XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2014-05-02 / 9. szám
XIII. KERÜLETI HlRNÖK Aktuális Margitsziget-törvény Az Ab megdöbbentő indokkal elutasította a panaszt Alkotmányosan „legitimált” elcsatolás Az Alkotmánybíróság egy évnyi halogatás után, de különös időzítéssel, az idei országgyűlési választás után szinte azonnal, ráadásul érdemi vizsgálat nélkül április 14-én visszautasította az úgynevezett „Margitsziget-törvény” ellen benyújtott XIII. kerületi panaszt. A városrész álláspontja szerint a döntéssel is bebizonyosodott, hogy az alaptörvény súlyosan korlátozza az önkormányzati autonómiát. A taláros testület hivatkozása ugyanis a kerület szerint megdöbbentő indokkal utasította vissza a Margitsziget elcsatolását lehetővé tevő jogszabály elleni panaszát. Mégpedig azzal, hogy Magyarországon az önkormányzatok nem fordulhatnak az alkotmánybírósághoz. Mint ismert, nagy vihart kavart a jobboldali kormánytöbbség által tavaly pünkösdkor váratlanul előhúzott, majd a parlamenten rekordgyorsasággal keresztülvert törvény a Margitsziget elcsatolásáról, amelynek köz- igazgatása átkerült a fővároshoz. Nemcsak a kerület, de alkotmányjogi-önkormányzati szakértők sora is közigazgatási non- szensznek, egyben alaptörvényellenesnek minősítette a lépést, melyet a kormány - Budapesttel egyetértésben - turisztikai fejlesztési célokkal indokolt. Csakhogy a városrész addig sem gátolt egyetlen beruházást, ez tehát a kerület szerint hamis, átlátszó érvnek bizonyult, s előrevetít egy gyanús ingatlanspekulációt. Sokat mondó volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kormánypárti elnökének a megszólalása. Schmidt Jenő még a botrányos parlamenti döntés előtt jelezte: formai és tartalmi kifogásai is vannak a Margitsziget fővárosi igazgatás alá helyezése ellen. A TÖOSZ szerint a törvényjavaslat ellentétes a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, törvénybe iktatott egyezménnyel. A charta szerint nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintettekkel folytatott előzetes konzultáció, esetleg helyi népszavazás nélkül. Ám a javaslat ezzel szembe megy, hisz a kerületi tagozódás megváltoztatását kiveszi az általános szabályok alól, így erről nem szükséges népszavazást tartani. Fennáll a lehetősége, hogy más települések közigazgatási határát - az érintettek akaratával szemben - az országgyűlés megváltoztassa, amivel sérülhet az önkormányzáshoz való jog. Nos, a szakmai, láthatóan kormányoldalról is érkező figyelmeztetések ellenére tavaly június 10-én végül kétharmados törvénybe foglalták a sziget elcsatolását. Jóllehet a jogszabályt Ader János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, ám a kormánytöbbségnek erre mindössze három nap is elegendőnek bizonyult, az annektálási törvényt pedig július 5-én már ki is hirdették. A kerület ezután mindent elkövetett, hogy a Margitsziget ügyét visszafordítsa a lehetetlen helyzetből. Ennek egyik sarokköve volt a július végén benyújtott alkotmányi ogi panasz a dunai földnyelv területi hovatartozását megváltoztató törvénnyel szemben. Az Alkotmánybíróság teljes ülése azonban csaknem egy évig várt a döntéssel, hiszen idén április 14-én tűzte napirendjére a kérdést, egyúttal vissza is utasította a beadványt. A kerület szerint a legfőbb bírói testület állás- foglalása túlmutat a Margitsziget jogi helyzetén, hiszen „Magyar- ország helyi önkormányzatainak alapjogi megítélését és az Alaptörvény antidemokratikus, az önkormányzatiság elvét figyelmen kívül hagyó helyzetét példázza”. A városrész szerint ennek legjobb bizonyítéka maga az alkotmány- bírósági végzés indokolása, miszerint az „Alaptörvény önkormányzati alapjogokról nem rendelkezik”. Minden demokratikus rendszer egyik alapintézménye a helyi önkormányzat. Csakhogy Magyarország alaptörvénye nem tekinti értéknek, védendő alapjognak a helyi önkormányzáshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság döntése bizonyítja, hogy az alaptörvény megfosztotta a lokális közösségeket az önigazgatáshoz való joguktól, s a hatalom kegyétől teszi függővé, hogy mely közösségek és meddig gyakorolhatják ezt a jogot. Az önkormányzatiság autonómiájának alkotmányos garanciái megszűntek, hiszen az indokolás szerint a helyi önkormányzatok nem fordulhatnak Alkotmánybírósághoz jogaik védelme érdekében. Kálmán Attila 15-ös busz Megszületett a társadalmi egyeztetés eredménye Májustól: Gyöngyösi út, végállomás Térfelügyelet 26 kamerás bővítés Újabb húszmillió a közbiztonságra A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) figyelembe vette az önkormányzat állásfoglalását a 15-ös autóbusz közlekedési rendjének módosításával kapcsolatban. A beérkezett lakossági vélemények döntő része, 74 százaléka támogatta a fejlesztési tervezetet. A meghirdetett javaslatok közül a B változat, azaz a jelenlegi 15-ös viszonylat megosztott közlekedése mellett foglaltak állást. A 15-ös busz útvonalát várhatóan május közepétől hosszabbítják meg a Gyöngyösi utcai metró- végállomásig, emellett 115-ös jelzéssel új járatot indítanak a Boráros téri HÉV és az Árpád hí- di metró között. A 15-ös autóbuszok mindkét irányban a Népfürdő utca-Vizafogó utca-Cser- halom utca-Csavargyár ut- ca-Váci út útvonalon fognak közlekedni. A 115-ös autóbuszok az Árpád hídi metró felé, a Népfürdő utca-Dagály útca-Váci út útvonal érintésével, míg a Boráros tér irányába a jelenleg járt nyomvonalon haladnak. Az előzetes elképzeléseknek megfelelően a 15-ös és a 115-ös járatok hétköznap jellemzően 20- 20 percenként fognak indulni, így a közös szakaszon, a Népfürdő utca és a Boráros tér között a jelenleg alkalmazott 10 perces járatkövetés biztosítható lesz. Szombaton és munkaszüneti napokon, valamint a hétköznap esti órákban mindkét vonalon 30 perces járatsűrűséget terveznek, így az együttes útvonalon 15 percenként követhetik a járatok egymást. A meghosszabbított 15-ös és az új 115-ös viszonylatban is közlekednek majd alacsonypadlós, korszerű autóbuszok. Idén is tovább bővül a kerületi térfelügyeleti rendszer, ami praktikusan azt jelenti, hogy 2014-ben 26 új kamerát helyez ki az önkormányzat a városrész különböző pontjain. A bővítés előkészítését, a képviselő-testület tavaly áprilisi döntésének megfelelően, már 2013-ban megkezdték. Ennek részeként idén januárban végrehajtották a kijelölt 26 helyszín kivitelezéstechnikai ellenőrzését, véleményezését és megkérték a lakóközösségek támogató hozzájárulását. A kiépítés utolsó szakasza, a helyszíni szerelési munkákkal várhatóan két-három héten belül befejeződik, és májusban az új területeken is megkezdődhet a próbaüzem. A kerületi közterület-felügyelet által működtetett rendszer bővítése összesen 20,5 millió forintba kerül, melyet az ön- kormányzat idei költségvetéséből valósítanak meg. Az új kamerák helyszínei: Carl Lutz rakpart I. Carl Lutz rakpart 2. Marina part (több részén) Hollán E. utca 38. Pozsonyi út 32. Nővér utca 166. Párkány utca 49. Váci út 34. Dráva utca-Népfürdő utca sarok Váci út-Déryné köz kereszteződése Reitter Ferenc utca 99/B Béke utca 106. Gyermek tér Szekszárdi utca 34- Frangepán utca 7. Reitter Ferenc utca-Kerekes utca kereszteződése Dunyov utca Apály utca 2/F Angyalföldi út 24/B Kárpát utca 33. Kárpát utca 38. Szegedi út 25. Béke utca 63. Tahi utca 40/A Róbert Károly körút 12.
