számos dalnak, melyekjelmondattá híresültek. Van ügy, amit jó szívvel, már-már küldetésként, jótékonysági koncertekkel tud támogatni? — Sajnos sok olyan ügy van, amiben jól esne segíteni. Amit lehet, megteszek, de l-2 számos fellépésre — amilyen a jótékonysági felkérések zöme — csak kivételesen vállalkozom. CD-ről szóló kísérettel nem énekelek - mint ahogy ezt sokan csinálják—én csak a zenekarommal lépek fel. így is adódnak jótékonysági koncertek, mint legutóbb a MUPA-ban. A Baltazár Színházzal közös koncerttel támogattuk a „baltazárosokat”. Bódi László (Cipő) utolsó szerzeménye, „Arad a szeretet” volt az előadás címadója. Később ugyanezzel a címmel, szintén a Baltazár Színházattá- mogató céllal, CD is megjelent. — A színpadra lépéséhez kötődik valami különleges rituálé? — A produkció sikeréhez szükséges egészséges drukk a mai napig elkísér, hisz egyedüli felelősségem, hogy mindig, minden rendben legyen és jól „Szóljon a dal...” Pataki Ferenc fejszámoló művész egyedülálló képessége már óvodás korában megmutatkozott, ötévesen már csodagyerekként lépett fel. Az ötvenes években vált nemzetközileg is híressé kivételes tudásával: ha kellett, 8-10 jegyű számokat is ösz- szeszorzott, és milliárdos nagyságrendű számokból vont köbgyököt könnyedén. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiske- resztjénektulajdonosa, érdemes művész, és mostantól a XIII. kerület díszpolgára is, ahol több mint fél évszázada lakik. A Pozsonyi úti lakás emléktárgyakkal, képekkel zsúfolt. Itt él Pataki Ferenc, aki kilencvenöt éves kora ellenére azzal fogad, hogy könnyedén összeszoroz két általam meghatározott négyjegyű számot. A mobilomon ellenőrzőm az eredményt, amit olyan gyorsan mond, ahogy a kijelző villan. — Elképesztő! Hogyan csinálja? — Velem született vizuális képesség. A szemem előtt látom a számokat, a részszorzatokat, az eredményt. Felvillan minden, mint egy kép. — Mikor jött rá, hogy különleges? — A szüleim kereskedő emberek voltak, gyönyörű üzletük volt Dombóváron. Édesanyámhoz, Ilkához mindig szívesen jöttek a vásárlók... Négyéves lehettem, amikor meghallottam egy beszélgetésben, hogy l fillér 125 korona. Aztán ahogy a nagymamámmal sétáltunk, lépésenként számolni kezdtem: l fillér 125 korona, 2 fillér 250 korona, és így tovább. Akkor derült ki a képességem. Ötévesen bemutattak Lakner Artúrnak, akinek gyerekszínháza volt, ahol már abban az évben felléptem, mint „Pataki Ferike, a világcsoda.” — Hogyan kezdődtek a külföldi turnék? — Akkoriban a nagykörúti Kamara Varietében naponta vagy öt előadásban szerepeltem. Az egyik után odajött hozzám egy kedves ember azzal, hogy szerződtetne Németországba ruhabemutatókra, de ehhez meg kellene tanulnom a műsorom németül. A rádió egyik bemondónője segített, naponta vagy ötvenszer elismételtem az egészet. Sokfélét megéltem én az életben... — Hány országban lépett fel rendszeresen? — Német területeken sokfelé, Svédország, Hollandia, Jugoszlávia, Szovjetunió. .. Az orosszal nem volt gondom, két évig voltam munkaszolgálatos, ott „belém verték” az orosz nyelvet, amíg a fát vágtam... —Miért lett mindeközben kalaposmester is? — Ügy éreztem, ki kellene tanulni valami komolyabbat. Az egyik unokatestvérem is kalapos volt, láttam, hogy ebből meg lehet élni. Mégsem dolgoztam sosem kalaposként, rájöttem, hogy a fejszámolás jövedelmezőbb lehet. Volt olyan korszak, amikor a Városligetben naponta nyolc-tíz előadást tartottunk. — Viszont megtanult kitűnően tangóhar- monikázni. — Ezzel színesítettem a műsorom, miközben számoltam, harmonikáztam is. Sikeres komédiás fogás volt. Emlékszem, egyszer a Sevillai borbély nyitányát játszottam, de annyira egyszerű szorzásokat adtak a nézők, hogy nagyon hamar félbeszakítottam, és bemondtam inkább az eredményeket. Erre egy néző felszólt: Miért nem j átszotta először végig a zenét P Azt feleltem: Miért nem adtak nehezebb feladatokat? Nagy nevetés volt, aztán persze végigjátszottam a teljes nyitányt. — Több mint hatvan éve lakjk a keletben... — Érettségi után kerültem Budapestre, amikor a Szekeres Jazz Iskolában kezdtem tanulni, miután zsidó származásom miatt nem kerülhettem be az egyetemre. Nagyon szeretek itt lakni, csodálatos a Szent István park közelsége, és a házunk lakói nagyszerű emberek, mindenki nagyon segítőkész. Ha két napig nem látnak a szomszédok, biztosan megkérdezik, minden rendben van-e. —A számolás mellett van más megszállottsága is? — Imádom a zenét, a klasszikusokat, az operát, a jó cigányzenét. — Kilencvenötödik születésnapját ünnepelte idén. Hogyan éli meg a korát? — Oda se figyelek. Sétálok, nézelődöm, mindent megjegyzek, ami szép... — Gratulálunk a V///. kerület díszpolgári címéhez! Lendvai Bárd Noémi Polli
