XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2015-02-19 / 4. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK «Ä 20 I 5. FEBRUÁR I 9. * Önkormányzat Szociális ágazat A kormány kivonul, a kerület pótolja az ellátásokat Új rendelet az összeomlás elkerülésére A múlt keddi sajtótájékoztatón számolt be dr. Tóth József polgármester és Karácsonyi Magdol­na, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője az új szociális rendeletről Folytatás az 1. oldalról Jóllehet a parlament szinte kor­látlan adókivetési joggal ruházta fel a településeket, a városrész ez­zel a lehetőséggel nem él: a lakos­ság és a vállalkozások közterhei­nek növelése helyett a szabad fel­használású pénzeszközeiből biz­tosítja a segélyek fedezetét. Minderről múlt kedden sajtótá­jékoztatón számolt be dr. Tóth József polgármester és Karácso­nyi Magdolna, a polgármesteri hivatal szociális osztályának ve­zetője, utalva arra, hogy a képvi­selő-testület rá két napra, azaz február 12-én fogadta el az új igaz­gatás miatt szükségessé vált telje­sen új szociális rendeletét. A kerület komplex módon, a társadalmi szolidaritást szem előtt tartva igyekszik kezelni a helyzetet. Saját jogszabálya elké­szültét sok töprengés, számvetés előzte meg, kikérték az érintett rászorulók véleményét, és a mun­kába bevonták a szakmai szerve­zeteket, hogy megbízhatóan mo­dellezhessék a március elsejével hatályba lépő törvény hatásait, s azokra a lehető legjobb válaszo­kat adhassák. A polgármester szerint ugyanis szociális bizton­ság nélkül nincs társadalmi béke, nincs demokrácia, nincs kiszá­mítható városfejlesztés. Utalva a probléma súlyára, elmondta, a kerületi népjóléti ágazatban évente 120 ezer ügyirat keletke­zik, 28 ezer ember fordul meg a szociális osztályon és 15-17 ezer ember kap valamilyen rendszeres támogatást. Az új rendelettel sze­retnék őket továbbra is benntar­tani az ellátórendszerben. Igaz, az állami források kiesése miatt így is elkerülhetetlen, hogy szűkül­jön a támogatottak köre, és csök­kenjen a segélyek összege. Ugyanakkor a rászorulók tovább­ra is térítésmentesen vehetik igénybe az egyes szociális, gyer­mekjóléti szolgáltatásokat. Jellemző az állami filozófiára, hogy döntésével a legrászorultab- bakat sújtja, növelve a szegénysé­gi kockázatot. Megszűnik a nor­matív lakásfenntartási támoga­tás, amelyre eddig 1636-an vol­tak jogosultak. Ez egy család ese­tében havi 2500-8100 forinttal kevesebb bevételt jelent, azaz évente hatvanezer forintos támo­gatástól esik el. Ugyancsak meg­vonja az állam a tartozás mérté­kétől függő adósságkezelési hoz­zájárulást, ezzel mintegy 440 csa­lád lakhatása válik bizonytalan­ná. Drámai hatása lehet a méltá­nyossági ápolási díj megszünteté­sének, erre a kerületben eddig 243-an voltak jogosultak, ők ha­vi 23 600 forinttól, évente 283 200 forinttól esnek el. Rá­adásul megszűnik az ápoló jogo­sultsága szolgálati idő megszerzé­sére és a jövőben a társadalom- biztosítási járulékait is magának kell fizetnie, ami - ha szociálisan nem rászorult - havi 6600 forin­tos többletkiadást jelent. Csak­hogy sok családtag épp az idős, magatehetetlen szülei ápolása miatt kénytelen otthagyni a mun­kahelyét, így őket (is) szinte meg­oldhatatlan helyzet elé állítja az új rendszer. Itt az is gond, hogy a kerület a jövőben sajnos nem tudja biztosítani a házi segítség- nyújtást azoknak az időseknek, akik azt eddig például csak gyógy­szerbeadásra vették igénybe. A jövőben nem jár a méltányossági közgyógyellátás sem, amelyre 2920-an voltak jogosultak. Ez lé­nyegében a havi gyógyszerkeret megvonását jelenti, ami egy em­ber esetében elérheti a havi 12 ezer forintot is. Emellett az éves egyszeri, hatezer forintos külön- keret is megszűnik, akárcsak az igazolvánnyal járó más kedvez­mények, mint például gyógyásza­ti segédeszköz kedvezményes vagy térítésmentes beszerzése, közgyógyellátásra kapható ked­vezőbb árú gyógyszervásárlás. Mivel a felsorolt segélyeket kifu­tó rendszerben szüntetik meg, így egy ideig a régi és az új feltételek párhuzamosan jelen lesznek. Itt lép be a kerület, amely a ki­eső segélyek pótlására bevezeti a lakhatási támogatást, itt - a korábbi fűtési támogatás helyé­be - a lakbér- és a közüzemidíj- hozzájárulás lép. Ez négyezer rá­szorulót érint. A megszűnő mél­tányossági közgyógyellátás el­lensúlyozására „települési tá­mogatás egészségi állapot meg­őrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hoz­zájárulás” címén kaphat rend­szeres vagy eseti támogatást nagyjából háromezer ember. Az ápolási díj pótlására ápolási tá­mogatást lehet majd igényelni, ami hozzávetőleg 230 embert érint. Az új rendelet egyes jut­tatások (védőoltások költségei­nek részbeni átvállalása, általá­nos és középiskolások tanulmá­nyi ösztöndíja, nyugdíjasok uszodabérlet-költségeinek rész­beni átvállalása, s a közműdíj- hátralék részbeni átvállalása) esetében bevezeti a pályázati formát, meghagyva a méltá­nyossági lehetőséget mintegy 2500 rászoruló számára. Karácsonyi Magdolna el­mondta, az érintetteket igyekez­tek időben felkészíteni a változá­sokra, melyekről folyamatosan tájékoztatják őket a helyi szociá­lis-egészségügyi intézményháló­zaton keresztül, az ott dolgozók segítségével, emellett külön elő­adásokat is fognak tartani. A szo­ciális iroda egész márciusban mindennap tart ügyfélfogadást, hogy mindenki választ kaphas­son a kérdéseire. Kálmán Attila Dr. Tóth József utalt arra, hogy a szociális ágazat szétverése ellen két nagy tömörülés, így a kormánypárti Schmidt Jenő tabi polgár- mester által elnökölt Település Önkormányzatok Országos Szö­vetsége (TÖOSZ) és a konzervatív Cémesi György gödöllői pol­gármester vezette Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MOSZ) is tiltakozott. Utóbbi - a XIII. kerület álláspontjához hasonlóan - különösen azt nehezményezi, hogy a kormány a szociális forrá­sok pótlására a helyi iparűzési adó felhasználását „javasolja” a te­lepüléseknek, miközben ezt gazdaságfejlesztésre, nem pedig a szociális ellátások fedezésére kellene fordítani. Dr. Tóth József korábban kezdeményezte a fővárosnál, hogy a budapesti önkor­mányzatokat közösen megillető forrásmegosztásból a kerületek a jelenleginél legalább öt százalékkal többel és népességarányosan részesedjenek, ám ezt a főváros elutasította. Az aktív korúak ellátásának elbírálása március I -jétől a járási hi­vatalokhoz kerül át. Ez havonta 1049 álláskeresőt érintett, a ki­utalt támogatás összege csaknem háromszázmillió forint, azaz a tavaly kiutalt összes segély 28 százaléka. Központi támogatás változása a segélyek területén Év Önkormányzati forrás százalékban Saját forrás (millió Ft) Központi támogatás (millió Ft) 2011 8% 89 473 1 083 305 2012 18% 183 204 863 456 2013 36% 380 093 665 048 2014 45% 396 557 47-5 238 2015 100% 588 300 0 Jogszabályok hatása számokban Érintett családok száma Megszűnik Átalakul aktív korúak ellátása 1049 fő Érintettek száma összesen: 6291 fő normatív lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatás méltányossági közgyógyellátás méltányossági ápolási díj 1636 fő 443 fő 2920 fő 243 fő

Next

/
Oldalképek
Tartalom