XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2014-03-06 / 5. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK ^^JOM^március^ Aktuális Hosszú távú fejlesztési koncepció Fenntarthatóság, energiahatékonyság és elégedettség Munkahelyek a jövő városában A Váci úti és a Róbert Károly körúti, már kialakult „irodatengelyek” továbbfejlődnek Fotó: Sehäff er László Milyen városban élne szívesen a kerület polgára húsz év múlva? És hol dolgozna? Ezzel a kérdéssel is részletesen foglalkozik a városfejlesztő szakemberek, egyéb tudományágak szakemberei által készített, a kerület hosszú távú, negyedszázados fejlesztési koncepcióját megfogalmazó tanulmány. Nem nehéz megjósolni a választ. Kellemes, üde, tiszta környezetben, ahol lakóhelyéhez közel mindent megtalál, ami minőségi életéhez hozzátartozik: színvonalas kereskedelmi szolgáltatás, egészségügyi ellátás, szabadidő, sport, kultúra. Az nehezen elképzelhető, hogy visszavágyná azt a korábbi, évtizedekkel ezelőtti helyzetet, amikor a városrész jellegét az idetelepült nagyipari termelőüzemek sokasága határozta meg. Ez már csak a múzeumokban tanulmányozható múlt. Az elmúlt időszak városfejlesztésének köszönhetően a kerület visszafordíthatatlan változásokon ment keresztül. Radikálisan csökkent az ipari üzemeknek köszönhető környezetszennyezés és a kerület egyre inkább kezd hasonlítani ahhoz a képhez, amit az itt élő polgár élhető lakóterületnek elképzel. Új irodák 40 százaléka De hol dolgozhat a helyi polgár, ha a korábbi munkahelyek megszűntek? Egy nagyon kényes, a városrész fejlődésének alapvetően meghatározó területéről van szó. Az említett tanulmányban a szakemberek megfogalmazása szerint a korszerű város gazdasági tevékenységének három meghatározó feltétele van: a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a polgári elégedettség. A nehézipari munkahelyek megszűntek, mégis -a kerületi munkanélküliség aránya a fővárosi, országos átlag alatt van. Hogyan? A kilencvenes évek közepétől a kerület vezetése a városrész jó gazdájaként élt az 1989-ben megfogalmazott önkormányzatiság adta jogkörökkel és lehetőségekkel, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy a régiek helyett más jellegű munkahelyek jöjjenek létre. Ennek köszönhetően még a válság negatív hatásaitól függetlenül is a vállalkozások száma folyamatosan bővült — jelenleg 29 ezer -, jellemzően a tíz fő alattiak. Szívesen jött a tőke is: 2006 és 2010 között Budapesten az új irodaépületek mintegy 40 százaléka itt épült fel. Bővültek a különböző gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó és rekreációs funkciók is, és a legtöbb új lakás a kerületet gyarapítja. A képet jól kiegészíti a Magyar Progresszív Intézet 2011-ben elvégzett átfogó, megyei jogú városokra és Budapest 23 kerületére kiterjedő elemzése, melyben a település gazdaságát érintően vizsgálták a városok élhetőségét, az önkormányzatok adósságát és üzleti környezetének állapotát. A mutatók között szerepel az oktatásra, a jóléti területre fordított kiadások nagysága, a lakásállomány változásának mértéke, a munkanélküliség, az adósságállomány alakulása, valamint az intézmények fenntartására, az infrastrukturális beruházásokra fordított összegek. Míg általánosságban a vizsgált helyeken az adósságállomány növekedése volt tapasztalható, addig ebben a nehéz időszakban is a XIII. kerület volt a legjobban teljesítő önkormányzat. (A kerület adóssága egy főre számítva ötszáz forint körül mozgott, míg volt „sztárváros”, ahol jóval meghaladta a négyszázezer forintot/fő). A kerületben nagyfokú intézményfelújítási program zajlott, és csak 2011-ben az önkormányzat közel egymilliárd forintot költött el például oktatási és nevelési intézmények renoválására, fejlesztésére. Ezzel a kerület a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek közül a vezető helyre került. Megújuló energiaforrások Hogyan tovább? A cél - fogalmazzák meg a szakemberek -, hogy a jövő városfejlesztéseinek önfinanszírozó tartalma minél magasabb szintű legyen. Megjelölték a hogyant is. Kiemelkedő szerep jut a megújuló energiaforrások növekvő használatának a helyi adottságokra támaszkodva: a termál- és vízforrások, valamint a hulladékhő, a napenergia és az erőforrások újrahasznosításának. Nem kevésbé fontos az energiatakarékos, környezetbarát technológiák, gyártási eljárások előírása és alkalmazása a gazdasági termelő ágazatokban. De a lakossági és intézményi igények kiszolgálásában sem elhanyagolható követelmény az energiahatékonyság növelése. Kiemelték a sokoldalúságot, a több lábon állást, ami reális esélyt ad a fenntarthatóság megvalósítására. Konkrétan a környezetvédelemmel, környezet- gazdálkodással, az úgynevezett „zöldiparral” kapcsolatos tevékenységekre, az innovációval foglalkozó vállalkozások, kutatóhelyek kerületbe vonzására utalnak. A Váci úti és a Róbert Károly körúti, már kialakult „irodatengelyek” további fejlődésének segítésére. Az ötven főnél többet foglalkoztató ipari tevékenységek befogadására, ameny- nyiben azok megfelelnek a környezetvédelmi és városrendezési előírásoknak. Tere van az egészséggazdasági fejlesztéseknek, a kulturális, művészeti tevékenységeknek, a sportnak, szabadidőnek, turizmusnak, valamint a kereskedelem, a szolgáltatás, a vendéglátás színvonalas bővítésének. Közeli jó példák Az így létrejövő új munkahelyek már beleilleszkednek a korszerű városképbe, ugyanakkor anyagi lehetőséget biztosítanak a kerület színvonalas működtetéséhez, továbbfejlesztéséhez. Az önkormányzat főleg közvetett eszközökkel segítheti elő a kerületi gazdaság fejlesztését: az önálló lakossági, vállalkozói, befektetői aktivitás serkentését, a helykiválasztást, az információs kiszolgálás biztosítását. Példamutatással és rendeletekkel ösztönözhet a minél energiatakarékosabb, a károsanyag-kibocsátást nem okozó technológiák alkalmazására. Erre már eddig is voltak és vannak jó példák. Az egyik legújabb: befejezéséhez közeledik a 100 lakásos önkormányzati pasz- szívház nemzetközi szinten is egyedülálló beruházása. Az energiatakarékos ökoépületben többek között az éves fűtési költség lakásonként nem haladja meg a 15 ezer forintot. Az önkormányzat kezdeményező, koordináló szerepéről szól a helyi adottságot figyelembe vevő, egy ökovárosba illő fejlesztés előkészülete: Kerületi szabályozási terv készül a Szabolcs utca-Hun utca- Vágány utca—Dózsa György út által határolt területre, a volt kórházi tömbre. A terv az „egészségügyi” keretövezet módosításával „intézményterületi” besorolást javasol. A fejlesztések során szélesítenék a Vágány utcát és három nagyobb parkosított teret hoznak létre. Friss hír: elkészült a látványterve az új budapesti úszókomplexumnak, amely a 2017-es junior-, illetve a 2021- es felnőtt vizes világbajnokság helyszíne lesz. A Dagály strand északi részén legkésőbb 2016 végére felépülő hatemeletes úszópalota Budapest olyan új látványosságává válik, amelynek az egész világ a csodájára járhat majd. Intő szavak Nem csoda, ha a városfejlesztő szakemberek úgy fogalmaznak tanulmányukban, hogy a jelenlegi városvezetés fejlesztési gyakorlata kedvező irányú, pozitívak a tapasztalatok, ezért az eddigi módszert kell folytatni. Távlati célkent a helyi gazdaság megerősítését tartják kívánatos folyamatnak. Ám aggályaikat is megfogalmazták: a jelen gazdaságpolitikai helyzet sok bizonytalanságot hordoz magában. Kedvezőtlen tendencia, hogy a pénzügyi források helyben tartása és erősítése helyett folyamatosan növekszik az állami elvonás, az önkormányzatok hatáskörének radikális csökkentése. Ezért a városrész jövője szempontjából nagy figyelmet érdemel a szakemberek hangsúlyos megállapítása: a kerület további fejlődése szempontjából politikai érdek az önkormányzat(ok) irányító és koordináló szerepének erősítése. Jusztusz Gábor
