XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-12 / 1. szám

Környezetvédelem 201 6. JANUÁR 1 2. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Klímastratégia A környezetvédelem átszövi a kerület mindennapjait Fontos az alkalmazkodás képessége A környezet védelmének általános szabályairól szélé 1995-ös törvény a településeknek önálló környezet- védelmi program kidolgozását írta elő. Az Országgyű­lés 2015-ben elfogadta az új, 2015—2020-ra szóló, immár negyedik Nemzeti környezetvédelmi progra­mot. Emiatt a képviselő-testület decemberben felül­vizsgálta a helyi programot Borszéki Gyula alpolgár­mester előterjesztésében. A kerületi klímastratégia 2011- ben született, végrehajtása az ön- kormányzat önként vállalt felada­ta. Felülvizsgálatát a szakemberek tavaly elvégezték, s megállapítot­ták: a helyi környezetvédelem a fenntarthatóság legkorszerűbb alapelveire épült, az továbbra is összhangban van a nemzetközileg elfogadott követelményekkel, a ha­zai magasabb szintű tervezési do­kumentumokkal és stratégiákkal. Ezért a képviselő-testület úgy fog­lalt állást, szükségtelen a stratégia módosítása, az továbbra is megfe­lelő keretet ad a helyi feladatokhoz. Bár a kormányzat a környezetvé­delem eszköztárát is szűkítette, a helyi társadalom életét nagyobb mértékben befolyásoló környezeti problémák (zajvédelem, fás szárú növények védelme, hulladékelha­gyással kapcsolatos ügyek) megol­dása továbbra is a kerület feladata. Borszéki Gyula alpolgármester­nek a testületi ülésen adott tájékoz­tatása szerint az önkormányzat el­sősorban jó példákkal, a szemlélet formálásával, ösztönzéssel igyek­szik befolyásolni a helyi közvéle­ményt. A cselekvés alapja a hosszú távú gondolkodás; új eszközökkel, a környezethez való alkalmazko­dás új területeivel — akár a kerületi beruházások kedvező példái révén — befolyásolni tudja a közfelfogást. Érdemes visszatekinteni, hogy né­zett ki a kerület Váci úti tengelye 30-40 évvel ezelőtt és ma. Néhány évvel ezelőtt még az szerepelt a programokban, hogy a lakók szén­tüzelésről hogyan álljanak át gáz­tüzelésre, vagy hogyan támogatják azokat, akiknél a lakóházakba még nem kötötték be a gázt. Ma már ilyen program nincs, helyette az al­ternatív energiák bevezetéséhez nyújt segítséget az önkormányzat. Az intézményfelújítási progra­mok majdnem mindegyikében szerepelnek az energiatakarékos­sággal kapcsolatos elemek. Szá­muk az elmúlt nyolc évben 106 volt, több mint 12 milliárd forintért. Kiemelkedő jelentőségű az önkor­mányzat saját finanszírozásában megépült 100 lakásos passzívház, amely a megvalósított olcsóbb fenntarthatóság és klímavédelmen túl a szélesebb közvélemény szem­léletformálásban is kiemelkedő szerepet kap. Felújítások esetében a szakemberek megvizsgálják a megújuló energiaforrások haszná­latának lehetőségét, így például a Madarász és a Napraforgó Tagóvo­Budapesten az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a bicik­lit, mint közlekedési eszközt rendszeresen használók száma A FIABCI Magyar Tagozata és a Magyar Ingatlanszövetség I. díját, valamint a környezettu­datos építés kategóriában ugyancsak első díjat kapott a 100 lakásos passzívház da korszerűsítése során napkollek­tort építettek be. Budapesten az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a biciklit, mint közlekedési eszközt rendsze­resen használók száma. Ehhez a si­kerhez a kerület is hozzájárult a ke­rékpáros infrastruktúra (utak, tá­rolók és pihenők) folyamatos és ki­emelt fejlesztésével. A szelektív hulladékgyűjtés mondhatni siker- történet, a 2015-től immár kötele­ző bevezetése e területen a legjelen­tősebb előrelépés. A korábban a ke­rület által kialakított és finanszíro­zott házhoz menő szelektív hulla­dékgyűjtési rendszer integrálása nagymértékben segítette a főváros egészére történő kiépítését. A Környezetvédelmi alap 2007- es létrehozása a kerület környezet­és klímavédelmi, valamint fenn­tarthatósági törekvéseivel össz­hangban lévő „projektek” megva­lósításához nyújt támogatást kö­zösségek, civil szervezetek számá­ra, forrást biztosít kerékpáros ren­dezvények és lakossági veszélyes- hulladék-gyűjtés megvalósításá­hoz is. A zöldfelület-gazdálkodás nagyvárosi környezetben elenged­hetetlen része az éghajlatváltozás­hoz való alkalmazkodásnak, a ne­gatív hatások mérséklésének. A rendszeresen felülvizsgált és nap­rakészen tartott AngyalZOLD el­nevezésű program hosszú ideje ad­ja meg a kerületben a zöldfelületi fejlesztések keretét, sok önkor­mányzat számára irányt mutatva. Tény, hogy a klímaváltozás az elmúlt években bekerült a közgon­dolkodásba. Olyan témák foglal­koztatják az utca emberét, mint a szélsőséges időjárási körülmények, a forró nyarak, az UV-sugárzás ká­ros hatásai, a légszennyezés és a zajterhelés. Az önkormányzat az elmúlt évek során sokat tett e káros következmények megelőzése, eny­hítése érdekében. Szakemberek nemcsak figyelemmel kísérik az UV-sugárzást, hanem ha szüksé­ges, a riasztási terv alapján a jegyző utasításokat ad ki. ■ J.G. A megszelídített esővíz A klímaváltozás talán az emberiség egyik legsúlyosabb problémája. Ennek oka a fo­lyamatos felmelegedés, amit részben az üvegházhatás, részben a por és különféle szennyezőanyagok levegőbe kerülése okoz. Csökken a sarki jégtakaró, óriási őserdő­ket számolnak fel, emelkedik a tengerek víz­szintje, állatfajok kihalhatnak és sivatago­sodás indulhat meg a Föld számos részén, amely emeli az éhezők számát. Trópusi meg­betegedések jelenhetnek meg a melegedés következményeként. A megoldás iránya a légszennyezés globális csökkentése és a zöldterületek irtásának megszüntetése. Az önkormányzat AngyaIZÖLD, illetve 2015-től az AngyalZÖLD+ stratégiájának, zöldhálózat-fejlesztési programjának fon­tos eleme a környezet- és költségvetés-kí­mélő, talajvizet felhasználó öntözőhálózat fejlesztése. 2013-ban talajvízkutak léte­sültek a Kárpát lakótelepen, a Béke téren, a Gyöngyösi sétányon és a Vizafogó lakóte­lepen, 2014-ben a Bulcsú parkban és a Gyermek téren. A fasortelepítés során vá­ros- (szennyezettség- és szárazság-) tűrő növények telepítésére került sor. Közterü­leti beruházásoknál a csapadékvíz-vissza­tartás szempontjaira is figyelemmel van­nak a kerületi szakemberek. Növekvő szám­ban alkalmaznak vízáteresztő burkolato­kat, közparkokban a tereprendezés során az esővíz helyben tartása érdekében homo- rulatokkal rendelkező térformákat alakíta­nak ki, a közterületi öntözőhálózati fejlesz­tések során bővítették a víztakarékos cse­pegtető öntözőhálózatot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom