XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-11-17 / 22. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2016. NOVEMBER 17. Közpénzek Különböző tételek, változó bevételek Ingadozó adómorál A fizetési hajlandóság a gépjárműadó esetében az előző évihez képest javult, azonban az építmény- és a telekadó esetében romlás figyelhető meg—derül ki a képviselő-testület által elfogadott, az adózás 2016- os tapasztalatairól szóló tájékoztatóból. A dokumentum rámutat, az önkormányzat hatáskörébe tartozó adónemekés az ezekhez fűződő jogkövetkezmények (gépjármű-, építmény-, telek- és idegenforgalmi adó, továbbá pótlék, mulasztási és adóbírság) tartozásain kívül a kerület az adók módjára behajtandó köztartozások, a helyi eljárások során keletkező illetékhátralékok végrehajtását végzi. Az adómorál romlása az építményadó esetében azt jelenti, hogy a lejárt határidejű befizetésekből származó bevétel 104 millió forint. Az idei, késedelmesen befizetett adó a bevétel arányában 2,6 százalék, míg tavaly ez az arány még csak 1,6 százalékos volt. A fizetési határidőt követően beszedett telekadó összege 8,8 millió forint, mely ugyancsak gyengébb fizetési hajlandóságot mutat az elmúlt évben késve beérkezett összegnél, ami akkor 5,4 millió forint volt. Az esedékesség után befizetett, beszedett gépjárműadó idén 84 millió forint, mely lényegében fele az elmúlt évinek (174 millió forint). A késedelAktuális mesen befizetett adó összege—a bevétel arányában — a tavalyi 33-ról 19 százalékra csökkent. Ami az idén szeptember 30-áig teljesült bevételeket illeti, az ön- kormányzat 2016-os építményadóelőirányzata 4,25 milliárd forint, ebből 4,08 milliárd folyt be, amely 142 millióval haladta meg 2015 hasonló időszakában teljesített összeget. A telekadó előirányzata 340 millió forint, míg a teljesítés 379 millió, ez 86 millióval több a tavalyinál. A bevétel szembeötlő növekedését az okozza, hogy egy adózónak 2012-ig visszamenőleg írtak elő telekadót nagy területű ingatlana után. Az idegenforgalmi adó 90 millió forintos előirányzata mellett a bevétel 96 millió, ami 7 millióval haladja meg a 2015-ös teljesítést. Gépjárműadóból erre az évre 520 milliós bevételt tervezett a kerület, a bevétel szeptemberig 447 millió forint volt, hétmillióval több a tavalyinál. Adók módjára behajtandó köztartozásokból idén 1,9 millió forint folyt be az önkormányzat költség- vetésébe. A megkeresők bevételét képező tartozások ügyeiben további 6,4 millió forintot hajtott be, míg tavaly 2,7 millió volt a kerületnél maradó összeg, míg más hatóságok részére 7,6 millió forintot szedett be. Az önkormányzat bevételét képező ügyekben 42 tartozást tart nyilván. A szabálysértési pénzbírság adók módjára történő behajtásának megszűnésével a kizárólag az önkormányzat bevételét képező ügyek száma évről évre csökkent. Az előző évben 65 hátralékos ügyet tartottak nyilván. A végrehajtást kérők bevételét, illetve megosztott bevételt képező ügyekben nyilvántartott hátralékos tételek száma 2220, a tartozás összege 192 millió forint, ami némileg kevesebb a 2015-ös adatoknál. ■ K. A. I. I A képviselő-testület tudomásul vette a telekadó mértékének vizsgálatáról szélé tájékoztatót, mely szerint e közteher kerületi mértéke nem tekinthető konfiskáló jellegűnek, az adó tárgyát képező vagyontárgyhoz képest nem aránytalan, így megfelel a vonatkozó törvényi feltételeknek. A XIII. kerületi, adóztatható ingatlanok száma a föld- hivatali adatok alapján körülbelül 8700 darab, ebből a ténylegesen megadóztatott telkek (235 darab) aránya az ingatlanállomány mindössze 2,7 százaléka. A számításba vehető telektranzakciék között a legkisebb négyzetméterenkénti átlagár 21 492 forint volt, míg a kerületi telekadó évi mértéke 2015-ben és 2016-ban is 322 forint négyzetméterenként. Az előbbiekből következik, hogy a telekadó mértéke a tranzakciók során legcsekélyebb forgalmi értékűnek bizonyuló telek négyzetméterárának is mindössze a 1,5 százalékét teszi/tette ki. Zajrendelet Több ponton is változik a szabályozás Életszerűbb szankciók A kerület módosította a 2013 márciusában született zajvédelemi rendeletét, egyúttal szigorította a kiszabható bírságok összegét. Jóllehet, az eredeti jogszabály a kerületi polgárok zajhatásokkal szembeni védelmét hatékonyan segíti, ám módosítását több körülmény is indokolta. Az egyik a már előkészítés alatt lévő Kerületi Építési Szabályzat, ez ugyanis a korábbitól eltérő övezeti besorolást tartalmaz, elfogadásával viszont a hatályos zaj rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazhatatlanná válnának. Erre tekintettel az új szabályozás az építési övezetektől független, a zajtól védendő ingatlanoktól (lakóépületektől és kórházaktól) való távolságon alapul. A módosítás másik indoka, hogy a beruházások fellendülése az építkezésekhez kapcsolódó környezeti konfliktusok számát is megsokszorozta úgy, hogy a környéken élők nyugalmát legnagyobb mértékben az éjszakai munkálatok zavarják. A rendelet jelenlegi előírása szerint az építkezések időbeli korlátozásának megsértéséért a tényleges elkövető felel. Csakhogy a hatósági jog- alkalmazásban az elkövető utólag rendszerint nem azonosítható (alapvetően azért, mert az építési naplóba nem jegyzik be a szabálytalan munkavégzést), így a felelősségre vonásra sincs mód. Ezért a szabályozás mostantól az építtetőt teszi felelőssé a zajos építési vagy bontási tevékenységekre vonatkozó időbeli korlátozás betartásáért, függetlenül attól, hogy a szabálytalanságot ténylegesen ki követte el. Végül a harmadik indok a szankciók mértékének törvényi változása. A zajrendelet 2013-as elfogadásakor az önkormányzat rendeleté alapján megállapítható köz- igazgatási bírság összegének felső határa 150 000 forint volt, ám ennek mértéke időközben változott. A törvény ennek összeghatárát természetes személy esetében 200 ezer, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekében pedig kétmillió forintra emelte. Tekintettel arra, hogy a korábban előírt 150 000 forintos közigazgatási bírság visszatartó ereje csekély volt, a kerület a törvényhez igazodva megemelte a kiszabható összegek felső határát: az építési tevékenységekre vonatkozó előírások megsértésekor kétmillió, a vendéglátóteraszokra és a közterületi rendezvényekre vonatkozó előírások megsértése esetén pedig 500 ezer forintra.