XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2015-04-16 / 8. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 201 5. április 1 6. Mozaik 1 jF Farkasházy Tivadar Az internet egy lexikon, az újság pedig regény A körút túloldala egy másik város Amikor Farkasházy Tivadart az Újlipótvárosról fag­gattam, először azt mondta, ő erről már mindent el­mesélt. Utána mégis sok érdekességet megosztott velünk, beszélgettünk a Hócipőről, a könyvekről és a Heti Hetesről is. — Mennyire érzi inspirálónak a hétköznapjaiban és az alkotásban az újlipótvárosi közeget?- Ez egy ragyogó hely. Az anyám 25 évig volt a Vígszínház büféveze­tője, ahol nemcsak a Ruttkai, Dar­vas, Latinovits, Páger, Várkonyi, Sulyok generációt láthattam na­ponta, de a hagyomány részese le­hettem, ami Molnár Ferenc és Ditrói Mór korába vezet vissza. Mindig is sok humorista, komikus lakott az Újlipótvárosban, és nem­csak az egykori nagyok, mint Kellér Dezső vagy Salamon Béla, de a He­ti Hetes alapcsapatából is szinte mindenki erről a környékről szár­mazik. Együtt fociztam egy kiváló újságíró generációval, Vince Má­tyással és Horváth Zoltánnal, a HVG alapítóival, egy osztályba jár­tam Spiróval és egy gimnáziumba Kern Andrással. Kilenc különböző lakásban laktam az Újlipótváros- ban, itt laknak a fiaim, az unokáim, itt lakott az anyám, itt van a szer­kesztőségünk, minden ide köt. An­gyalföldet is nagyon szeretem, a gimnáziumban sok angyalföldi osztálytársam volt, sokat jártam Vasas-meccsekre, Elektromos-ké- zilabdameccsekre. A körút túlolda­la viszont számomra egy másik vá­ros. — 2008-ban jelent meg utoljára könyve „ Overdose — a veretlen 11" cím­mel. Van előkészü­letben új mű? — Két félbehagyott könyvem is van, az egyik az Overdose teljes története, a másik mind­azokkal az emberekkel való sztorik gyűjteménye, akikkel éle­tem során találkoztam. Nincs időm ezeket befejezni, a Hócipő leköti minden időmet. — Az Újlipótvárosi Klub-Galé­riában és a Radnóti Miklós Művelő­dési Központban is tartanak Hócipő­esteket. — A Hócipőnek egykor csupa olyan munkatársa volt, akik szín­padi emberek is voltak. Néhányan közülük sajnos meghaltak, mások cipő. Hogyan érzi, mennyire lehetett kritizálni 25 éve, és mennyire lehet ma? — Kritizálni lehet, de csak „nyo­morogva”. 2010 óta nincs hirdetés az újságban, gyakorlatilag éjjel­nappali munkával tartj uk fenn a la­intemetet? — A fiatalok internetet ol­vasnak, az időseknek pedig egyre kevesebb pénzük van újságot ven­ni. Ez sajná­latos, mert az internet egy lexikon, az újság pedig egy regény. Ott lehet komponálni, alkotni, főleg, ha ke­vés ember hozza létre, mint a Hó­Kilenc különböző lakásban laktam az Újlipótvárosban, itt laknak a fiaim, az unokáim, itt lakott az anyám, itt van a szerkesztőségünk, minden ide köt cipőt. A Hócipőnek nagyjából a fe­lét ketten írjuk a fiammal, ami re­mek szórakozás, mert egymásra fe- lelgetnek a cikkek. —A Heti Hetes alapító tagjaként érezheti a hatalmas népszerűséget, de néha támadások ts érik• Hogyan éli ezt meg? —A műsor korántsem olyan nép­szerű, mióta száműzték az RTL2- re. A támadások meg nem érdekel­nek. Azzal hízelgek magamnak, hogy mivel 32 évig rádiókabarét szerkesztettem és nagyon sok embert szórakoztattam a királyi tévé­ben is, az em­berek többsége arra emlékszik, mennyi vi­dámságot okoztam nekik. Ugyanakkor nagy bánatom, hogy a Magyar Rádió a pincébe süllyesz­tette az egész múltunkat. 40 éve szórakoztatom az embereket, sok örömöm volt benne, rengeteg nagyszerű embert ismertem meg, vallhattam a barátomnak. Elége­dett ember vagyok, és j ól érzem ma­gam a bőrömben. Témahiányban pláne nem szenvedek. ■ Bárd Noémi Polli eltávolodtak, mint Fábry Sándor, Verebes István, Sándor György, Boncz Géza, Déri János vagy Nagy Bandó András. A Hócipő életéhez mindig is hozzátartozott a szín­pad. —Nem­rég ün­nepelte 25. szü­letés­napját a Hó­pot. Ma egyenlőtlen a mé­diapiac, vannak újságok nagyon eleresztve, má­sok a cipőjük mellett járnak. Ilyen a miénk is, de nem panaszkodunk. — Egyre kevesebb em­bernek van pénze újságra, vagy egyre I többen ol- I vasnak & lapok helyett RaM Gondolkozó terek Minimalisfta törekvések A Radnóti Miklós Művelődési Központban (RaM) április 16-án „Gondolkozó terek — Minimalista törekvések” címmel nyílik kiállí­tás. A bemutatkozó művészek kü­lönböző generációk tagjai, eltérő szemlélettel, felfogással, a közös bennük, hogy műveik előtt állva a nézőnek magának és magában kell keresnie az igazodási ponto­kat, a befogadás útjait és lehetősé­geit. Az osztrák Gerhard Richter ezt egyszer így fogalmazta meg: „Az absztrakt képek fiktív modellek, mert láthatóvá tesznek egy valósá­got, melyet sem nem látunk, sem nem tudunk leírni, de amelynek lé­tezését feltételezzük.” A „Gondol­kozó terek” kiállítás kurátora, Nagy T. Katalin kifejezetten a RaM által kínált speciális térre ala­kította ki a mostani tárlatot. —A RaM rendkívül izgalmas ki­állítótérrel rendelkezik, melyet úgy akartunk kihasználni, hogy mind­egyik falrészre más művész mun­kái kerüljenek, így összesen 20 al­kotó munkái mutatkoznak be. A tárlat közös nevezője egyfajta el­vont képi-szobrászi fogalmazás, amibe sok minden belefér; a mun­kákat nevezhetjük konkrét vagy lí­rai absztraktnak, geometrikusnak, konstruktívnak és olyan művek is szerepelnek majd, melyek a való- ságelvűség határán egyensúlyoz­nak, ha tetszik, „pszeudo-absz- trakt” munkák — mondta el Nagy T. Katalin. Több mint egy hónapon át lesz látható a gazdag tárlat, amelyen az irányzat legismertebb képviselői mellett kevésbé ismert alkotók munkái is megjelennek. — A konstruktív-geometrikus- absztrakt irányzat jól ismert nevei mellett olyan művészek alkotásai­nak is helyet ad a tárlat, akikre a Balázs Nikolett, Bohus Zoltán, Bikácsi Daniela, Erdélyi Gábor, Faa Balázs, Gáli Adám, Gallusz Gyön­gyi, Halmi-Horváth István, Kerekes Gyöngyi, Kigyós Sándor, Krajcsovics Éva, Kovács Dénes, Konok Ta­más, Kótai Tamás, Lajos Edit, Minya Mária, Nagy Csaba, Olajos György, Somody Péter és Varga Éva alkotásai jelennek meg a ki­állításon, mely ingyenesen látogatható április 16. és május 18. között a RaM- ban. nagyközönség talán kevésbé szá­mít. Például megjelennek Kígyós Sándor pécsi szobrászművész al­kotásai, aki sajnálatosan fiatalon hunyt el, és igen fontosnak tartom, hogy a munkái ne merüljenek fele­désbe. Kerekes Gyöngyi nagyvára­di festő és szobrászművész képei is láthatóak lesznek, ahogy Lajos Edit munkái is, aki ugyan túl van több sikeres bécsi kiállításon, itt­hon mégis kevésbé ismert. Mind­eközben természetesen az irányzat olyan nagy mestereinek művei is jelen lesznek, mint például Konok Tamás - fűzte hozzá Nagy T. Ka­talin. ■ Bárd Noémi Polli Kultúra mindenkinek! Lokálpatrióta énekesnőnk, Szi­getvári Gabriella az 1972-es Ki Mit Tud?-ot tekinti pályája kezdetének. Három évvel ké­sőbb a Csehszlovákiában ren­dezett Líra-fesztiválról díjjal tért haza — a magyar indulók kö­zül egyedüliként. Lelkesedése, elhivatottsága töretlen. Több évtizede folytatja a lakosság kö­rében a szórakoztató kultúra terjesztését. Mindemellett mű­sorokat, programokat szervez. A kerületi rendezvények aktív, lelkes kitalálója, bonyolítója, műsorvezetője. Az előadásokat különböző helyszíneken tartja, mondhatni, házhoz viszi a kul­túrát. Motivációja, hogy segít­sen azoknak az idős, beteg, nyugdíjas embereknek, a mun­kanélkülieknek szórakozáshoz jutni, akiknek nem telik szín­házra, viszont szívesen megné­zik. Szigetvári Gabriella az An­gyalföldért Egyesület támogatá­sával legközelebb április 22-én 14 órától a Civilek Házába (Vá- ci út 50.) invitálja az érdeklődő­ket, ahol Stefanidu Janula tánc- dalénekes lesz a vendége. Gallusz Gyöngyi: Nyugodt játszma

Next

/
Oldalképek
Tartalom