XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-12-15 / 24. szám
Nemzetiségek hagyományai A karácsonyt nagy izgalommal várják kicsik és nagyok. Az ünneplés módjában azonban sok a különbség. Ahány ház, annyi szokás, és ahány nemzetiség, annyiféle a karácsonyi hagyomány. szerencsét és gazdagságot hoz annak, akinek jut. Éjfélkor indulnak útra a karácsonyköszöntő férfiak, a koledarok, ünnepi népviseletben, kucsmájukon speciális díszítéssel. Köszöntő énekeket énekelnek, amelyekkel családi boldogságot és a gazdaságban termékeny évet kívánnak. A honát hagyományban szenteste (Badnjak) három vastag fatus- kót visznek be a házba, amiket tűzre dobnak. A Szentháromságot jelképezik, úgy tartják, minél erősebAz ortodox keresztény felekezetű szerbek az ónaptár szerint január 7-én ünnepelnek Vaszilisz, így a névnapján van az ajándékozás, december 31-én. Az ortodox keresztény felekezetű szerbek az ónaptár (vagy Juliánus-naptár) szerint január 7- én ünnepük a karácsonyt. A szenteste napja bővelkedik népi szokásokban, melyek közül az egyik a badnjakfa égetése, egy fiatal tölgyfa karvastagságú törzsének szertartásos elégetése. Az előzőleg rövid imádsággal megáldott fát mézzel megkenik és egy kis bort rálocsolva három darabban, keresztben a tűzre teszik. Az erőt és egészséget szimbolizáló, három darabban elégetett fiatal tölgyfa és a világosságot és meleget adó, éltető tűz a keresztény jelképvilágban az örök életet, a Szent Háromságba vetett hitet és Jézus Krisztust szimbolizálja. A ruszinodnál a karácsony elképzelhetetlen Betlehemezés és templomi áldás nélkül. Az ünnepi lakomát hathetes nagyon szigorú böjt előzi meg, karácsonykor összegyűlik a család, és többféle fogást esznek a húson kívül. A szlováknál a karácsony a második legfontosabb vallási ünnep. December 24-e a bőséges étkezés estéje, ugyanis náluk is szigorú böjt előzi meg az ünnepet és a koplalás egyik jutalma egy gazdag étkezés. Az örmény karácsonyi időszak a Julius Cézár nevéhez fűződő régi Julián naptárt veszi alapul, mely nem követte a Gergely-naptár reformjait, ezért náluk december 31- én kezdődik, viszont egészen a Julian újévig, január 13-ig tart a karácsony. Szenteste január 6-án van. A magyar kisebbségek és nemzetiségek, bár különböző időpontokban és hagyományok szerint, viszont mind családjuk körében, közös étkezések mellett töltik az év utolsó heteit. A karácsony hazánkban a szere- tetet, a családi együttlétet jelképezi. Elterjedt szokássá vált megajándékozni ekkor szeretteinket. A keresztények fénypontja a karácsonyi misén való részvétel 24-én éjfélkor. A zsidóság jelentős része az asszimiláció miatt ünnepli a karácsonyt, azonban sokak számára ismeretlen, mivel náluk ebben az időszakban köszönt be a fény ünnepe, a hanuka, mely a zsidó felkelőknek, a makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére emlékezik. Városrészünkben a tizenegy kisebbségi önkormányzat ünnepi szokásairól is sok érdekességet tudtunk meg. A karácsony (Wainocht, Kres- toog) és vízkereszt közötti időt a német néphagyomány Zwölfnäch-te néven említi. Ez az időszak és különösen a szenteste éjszakája a néphit szerint démonűzésre kiválóan alkalmas, ami történhet ostor- csattogtatással, lövöldözéssel, tülköléssel vagy füstöléssel. A magyar- országi német falvakban karácsonykor iskolás lányok és fiúk jártak házról házra betlehemezve, a szokást az utóbbi években egyre több faluban újítják fel. A lengyel hagyományban szenteste az ünnepi asztalnál a családtagok ostyatöréssel, párosával kívánnak egymásnak szépeket, majd a családfő mond áldást. Megkezdődik a 12 fogásos, húsmentes karácsonyi vacsora, melynek része pl. az erdei gombakrémleves és a pierogi (káposztás gombával töltött tészta) savanyú céklalevessel tálalva. A terítékek száma a hagyományok szerint mindig több kell hogy A magyarországi románoknál a karácsony élő szokása a kolindálás, a „turca”-vai járás ben ég, annál több áldást hoz a ház lakóira. Agyertyákat a tuskók lángjaiból gyújtják meg. Jézus születésére emlékeztető jelkép a szalma, amit a szobában szétszórtak, és az ünnepi asztalra is jutott belőle. Az otthon díszítése korábban vált szokássá Horvátországban, mint a fenyődíszítés. A termékenységet jelképezve minél több zöldet igyekeztek elhelyezni a házban. A karácsonyfa-díszítés a 20. század elején terjedt ki az ortodox vallásra, melyet a görögök december 6- áig díszítenek fel. A szigeteken hajót is díszítenek, így várják a hazatérő hajósokat az ünnepekre. Ezen a napon egész Görögország ünnepel, Szent Miklós a hajósok védőszentje. A gyerekek legnagyobb ajándékát Szilveszter, azaz Agiosz Vasilios (Szent László) hozza, mivel a télapó neve a görögöknél legyen eggyel, mint ahányan ünnepelnek, mert „bármikor betévedhet egy szegény, rászoruló ember”. A magyarországi románok görögkeleti vallásúak. A karácsony színes, ma is élő szokása náluk a kolindálás, a „turca”-val járás, főleg vidéken van hagyománya. Szenteste az emberek házról házra járva énekelnek, a legnépszerűbb karácsonyi dal a Csillag (Steaua). A vacsorára nagy családi körben kerül sor december 25-én, kocsonya, töltött káposzta, sertéssültek, karácsonyi kalács, szilvalekváros hájas tészta, mákos és diós bejgli kerül az asztalra. A bolgár hagyományban is a szentestével kezdődik az ünnep, amelynek neve Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony). Az ünnepi asztalt földre tett szalmán terítik. Miután tömjénnel megszentelték, eljön az ünnepi kenyér törésének az ideje. A kenyérbe általában egy fémpénzt sütnek, ami A bolgároknál éjfélkor indulnak útra a karácsonyköszöntő férfiak, ünnepi népviseletben XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 201 6. DECEMBER 1 5. * Karácsonyi népszokások Karácsonyi népszokások Sokszínű ünnep a kerületben
