XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2015-02-05 / 3. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2015. FEBRUÁR 5. Mozaik Molnár Ilona logopédus Pöszeség a leggyakoribb probléma Kell a szülői támogatás Éppen huszonöt esztendeje gyakorolja hivatását kerületünkben Molnár Ilona logopédus (képünkön), akit munkahelyén, a Zöld Ág óvodában kerestünk meg. A majdnem kétszázötven kicsin kívül ebben a nevelési évben a Tömöri iskola diákjai is hozzá tartoznak. Tanítónak készült: miután a Berzsenyi Gimnáziumban leérettségizett, elvégezte a Budapesti Tanítóképzőt. Ezután két évig az akkori Thälmann (ma Fi- astyúk) utcai iskolában oktatott első és második osztályosokat. Öt év gyes következett 1984-től. Nem töltötte tétlenül ezt az időt: a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán gyógypedagógus-logopédus diplomát szerzett, majd félállásban a kerületünkben kapott logopédusi munkát. Szerencséje volt: amikor a gyes után már teljes munkaidős állásra volt szüksége, váratlanul nyugdíjba ment egy kollégája, és az övé lett az így felszabaduló logopédus státusz. Mint mondja, ahogy régen, ma is a pöszeség a leggyakoribb logopédiai probléma. Ebben az esetben a gyerek egy vagy több hangot hibásan ejt. Ebbe a körbe tartozik minden torzítás és hangcse- re. Általában ötéves kor alatt a pöszeséget nem szükséges kezelni, mert a gyerek kiejtése az idő múlásával jó irányba változhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisebbek megfigyelése, illetve kezelése bizonyos esetekben ne lenne indokolt. Megkésett, akadályozott be- szédfejlődésről akkor beszélünk, ha az óvodakezdést követő néhány hónap után a kicsi a közösségben nem szólal meg ép értelem és ép hallás mellett. Ennek több oka lehet, ezeket a szakemberek részletes vizsgálata derítheti fel. Egyre gyakoribb a beszédértés nehézsége, aminek tünetei a többi között a következetlen hangcserék, a hangok és szótagok megcserélése szavakban, például patak helyett „pákát”. Az ilyen problémákkal küzdő kicsikkel már három-négyéves korban foglalkozni kell. A kiscsoportosoknál általában a szülők vagy az óvónők jelzik, ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak. A középsősöknél a hangok ejtését és a beszédértést szűri a logopédus. Az ötödik évüket betöltött gyerekeknél pedig megnéznek minden nyelvi-kommunikációs készséget, például a hang-, szó- és mondatemlékeze- tét. Molnár Ilona szerencsésnek érzi magát, mert az évek alatt jó kapcsolatot alakított ki az óvónőkkel: meg tudja velük beszélni, mire figyeljenek, mikor jelezzenek. De ő maga is rendszeresen bejár az óvodai csoportok foglalkozásaira. A tapasztalatok szerint nagyobb arányban fordul elő beszédhiba a fiúknál, mint a lányok körében. A logopédiai ellátást igénylő gyerekek közül elsőbbséget élveznek azok, akik súlyosabb problémával küzdenek, illetve akik a következő nevelési évben tanköteles korúvá válnak. A sikeres terápia előfeltétele a szülői támogatás, segítés, türelem és a napi gyakorlás. Az utóbbihoz nem szükséges tanulási szituációt teremteni: tésztagyúrás vagy vacsora közben is megoldható. A szakember azt javasolja, hogy a szülő örüljön minden apró lépésnek, és ezt dicséret formájában jelezze is a gyereknek. Ami a szülőket illeti, ők sokat tehetnek a beszédhibák minimalizálása, illetve időben történő felismerése érdekében. Felesleges aggódni, ha a hároméves még nem ejti tisztán az „r” hangot. Azonban érdemes felfigyelni, és a szakembernek jelezni, ha nem változatos a gyerek gagyogása, ha az első szavak csak két-két és fél éves kor után jelennek meg, vagy a gyerek beszéde halandzsa-nyelvre emlékeztet. A beszédben megjelenő tünetek mellett másodlagos tünetként előfordulhatnak magatartási rendellenességek - szétszórt figyelem, túlmozgás, esetleg agresszivitás — is. A logopédus azt javasolja: ne javítsa a szülő a beszédhibát, hanem igyekezzen jó példát adva helyes kiejtéssel beszélni a gyerekhez. Már a várandósság alatt is beszéljünk vagy énekeljünk a picinek. A legkisebb kortól minden tevékenységhez társuljon kommunikáció. Mondókázzunk, verseljünk, meséljünk a gyerekeknek. Beszéljünk hozzájuk tisztán és érthetően: ne gagyogjunk, ne selypítsünk és mellőzzük az úgynevezett babanyelvet. Elvehetjük a kicsik kedvét a beszédtől, ha érzik, hogy nem figyelünk oda. Beszélgetés alatt lehetőleg kapcsoljuk ki, de legalább halkítsuk le a tévét vagy a zenét. Manapság egyre nagyobb figyelmet kap a diszlexia. Az iskolai előmenetelhez szükséges rész- képességek közül a logopédus azokat fejleszti, amelyek a beszédhez kapcsolódnak. Noha a tényleges diszlexiát általában a második osztályban lehet kimutatni, a veszélyeztetettség az esetek egy részében már óvodás korban is felfedezhető. Molnár Ilonának egy felnőtt fia és egy lánya van. Szabadidejében mindig fontos volt számára a mozgás, kirándulás, túrázás. Kilenc évig spinningezett, megismerkedett a sziklamászással, majd jött a vitorlázás. Ez idő szerint a jóga a szenvedélye. De az alkotótevékenységek - fotózás, gyöngyfűzés, ékszerkészítés - is közel állnak hozzá. Most éppen a festészettel szeretne jobban megismerkedni, mert mint mondja, pedagógusként úgy érzi, mindig érdemes új dolgokat tanulni. Csop Veronika Néptánc Országos Szólótáncfesztivál Vadrózsás sikerek Az elmúlt évtizedek hagyományaihoz híven idén januárban is Békéscsaba adott otthont a XXII. Országos Aranygyöngyös és Aranysarkantyús Szólótáncfesztiválnak, ami a hazai néptáncvilág egyik kiemelt, kétévente megrendezett szakmai eseménye. Az Angyalföldi Vadrózsa táncosai évek óta rendszeres és sikeres résztvevői a versenynek, ahol idén is szép eredményeket értek el. Fundák-Kaszai Lili, a Vadrózsa utánpótláscsoportjainak női vezetője második, Farkas Réka pedig első alkalommal nyert Aranygyöngyös Táncos címet. Lili emellett a Martin György Néptáncszövetség különdíját is megkapta. A fiúk között Józsa Tamás kapott első alkalommal Aranysarkantyús Táncos címet. A döntőbe jutott még rajtuk kivid Máj nikné Végh Hajnalka és Kovács Dénes is, akikre szintén büszkék lehetünk. Helytörténeti kiállítás A kerület múltja Városrészek összefonódnak Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (József Attila tér 4.) többéves kutatómunka eredményeként hozta létre állandó kiállítását Városrészek összefonódnak címmel. A tárlat a XIII. kerület múltját szemlélteti, melyből megtudhatjuk, milyen sokféleképpen éltek a XX. század első harmadában a fővárosban. A megtekinthető dokumentumok, leírások, fotók hűen érzékeltetik, mennyire sikerült egységgé összeolvasztani a korábbi, ellentétektől duzzadó városrészeket a mai kerület formájában. A belépés díjtalan! Bővebb információ: Simonné Hortobágyi Zsuzsa + 36 (30) 453-3693; helytorteneti@kultl3.hu INGYENES SZEMVIZSGÁLAT Vegye kézbe engedményét! A kedvezmény a keret árából a kockákkal dobott értéknek megfelelő százalék! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9-00-18.00 ■ szombat 9-00-13.00 Telefon: 288-6960
