XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-12-01 / 23. szám

Aktuális XIIN^K£R^Jl^nj-IÍRNÖKj^^^^^B^DECEMBE^^ Interjú Dr. Tóth József a totális államosítás következményeiről Iskolákból lepusztult IKV-házak A közoktatás január elsejétől teljesen kikerül a helyi közösségek kezéből. Ahogy az egyházakkal és az ala­pítványokkal ellentétben az iskolák fenntartói jogát már 2013-ban elvették az önkormányzatoktól, ese­tükben a totális államosítás egy hónap múlva lezárul: az oktatási intézmények működtetését is kiveszik a kezükből. A változásokról beszélgettünk dr. Tóth Jó­zsef polgármesterrel.- Mit jelent a totális államosítás a gyakorlatban? — Azzal, hogy az iskolafenntar­tást 2013. január 1-jével átvette az áHam, nem javult a diákok, a taná­rok helyzete, hanem romlott. 2013. és 2016. között, mint már működ­tető mindent elkövettünk, hogy eb­ben a vegyes helyzetben is jól telje­sítsük a megmaradt feladatunkat. Mivel a közoktatás nem került szakértőbb kezekbe, szomorú záró epizód lesz az, hogy 2017. január elsejétől az általános iskoláink és a gimnáziumaink vagyonkezelői jo­gát, ezzel a működtetést is ingye­nesen át kell adnunk az államot képviselő Közép-pesti Tankerületi Központnak. A vagyonkezelői jog az elidegenítés és a megterhelés ki­vételével mindenben megegyezik a tulajdonjoggal. Úgy maradunk tu­lajdonosok, hogy - elvileg - az épü­leteinkbe be sem tudnánk lépni. Előre készültünk erre az abszurd helyzetre, vagyonunk védelemére. Két lehetőséget mérlegelve a kép­viselő-testület októberben a társas- ház-alakítás mellett döntött. Ez érinti a Németh László Gimnázi­umban és a Herman Ottó Tagisko- lában önálló épületben lévő két tanuszodánkat, a Csata Utcai Álta­lános Iskola sportcsarnokát és a Prizma Váci úti épületében lévő, önálló bejáratú részét. Csak így tudjuk elérni, hogy kizárólag a köznevelési feladatot ellátó ingat­lanrészeket kelljen átadnunk, s ne kelljen bérleti díjat fizetnünk a használatukért. Ám mivel a kor­mányhivatal nemrég megtámadta a döntést, egyelőre nem tudni, mi lesz a jogszabály-értelmezési vita vége. Ami biztos, hogy a vagyonke­zelői szerződést az önkormányzat­nak december 15-éig meg kell köt­nie a tankerülettel, ellenkező eset­ben ezt a törvény a szakminiszter hatáskörébe delegálja. Mi a meg­egyezésre törekszünk, hogy a lehe­tő legjobb helyzetet tudjuk kialakí­tani a gyermekek, a pedagógusok, a szülők és a vagyonvédelmünk ér­dekében. Erre az új tankerületi igazgató nyitottnak mutatkozik. De például még nem tudjuk, mi­lyen szerepet szánnak a tankerüle­ti tanácsoknak, melyekben, ha for­málisan is, helyet kapnak a polgár- mesterek. — Ebben a helyzetben milyen sze­repet tud vállalni a kerület január­tól? —Ahhoz, hogy megtarthassuk az eddigi kedvezményes lehetősége­ket, a december 8-ai képviselő-tes­tületi ülés fogadhatja el a tankerü­lettel egyeztetett, az átadás-átvételt megalapozó szerződéstervezetet, melyet reményeink szerint a mi­niszter is ellenjegyez majd. Szer­ződésbe foglaljuk, hogy továbbra is biztosított lesz az iskolákban a köz­feladatok ellátása, lebonyolítása, az önkormányzat feladatkörébe tarto­zó év közbeni és szünidei gyermek- étkeztetés, valamint az iskolai szo­ciális munkához szükséges feltéte­lek. Lehetőség lesz arra is, hogy a kerületi civilszervezetek és a lakos­ság igénybe vegye az épületeket, ezek dologi eszközeit használja az önkormányzati, a közösségi, a kul­turális és sportrendezvények során, de biztosított lesz a lakossági wifi hotspotok üzemeltetése és újak ki­építése. Az önként vállalt feladata­gyék el, nem szívesen látom, lát­nám az iskolák tönkrementét. Ezért továbbra is figyelni fogjuk az intézményi tanácson keresztül is, hogyan működik a köznevelés a XIII. kerületben. — A működtetésre a kerületnek kell-e szolidaritási hozzájárulást fi­zetnie az államnak, s emiatt keresi-e a jogorvoslati lehetőségeket? — Egyelőre nem tudjuk, lesz-e szolidaritási hozzájárulás, ha lesz, annak összegét és a számítás alap­ját sem ismerjük. Mivel csak talál­gatások keringenek, korai lenne jogorvoslaton gondolkodni. Az erőltetett, szakmailag nem előké­szített központosítás az oktatásfej­lesztés elsorvadásával járhat min­den területen, ami az ingatlanállo­inkra jövőre ötvenmillió forintot fordítunk. Ilyen a XIII. kerületért tanulmányi verseny, a kitűnően érettségizettekés a 18. életévüket betöltött fiatalok köszöntése, az Éneklő Ifjúság hangverseny meg­rendezése, a nyári és a testvérvárosi táboroztatás, az egészségügyi szű­rőprogram, a tanulmányi verse­nyek győzteseinek, a Jó tanuló, jó sportolók köszöntése, a középisko­lások ECDL- és idegen nyelvi tan­folyamának támogatása, a diák­olimpiái versenyek és a diákön­kormányzatok támoga­tása. A jelenlegi 5365 általános iskolás és 1659 gimnazista to­vábbi sorsa nem kö­zömbös számunk­ra, még ha tevőle­gesen már nem tudunk olyan módon be­avatkozni, ahogy azt szeretnénk. — A tech­nikai dolgo­zókat is át­veszi az ál­lam. Okét tudja-e kompenzálni az önkormányzat?- Az iskoláinkban dolgozó 150 fő technikai alkalmazott — takarí­tók, portások, műszakiak — mun­kájával a diákok, a szülők és a pe­dagógusok is elégedettek voltak, megfelelő körülményeket biztosí­tottak a tanuláshoz. Három éve ezer pedagógusunk esetében szűnt meg a munkáltatói jogunk, most pedig a 150 fő esetében is ez törté­nik, így az általunk nyújtott anyagi és egyéb ösztönzőket már nem tud­juk biztosítani számukra. Erre tör­vényileg nincs lehetőségünk. Mi eddig az alapbérükön felül kere­setkiegészítésként cafetériát és évente kétszer jutalmat tudtunk adni. Januártól az állam megvonja tőlük mindezeket, így a jövedel­mányt is érinti, már eddig is 3 év ki­maradt. Egy összehasonlítás: a kor­mány országosan 30 milliárd forin­tot szán intézményrekonstrukció­ra, miközben mi csak a Pannónia Általános Iskolát 2,5 milliárdért újítottuk fel. Félő, hogy még a napi karbantartásra sem lesz elég pénz, s az iskolaépületeink az egykori IKV-házak sorsára juthatnak, ma­gyarán: állaguk visszafordíthatat­lanul leromlik. 2013 óta állami kö­telezettség a felújítások biztosítása, ami eddig elmaradt, így a sza­porodó karbantartás­okra csak az elmúlt két évben 450 mil­lió forintot fordí­tottunk, s több in­tézményben elvé­geztük a halaszt­hatatlan részfel­újításokat—me­lyeket a KLIK nem tudott fi­nanszírozni - további 220 millióért. Ja­nuártól ezek a források ki­esnek, sajnos kódolható a '""vagyonvesz­tés. Csak remélni tudjuk, hogy a már betervezett három iskolánk (Hunyadi, Dózsa, Vizafogó) és az összes iskolaudvar felújítását meg­valósítja az állam. Ehhez a terveket százmillió forintért már elkészít­tettük. A számítógéppark sorsa is kérdéses: míg mi 3-5 évente lecse­réltük azt, ez 2013 óta lényegében leállt. Mitől javulna a helyzet janu­ártól? A közoktatásban zajló resta­uráció, a totálisan egyenlősítő rendszer kiűzi a kreativitást, a gon­dolkodást az iskolákból. Ha ez így marad, az lesz a következménye, hogy sikertelen, a kor kihívásaira reagálni nem tudó embereket ne­velnek fel. A társadalomnak nem erre van szüksége a XXI. század­ban. műk nagyjából egynegyedét elve­szíthetik. Októberben, megkö­szönve eddigi munkájukat, plusz egyhavi munkabérrel jutalmaztuk ezeket a munkatársainkat. Higy­Elismerés Újra FIABCI-díjas a kerület A századforduló dobogóján Idén tizennyolcadik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Ingat­lan Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozata a Magyar Ingatlan Szö­vetséggel közösen a Magyar Ingat­lanfejlesztési Nívódíj Pályázatot. Célja a magyar ingatlanfejlesztés eredményeinek bemutatása a ma­gyar szakmai és laikus közönség­nek, a kiemelkedő alkotások meg- jutalmazása. A pályázat előkészíti a hazai ingatlanfejlesztők részvételét is a FIABCI Prix d’Excellence nem­zetközi nívódíjpályázatán. Az ön- kormányzat által benyújtott „An­gyalföld újjáépítése a XXI. század fordulóján” című pályamű máso­dik helyezett lett és elnyerte a Bu­dapesti Építészkamara, valamint a Lakásvásár Médiacsoport különdí- ját. Az elismerést dr. Tóth József polgármester vette át Borszéki Gyula alpolgármester és dr. Palatka Lívia, a XIII. Kerületi Közszolgál­tató Zrt. vezetője társaságában. A pályázatok bemutatásánál Gönczi László, a FIABCI Magyar Tagoza­tának elnöke a kerület ipari múltjá­ra utalva elmondta, a XIII. kerület vezetése felismerte a pozitív lehető­ségeket és egy olyan szabályozási környezetet alkotott, amelynek alapján a városrész ma már messze nem olyan, amilyen volt 2 5 évvel ez­előtt, hanem egy prosperáló és di­namikusan fejlődő terület. Ha a OK L I. VÉL számokat nézzük, Buda­pesten itt épül a legtöbb iroda, lakás és egyéb léte­sítmény. Ami még na­gyon fontos, hogy a kul­turális és közoktatási in­tézmények fejlesztése is koncepciószerűen és át­gondoltan valósul meg, és a zöldte­rület-fejlesztésben kimondottan kiemelkedőek. ■ BNP Angyalföld úpépités« a XXL u MÁSODIK DÍJAI, ÉS A iAKiSVÁSÁÍt MM»!äCKOPG*T KCtösötíÁT N-romt' CSAPÓ WpSTAMAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom