XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2014-03-20 / 6. szám

Mozaik 2014. MÁRCIUS 20. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Dr. Rigler Ilona Lehet a négyesnek is örülni A gyerek képességei a mérvadók Napjaink felgyorsult és az érvé­nyesülést mindenek elé helyező világában hajlamosak vagyunk arra, hogy mindig kiemelkedő teljesítményt várjunk el gyereke­inktől. Azt gondoljuk, ezzel jót teszünk nekik, de közben esetleg feláldozzuk csemetéink jóllétét. Most, a tanév vége felé sok szülő küzd a dilemmával: hogyan lehet okosan követelni, a realitások ta­laján állva jobb eredményekre sarkallni az iskolásokat? Erről be­szélgettünk dr. Rigler Ilona osz­tályvezető főorvossal, a Faludi ut­cai Mentálhigiéniai Központ ve­zetőjével. Mint mondja, nem baj, ha a szülők kicsit elfogultak a saját gyereküket illetően: azt gondol­ják, hogy sok mindenben ő a „leg”. Azonban óvodáskorban már igencsak érezhetők a kicsik közötti különbségek. A józan szü­lő tisztán látja, hogy míg az ő cse­metéje a mászókán ügyetleneb­ből mozog, addig, mondjuk a versmondás kiválóan megy neki. Sőt a gyerekek is pontosan fel tudják mérni a maguk és társaik képességeit. Nem baj, ha valaki olyasmiben erős, amit az óvodá­ban vagy az iskolában kevésbé ér­tékelnek, például szülei jóvoltá­ból kiválóan ismeri a természe­tet, el tud igazodni az erdőben stb. Fontos, hogy bármiben is jó a gyermekünk, abban erősítsük meg őt. Nemegyszer előfordul, hogy noha a szülő reálisan látja cseme­téje képességeit, és egy négyes­nek vagy akár egy hármasnak is tud örülni, a gyerek kudarcként, félelemmel éli meg ezeket a „rossz” jegyeket. Ennek gyökerei többnyire a szülők magukkal szemben támasztott maximaliz- musában keresendők. Ha a kicsi azt látja, hogy édes­anyja addig nem nyugodt, míg az otthoni munkáját nem látta tö­kéletesen el, apukája pedig nem ér rá foglalkozni vele, mert min­dig van valami fontos tennivaló­ja, akkor a gyerek is a tökéletes­ségre fog törekedni. Ilyenkor ér­demes - akár pszichológus segít­ségét kérve - tudatosan lazítani. Például így: „még nem tudtam el­mosogatni, de annyi baj legyen, gyere, társasozzunk egyet”. Az a gyerek, akinek környezetében nem törekednek állandóan a tö­kélyre, maga is hasonlóképpen áll majd a dolgokhoz. A szakember szerint általában nincs szükség semmilyen extra óvodára: egy átlagos óvodában a gyerekek jól tudnak fejlődni. Mindössze megfelelő mozgástér és kellő mennyiségű (de nem túl­ságosan sok) és minőségű játék szükséges. Sokan hajlamosak agyonfejleszteni a gyereket: ahe­lyett, hogy elvinnék sétálni a Margitszigetre vagy engednék, hogy fára másszon, mozgásterá­pi­ára já­ratják. Az idegen nyel­vekkel való is­merkedést heti két já­tékos órá­ban már óvodáskor­ban is el lehet kezdeni, de csakis akkor, ha a gyerek anyanyelvi kiejtése és szókin­cse megfelelő. Más­különben sokkal hasznosabb arra töre­kedni, hogy minél több magyar szót — köztük a hétköznapokban ke­vésbé használatos kife­jezést - ismertessünk meg vele. Erre kiválóan al­kalmasak az olyan szabad­idős programok, mint pél­dául az állatkert- vagy a mú­zeumlátogatás. Iskoláskorban fontos annak elfogadása, hogy csemeténk egy-egy tantárgyból csak gyen­gébben képes teljesíteni. Példá­ul ha a matek nehezen megy neki, ne várjunk tőle ötösöket, csupán azt, hogy önmagához képest próbáljon fejlődni. Jó lenne, ha a pedagógusok is in­kább e szerint értékelnék a ne­bulók teljesítményét. Van gye­rek, aki kiválóan tud futni, de tudni való, hogy tériszonya van. Ha emiatt a kötélmászás nem megy, sem megszégyení­teni, sem erőltetni nem célsze­rű. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek nem érzik igaz­ságtalannak, ha nem teljesen egyforma teljesítményt várunk el mindegyiküktől. Sok esetben tehetetlennek érzi magát a szülő, ha a gyerek rossz jegyet vagy éppen intőt hoz haza. Szidjuk le csemeténket, büntessük meg valamilyen mó­don, vagy ne csináljunk nagy ügyet a dologból? A főorvosnő szerint a tanulás inkább legyen az iskola és a gyerek, semmint a szü­lők dolga. Ezért az utóbbiak ak­kor járnak el helyesen, ha ezt a fe­lelősséget átadják a gyereknek. Az érdemjegyért vagy a viselke­désért adott folyamatos bünte­téssel vagy dicsérettel a szülő át­veszi ezt a felelősséget. Ha lehet, érdemes elkerülni a gyengébb eredmények miatti fo­lyamatos otthoni konfliktust. Amikor a pedagógus azt írja az el­lenőrzőbe, hogy tessék megbün­tetni a gyereket, mert a folyosón rohangált, maga sem gondol ar­ra, hogy mire a gyerek hazaér, rég elfelejti a dolgot, az utólagos szemrehányásnak pedig nem sok értelme van. Míg az első két osztályban ér­demes a tanulás mikéntjét elsajá­títtatni csemeténkkel, és eleinte a bepakolásnál is célszerű segíte­ni, később a kivonódás a legjobb megoldás. Ekkor már nem szük­séges a gyerekkel tanulni, és segí­teni is csak annyit, amennyit ő maga kér. Hiszen - mint a szak­ember mondja - a szülő nem le­het egyidejűleg a gyermeke taná­ra is. Csop Veronika Herman Ottó Általános Iskola A környezeti nevelés bázisa A természet csodái Bő egy hónappal a Herman Ottó-emlékév hivatalos nyitánya után, máris jelen­tős figyelem irányult a Herman Ottó Iskolára, ahol a sokoldalú tudós életét, munkásságát és örökségét, ezeken keresztül pedig a természet csodáit, óvandó értékeit bemutató prog­ramsorozat fontos állomá­sához érkeztek. Március elseje, az első tavaszi szombat a kerületi Herman Ottó Általános Iskola tanulói és taná­rai számára különösen fontos volt, hiszen intézményük a név­felvétel 20. évfordulóját ünne­pelte. A szomszédos Zeneiskolá­ban rövid műsorral, köszöntővel tisztelegtek a névadó előtt. Ezt követően a Herman-napi ván­dordíj és a Herman-pályázat díjai találtak gazdára. Az iskolában ünnepélyesen megkoszorúzták a Herman-dom- borművet. A délelőtt sok érdekességet tartogatott a diákok számára, a dr. Vásárhelyi Tamás által össze­állított játékok kapcsán a kis po­lihisztorjelöltek egy, az emlékév terveiben szereplő új kezdemé­nyezés alapjaival is megismer­kedhettek. Az érdeklődők Herman Ottó Vándortanösvény című, interaktív oktatási anyagot is megtekinthetik, amely a termé­szet szeretetéről és védelmének fontosságáról informálja a diáko­kat. Chovanecz Edit tagintézmény­vezető elmondta: a XIII. kerületi Radnóti Miklós utca 3 5. -ben mű­ködő iskola 2012-ben ünnepelte 50. évfordulóját, 1994. március l-jétől viseli a híres természettu­dós, polihisztor nevét. A Herman 25 éve környezeti nevelési bázis­iskola, 2005-ben, 2008-ban és 2011-ben is sikeresen pályázott az Ökoiskola címre, így 2012. ja­nuártól Örökös Ökoiskolában ta­nulnak diákjaink. Ezenkívül 1999 szeptemberében az iskola felvételt nyert a Környezet- és Természetvédelmi Oktató- központok Országos Szövetségé­be is. Iskolánknak önálló Környeze­ti Nevelési Programja van. 1987 - ben az akkori iskolaigazgatónak, dr. Treiber Pálnénak köszönhe­tően a kerületben elsőként indí­tottuk el az erdei iskola progra­mot és már 20 éve hagyomány, hogy minden évfolyam megy ilyen jellegű tanulmányi kirándu­lásra, ahol a környezeti nevelés mellett a közösségépítés kap ki­emelt szerepet. Ősszel és tavasz- szal a Zöld napon ismerkednek diákjaink a természet csodáival.- Célunk, hogy gyerekeink szí­vesen jöjjenek iskolánkba, ahol változatos tanulásszervezési módszerekkel aktív részeseivé válhatnak a pedagógiai progra­munknak - tájékoztatott a tagis­kola-vezető. Az intézmény Fecskehívogató címmel minden évben lelkesen fogadja az ovisokat és szüleiket, legközelebb a Víz világnapján, március 21-én, pénteken 16 órá­tól tartanak foglalkozásokat az ér­deklődőknek. Bővebb informá­ció http://www.hermanl3.com.

Next

/
Oldalképek
Tartalom