XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-05-19 / 10. szám
Aktuális Bérlakások A fizetési fegyelem elsődleges szempont EG^GL^májusJ^ Az építések lolytatédnak A passzívházzal újabb 100 összkomfortos lakás áll a kerületi bérlők rendelkezésére A kerület bérlakás-koncepciójáról, az önkormányzati lakásvagyon stabilizálásáról és a minőségjavításról beszélgettünk Szabó Tamással, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfél- szolgálati vezetőjével, kitérve a bérleti lehetőségekre és a pályáztatásra. —A rendszerváltás után — a lakástörvény keretei között — az önkormányzati lakásod bérlői az akkori forgalmi érték negyedéért-ötödéért megvehettéka bérleményüket. A „kötelező” privatizáció miatt viszont jelentősen lecsökkent a helyhatóságok lakásvagyona, és a tulajdonukban többségében korszerűtlen, alacsony komfortfokozatú vagy komfort nélküli lakások maradtak- Jelenleg hány bérlakás van az önkormányzat tulajdonában, és milyen minőségűek?- Idén január l -jei állapot szerint a XIII. kerület 6640 lakással rendelkezik, közülük összkomfortos 1466, komfortos 3667, félkomfortos 541, komfort nélküli 894 és szükséglakás 72 darab. A komfortfokozatszerinti összetétel az elmúlt négy esztendőben javult, a szükség- lakások száma 21, a komfort nélkülieké 16 százalékkal csökkent, míg az összkomfortosoké 12 százalékkal nőtt. A lakásállomány összességében l százalékkal csökkent, ami az alacsony komfortfokozatú, rossz minőségű bérlemények nyilvános árverés útján történő értékesítéséből ered. Az elmúlt négy évben az önkormányzat megépítette az országos és nemzetközi szinten is nagyon jó megítélésnek örvendő pasz- szívházat, mellyel újabb 100 összkomfortos lakást bocsátott a kerületi bérlők rendelkezésére. — Az ezredforduló után több, teljesen önkormányzati tulajdonú bérház épült fel korszerű technológiával, kortárs építészeti szemlélettel. A fecskeház vagy a passzívház kiemelkedik a sorból. Milyen szempontok alapján lehet megítélni, jól kiválasztani például ez utóbbiak bérlőit?- Mindkét esetben önkormányzati rendelet [45/2011. (X. 20.) és 7/2014. (II. 18.)] tartalmazza azon feltételeket, amelyek alapján pályázni lehet. A döntést ezen pályázatok esetében is a tulajdonosi és kerületfejlesztési bizottság hozza meg a kiírásban foglaltak alapján. Minden lakáspályázat esetében pontozási rendszert alkalmaz a testület, több körülmény együttes figyelembevétele mellett értékeli a jelentkezéseket. Alapvető elv, hogy másokhoz hasonlóan a mi kerüle- tünkis a saját lakosait támogatja inkább, de például a fecskeházi lakáspályázat esetében szempont lehet az, hogy mennyi előtakarékosságot vállalnak az aspirálók. — Együtt maradtak-e a „fecskehá- zi”párok, képesek voltak-e továbblépni, saját ingatlant szerezni? — Az eddigi tapasztalataink alapján nagyon kevés pár vált külön a bérbeadás időtartama alatt. A bérleti jogviszony megszűnése után nem vizsgáljuk, hogy a pároknak sikerült-e saját ingatlant szerezniük, azonban a fecskelakásokat többnyire határidőben leadják, ebből lehet arra következtetni, hogy a párok tovább tudnak lépni. — Mennyire gyakran fordul elő, hogy valakit kj kell tenni a bérleményéből? Mi az oka? Mi történik ilyenkor? — Néhány esetben előfordul, hogy életviteli, magatartásbeli problémák miatt mondjuk fel a bérleti szerződést. A leggyakrabban azonban lakbértartozás miatt indul eljárás a lakás kiürítésére. Ha emiatt mondjuk fel a szerződést, de még a kiürítés előtt megfizeti hátralékát a jogcím nélküli lakáshasználó, vagy fizetési hajlandóságot mutat, van önerős befizetés, így ebben az esetben a XIII. Kerületi Prevenciós Központtal és a szociális szervekkel karöltve mindent elkövetünk, hogy a lakáshasználó a tartozásai kiegyenlítése után rendezni tudja a jogviszonyát. A kilakoltatások nagy részében az adós a végrehajtás előtt elhagyja az ingatlant, így sokszor nincs is szükség a szó klasszikus értelmében vett kilakoltatásra. — Hosszú távon tervezik-e a bérlakásállomány bővítését? — Két helyszínen fogunk a közeljövőben építkezni, hiszen igény van rá, a bérlők egy része pedig szeretne minőségileg jobb lakásban élni. ■ Kassai Gizella Szökőkutak Impozáns Gyermek téri műtárgy és az Ifjúság kútja A víz mint látvány Most induló — a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. közterületi divíziójának segítségével készülő — sorozatunkban a közterületek különleges alkotóelemeivel, a látványos és környezetjavító vízberendezésekkel foglalkozunk. Mint arról előző számunkban már hírt adtunk, az önkormányzat lassan három hete megnyitotta összes közterületi szökőkútját és csobogóját. Sorozatunkban - párosával — szeretnénk közreadni e műtárgyak leírását, bemutatni rövid történetüket. A kerületben egyébként összesen 16 szökőkút működik az alábbi helyszíneken: Béke tér 5—7., Dagály utca 20., Debrecen park, Ditrói Mór utca l., Fiastyúk utca 7L, Kárpát utca 44., Gyermek tér, Gyöngyösi sétány 2., Hajdú utca 18. (Országbíró sétány), Hollán Ernő utca l., József Attila tér, Népfürdő utca 17., Szegedi út 10-12., Róbert Károly körút 20-22., Tömöri köz 2—4., Wahrmann Mór köz. Ezúttal a Gyermek téri műtárggyal (felső kép) és a Tömöri közben lévő Ifjúság kútjával (alsó kép) ismerkedhetnek meg. Gyermek téri szökőkút A Gyermek tér felújításakor, a befejező ütem részeként 2009-ben építették meg az impozáns szökő- kutat Angyalföld északi részén. A kivitelezést és a műszaki tervezést a Parkfenntartó Kft. jogelődje (Főkert Kft.) valósította meg. A szökőkút jelenlegi alakját három lehetséges látványterv közül választotta ki az önkormányzat. A kút méretét a tér méreteivel arányosan határozták meg, azt szem előtt tartva, hogy a kút meghatározó látványelemként szépítse a teret a park közepén. A Béke utca felől a Gyermek tér felé fordulva az elhaladó járművekből is kifejezetten látványos a kút. Ifjúság kútja A Tomori köz 2—4. előtt található Ifjúság kútja Vedres Márk képzőművészeti alkotása, amit az 1960-as évek végén állítottak. A kerület többéves üzemszünet után, 2007-ben újította fel a kutat, amely azóta folyamatosan üzemel a lakosság örömére. A rekonstrukció kiterjedt a műalkotásra és a vízgépészetre egyaránt. A beruházás a köztéri műalkotások kezelője, a Budapest Galéria és a közterület tulajdonosa, a XIII. kerületi önkormányzat példaértékű együttműködésének keretében valósult meg. Mindkét kút egyszerre tölt be városesztétikai és mikroökológiai szerepet, szebbé és élhetőbbé teszik a közvetlen környezetünket.
