XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2015-02-05 / 3. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2015. FEBRUÁR 5. Mozaik Molnár Ilona logopédus Pöszeség a leggyakoribb probléma Kell a szülői támogatás Éppen huszonöt esztendeje gya­korolja hivatását kerületünkben Molnár Ilona logopédus (képün­kön), akit munkahelyén, a Zöld Ág óvodában kerestünk meg. A majdnem kétszázötven kicsin kí­vül ebben a nevelési évben a Tömöri iskola diákjai is hozzá tar­toznak. Tanítónak készült: miu­tán a Berzsenyi Gimnáziumban leérettségizett, elvégezte a Buda­pesti Tanítóképzőt. Ezután két évig az akkori Thälmann (ma Fi- astyúk) utcai iskolában oktatott első és második osztályosokat. Öt év gyes következett 1984-től. Nem töltötte tétlenül ezt az időt: a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező ta­gozatán gyógypedagógus-logopé­dus diplomát szerzett, majd félál­lásban a kerületünkben kapott logopédusi munkát. Szerencséje volt: amikor a gyes után már tel­jes munkaidős állásra volt szük­sége, váratlanul nyugdíjba ment egy kollégája, és az övé lett az így felszabaduló logopédus státusz. Mint mondja, ahogy régen, ma is a pöszeség a leggyakoribb logo­pédiai probléma. Ebben az eset­ben a gyerek egy vagy több han­got hibásan ejt. Ebbe a körbe tar­tozik minden torzítás és hangcse- re. Általában ötéves kor alatt a pöszeséget nem szükséges kezel­ni, mert a gyerek kiejtése az idő múlásával jó irányba változhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisebbek megfigyelése, illetve kezelése bizonyos esetekben ne lenne indokolt. Megkésett, akadályozott be- szédfejlődésről akkor beszélünk, ha az óvodakezdést követő né­hány hónap után a kicsi a közös­ségben nem szólal meg ép érte­lem és ép hallás mellett. Ennek több oka lehet, ezeket a szakem­berek részletes vizsgálata derít­heti fel. Egyre gyakoribb a be­szédértés nehézsége, aminek tü­netei a többi között a következet­len hangcserék, a hangok és szó­tagok megcserélése szavakban, például patak helyett „pákát”. Az ilyen problémákkal küzdő kicsik­kel már három-négyéves korban foglalkozni kell. A kiscsoportosoknál általában a szülők vagy az óvónők jelzik, ha valamilyen rendellenességet ta­pasztalnak. A középsősöknél a hangok ejtését és a beszédértést szűri a logopédus. Az ötödik évü­ket betöltött gyerekeknél pedig megnéznek minden nyelvi-kom­munikációs készséget, például a hang-, szó- és mondatemlékeze- tét. Molnár Ilona szerencsésnek érzi magát, mert az évek alatt jó kapcsolatot alakított ki az óvó­nőkkel: meg tudja velük beszélni, mire figyeljenek, mikor jelezze­nek. De ő maga is rendszeresen bejár az óvodai csoportok foglal­kozásaira. A tapasztalatok szerint na­gyobb arányban fordul elő be­szédhiba a fiúknál, mint a lányok körében. A logopédiai ellátást igénylő gyerekek közül elsőbbsé­get élveznek azok, akik súlyosabb problémával küzdenek, illetve akik a következő nevelési évben tanköteles korúvá válnak. A sikeres terápia előfeltétele a szülői támogatás, segítés, türe­lem és a napi gyakorlás. Az utób­bihoz nem szükséges tanulási szi­tuációt teremteni: tésztagyúrás vagy vacsora közben is megold­ható. A szakember azt javasolja, hogy a szülő örüljön minden apró lépésnek, és ezt dicséret formájá­ban jelezze is a gyereknek. Ami a szülőket illeti, ők sokat tehetnek a beszédhibák minimalizálása, il­letve időben történő felismerése érdekében. Felesleges aggódni, ha a há­roméves még nem ejti tisztán az „r” hangot. Azonban érdemes felfigyelni, és a szakembernek je­lezni, ha nem változatos a gyerek gagyogása, ha az első szavak csak két-két és fél éves kor után jelen­nek meg, vagy a gyerek beszéde halandzsa-nyelvre emlékeztet. A beszédben megjelenő tünetek mellett másodlagos tünetként előfordulhatnak magatartási rendellenességek - szétszórt fi­gyelem, túlmozgás, esetleg ag­resszivitás — is. A logopédus azt javasolja: ne javítsa a szülő a be­szédhibát, hanem igyekezzen jó példát adva helyes kiejtéssel be­szélni a gyerekhez. Már a várandósság alatt is be­széljünk vagy énekeljünk a pici­nek. A legkisebb kortól minden tevékenységhez társuljon kom­munikáció. Mondókázzunk, ver­seljünk, meséljünk a gyerekek­nek. Beszéljünk hozzájuk tisztán és érthetően: ne gagyogjunk, ne selypítsünk és mellőzzük az úgy­nevezett babanyelvet. Elvehetjük a kicsik kedvét a beszédtől, ha ér­zik, hogy nem figyelünk oda. Be­szélgetés alatt lehetőleg kapcsol­juk ki, de legalább halkítsuk le a tévét vagy a zenét. Manapság egyre nagyobb fi­gyelmet kap a diszlexia. Az isko­lai előmenetelhez szükséges rész- képességek közül a logopédus azokat fejleszti, amelyek a be­szédhez kapcsolódnak. Noha a tényleges diszlexiát általában a második osztályban lehet kimu­tatni, a veszélyeztetettség az ese­tek egy részében már óvodás kor­ban is felfedezhető. Molnár Ilonának egy felnőtt fia és egy lánya van. Szabadidejé­ben mindig fontos volt számára a mozgás, kirándulás, túrázás. Ki­lenc évig spinningezett, megis­merkedett a sziklamászással, majd jött a vitorlázás. Ez idő sze­rint a jóga a szenvedélye. De az alkotótevékenységek - fotózás, gyöngyfűzés, ékszerkészítés - is közel állnak hozzá. Most éppen a festészettel szeretne jobban meg­ismerkedni, mert mint mondja, pedagógusként úgy érzi, mindig érdemes új dolgokat tanulni. Csop Veronika Néptánc Országos Szólótáncfesztivál Vadrózsás sikerek Az elmúlt évtizedek hagyományaihoz híven idén januárban is Békés­csaba adott otthont a XXII. Országos Aranygyöngyös és Aranysarkan­tyús Szólótáncfesztiválnak, ami a hazai néptáncvilág egyik kiemelt, kétévente megrendezett szakmai eseménye. Az Angyalföldi Vadrózsa táncosai évek óta rendszeres és sikeres résztvevői a versenynek, ahol idén is szép eredményeket értek el. Fundák-Kaszai Lili, a Vadrózsa utánpótláscsoportjainak női vezetője második, Farkas Réka pedig első alkalommal nyert Aranygyöngyös Táncos címet. Lili emellett a Mar­tin György Néptáncszövetség különdíját is megkapta. A fiúk között Józsa Tamás kapott első alkalommal Aranysarkantyús Táncos címet. A döntőbe jutott még rajtuk kivid Máj nikné Végh Hajnalka és Kovács Dénes is, akikre szintén büszkék lehetünk. Helytörténeti kiállítás A kerület múltja Városrészek összefonódnak Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (József Attila tér 4.) több­éves kutatómunka eredményeként hozta létre állandó kiállítását Vá­rosrészek összefonódnak címmel. A tárlat a XIII. kerület múltját szem­lélteti, melyből megtudhatjuk, milyen sokféleképpen éltek a XX. szá­zad első harmadában a fővárosban. A megtekinthető dokumentumok, leírások, fotók hűen érzékeltetik, mennyire sikerült egységgé összeol­vasztani a korábbi, ellentétektől duzzadó városrészeket a mai kerület formájában. A belépés díjtalan! Bővebb információ: Simonné Hortobágyi Zsu­zsa + 36 (30) 453-3693; helytorteneti@kultl3.hu INGYENES SZEMVIZSGÁLAT Vegye kézbe engedményét! A kedvezmény a keret árából a kockákkal dobott értéknek megfelelő százalék! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9-00-18.00 ■ szombat 9-00-13.00 Telefon: 288-6960

Next

/
Oldalképek
Tartalom