XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2015-09-05 / 17. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 201 5. SZEPTEMBER 3. Megbecsült hegedűtanár □r. Olaszyné Szabó Anita Átadni a zenélés örömét Harmincéves, de máris sikeres és megbecsült hegedűtanár és hege­dűművész. Tízéves kis tanítványa az idei Rados Dezső Budapesti He­gedűversenyen korcsoportjában I. díjat, Schubert L’abeille című művének előadásáért pedig külön- díjat kapott. O maga pedig-pályá­ja elején álló tanárként — szintén számos különdíjat nyert. Dr. Olaszyné Szabó Anita gyerekkora óta kötődik a ma Fischer Annie ne­vét viselő kerületi zeneiskolához. Hatéves korában kezdett hege­dülni tanulni, nem sokkal azután, hogy elveszítette édesanyját. Édes­apja, Szabó Csaba trombitaművész már akkor itt oktatott. A kis Anita pedig afféle pótanyukát kapott, amikor Jankó Katalin hegedűtanár kezei közé került. Hogy végül a hangszer lesz a hivatása, elég ké­sőn, csak nem sokkal az érettségi előtt döntötte el. Ezért az­tán keményen kellett tanulnia a konziban, ahol három évet töltött. Majd következett öt esz­tendő a Zeneakadémián. Már eközben hívták az iskolába, mert megüresedett egy félállás. Mint mondja, ele­inte tartott attól, hogyan tudja majd átadni a gyerekeknek, amit tanult. Főleg pedig, amit ő maga nagyon fontosnak tart: a zenélés örömét. A hegedű nem könnyű hangszer, jó fület és odafigyelést kíván, de az a jó, ha a kicsik felsza­badultan tudnak játszani, és nem feltétlenül feladatként élik meg a zenetanulást. A zenetanárnak szoros, szemé­lyes kapcsolata van a növendékei­vei, ahogy Anita mondja, a gyere­keivel. Neki kihelyezett órái van­nak a Gárdonyi általános iskolá­ban. Az órákon csak ők ket­ten vannak, ami neve­lési szempontból is nagy felelősség a pedagógus számá­ra. Régebben az al­sósok kora dél­után ott tudtak len­ni a hegedűórán. Mostanság két másik óra között futnak be zenélni, vagy fél öt után, az egész napos tanulástól már fá­radtan. A legki­sebbek még szí­vesen és felszaba­dultan énekel­nek, a nagyob­bacska har­madikosok­ban kialakul egyfajta gát, így őket nehéz ilyenre rábírni. A hegedülni tanuló gyere­kek többsé- j géből nem i lesz mű­vesz, csu­pán a zenét szerető és értő ember. Ez így is van jól. Nagy szerencséjének tartja, hogy Hodos Dániel személyében „kifogott” egy nagyon-tehetséges növendéket. A mély ér­zésű, igen szorgal­mas kisfiúval si­került megtalál­niuk a közös hangot. Ugyan­akkor azt mondja, ez akkora felelős­ség, hogy felmerült benne: talán egy ta­pasztaltabb pedagó­gusnak kellene to­vább folytatnia a kisfiú ok­tatását. Kollégái azon­ban biz­tatták: Hv ma- P / radja- | nak ez­6 : után is í együtt. Bár eredeti­ig.' leg a ze- i nekar volt a célja, a ta­nítást nagyon szereti. Mint mondja, most már érti Jankó Katalint, aki évekkel ez­előtt azt bi­zonygatta neki, hogy az oktatás kreatív munka. Tényleg így van: neki is állandó fejtörés, me­lyik tanítványának milyen mód­szer és milyen darabok a megfele­lők. Ahány gyerek, annyiféle sze­mélyiség, mind más-más kulccsal. De mindig élénken élt emlékezeté­ben, hogy — édesapja zenélését hallgatva - kisgyerekként milyen büszkén ült a Zeneakadémia lép­csőjén. Ezért nem tett le erről az ál­máról. Most az óbudai Danubia Zene­karban első hegedűs. Nemegyszer délután órái vannak, este pedig koncertezik. Utána még metróra, buszra ül, hogy hazajusson a XVII. kerületbe. Ez így elég sok, de egy­előre nem tudja lejjebb adni. Annál is inkább, mert abban is példakép számára az édesapja, hogy lehet pedagógusként és zenekari tagként egyaránt sikeresnek lenni. Anita férje állatorvos, de ő maga is bolondul az állatokért, különö­sen a két kutyájukért. A Maglód kö­zeli kertes házban csend van és nyugalom, de munka akad bőven. Hajnalban kezd: felkapja a gumi­csizmát, és irány a tyúkól. Megete­ti a tíz tyúkot, és összeszedi a friss tojásokat. Ha van egy kis szabad ideje, elmegy meglátogatni imá­dott nyolcvankilenc éves nagyma­máját. Tőle „örökölte” a csipkézés hobbiját. Ez mindig kikapcsolja. Másik, serdülőkora óta tartó szerel­me az olvasás. Mint mondja, a sok utazás egyetlen előnye, hogy köz­ben ott lehet a kezében a könyv. Jö­het bármilyen témájú: pszicholó­giai, nevelési éppúgy, mint mond- jukDosztojevszkij vagy valamelyik orosz dráma. ■ Csop Veronika Kutyák, macskák fogkövessége A legtöbb házi kedvencben kétéves kor fölött megindul a fogkő képző­dése. Ez eleinte szinte tünetmen­tes, sokszor csak a rossz szájszag, a nehezebb rágás tűnik föl. Ha kiala­kult a fogkő, az állatorvos már csak bódításban történő eltávolítással, rosszabb esetben néhány megla­zult fog kihúzásával tud segíteni a problémán. A fogkő lepedékképződéssel in­dul. Ez a fogakon megtapadó bom- ló eleségmaradékból, nyálból és nagyszámú baktériumból áll. Ké­sőbb ezekben a plakkokban szervet­len anyagok rakódnak le, és kiala­kul a kemény, fogra tapadó fogkő. Ez eleinte csak egy kis barnásszürke folt a fogak ínyhez közeli részén, ami később egyre nagyobb lesz, íny- gyulladást okoz, végső esetben az ínyt szinte „letolja” a fogról, így az meglazul és előbb-utóbb kiesik. Mit tehet a gazdi? Kölyökkortól kezdve érdemes hozzászoktatni kedvencét a fogmosáshoz. Ezt heti egy-két alkalommal elvégezve ren­geteget tehet az állat szájhigiéniá­jáért. Sok helyen kaphatóak ku- tyák-macskák részére kifejlesztett fogápoló termékek. Állatorvosi vi­zit alkalmával (ha esetleg nem tör­ténne meg) mindig kérj e az állat fo­gainak ellenőrzését. Dr. Nagy Czirok Gábor BIOVET Állatgyógyászati Központ INGYENES SZEMVIZSGÁLAT Vegye kézbe engedményét! A kedvezmény a keret árából a kockákkal dobott értéknek megfelelő százalék! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfó-pénlek 9-00-18.00 ■ szombat 9-00-13-00 Telefon: 288-6960 Oktatás Q Kultúrák találkozásár Véget ért a Pannónia Általános Is­kola kétéves Comenius programja. Mint arról lapunkban már beszá­moltunk, külföldi iskolákkal közö­sen 2013-ban két évre szóló pályá­zatot nyert a Pannónia iskola. A Tempus Közalapítvány Comenius Iskolai Együttműködés nemzetkö­zi programjának lényege az „Eu­rópa zöldül” gondolat volt. A pro­jektben egy olasz, valamint egy spanyol iskola is részt vett. A cél a többi között az volt, hogy a diákok megismerjék egymás nyelvét, kultúráját, és — különösen az informatika területén — tanulási együttműködést hozzanak létre ta­nulócsoportjaik között. Mindezzel pedig hozzájáruljanak Európa zöl­debbé tételéhez, a megújuló ener­giaforrások használatához és a kör­nyezet védelméhez. A Pannónia is­kolából hét — egy negyedikes és hat felsős — osztály közel kétszáz tanu­lója vett részt a programban. A tapasztalatokról Hámoriné Nagy Erika magyar—angol szakos tanár, a program magyarországi fe­lelőse számolt be. Mint mondta: a projekt kapcsán még inkább tuda­tosodott a tanulókban a nyelvtanu­lás fontossága. A külföldi diákok­kal folytatott levelezés, a mobilitá­sokon való részvétel jó nyelvgya­korlási lehetőség volt. Bővült a gye­rekek számítógépes ismerete, és megismerkedtek egy új prezentáci­ós módszerrel, a prezivel. A program során sikerült felkel­teni a diákokban az újfajta élet- szemléletre való nyitottságot. Meg­tapasztalhatták, hogy apró dolgok­kal ők is segíthetnek, tehetnek va­lamit környezetükért. A Comenius Iskolai Együttmű­ködés Program hasznosságáról szólva a pedagógus kifejtette: kivá­ló lehetőséget ad arra, hogy az isko­lák diákjai és tanárai igazi európai polgárokká váljanak. A partneror­szágokkal való közvetlen kapcsolat elősegíti a különböző kultúrák ta­lálkozását, megismerését, az em­berek közötti megértést. ■ (csop) Apró fák Az idei őszi bonsai-kiállítást szep­tember 11-13-án 10-18 óra között rendezik meg. A kerületben 15 éve működő Herman Ottó Bonsai Egyesület szervezésében számos kiállító mutatja be díszes növényét az apró fákért rajongó érdeklődők­nek. Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (József Attila tér 4.) a tárlat megtekintése díjtalan, és mint minden évben, most is rengeteg információval, ta­nácsadással, programokkal fogad­ják a hobbikertészkedőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom