XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2014-12-04 / 23. szám

Intézményfejlesztés Csontritkulás Néma kór 2014. DECEMBER 4. XIII. KERÜLET] HÍRNÖK Körbenéztünk a reumatológián Az ODM készülék a gerinc alsó (lumbális) szakaszát és a combcsont (nyaki) területét vizsgálja A hideglevegő-sugaras krioterápia elősegíti az ízületek mobi­lizációját és a gyors rehabilitációt Folytatjuk sorozatunkat azokról a gépekről és eszközökről, ame­lyekkel a XIII. kerületi egészség- ügyi intézményekben diagnoszti­zálhatok a betegségek, és a lehető legkorábbi stádiumban kiszűrhe­tők a panaszt még nem okozó el­változások. Most a reumatológiai betegségek megállapítására és ke­zelésére rendelkezésre álló gépe­ket vesszük számba dr. Forrai Ka­talinnak , a Szegedi úti Szakren­delő Reumatológiai Osztálya fő­orvosának segítségével. A csontritkulást (ismert latin nevén oszteoporózist) nem vélet­lenül nevezik néma kórnak. Sok esetben hosszú évekig rejtve ma­rad, és közben súlyosbodik. Mire a kellemetlen, a beteg napi életvi­telét olykor jelentősen befolyáso­ló tünetek megjelennek, már sok­kal nehezebb visszafordítani a fo­lyamatot. Maga a betegség az éle­tet ugyan közvetlenül nem veszé­lyezteti, a szövődményei - példá­ul a combnyaktörés - azonban sajnos végzetes következmények­kel is járhatnak. Ezért van döntő jelentősége a betegség megelőzé­sének, illetve korai felfedezésé­nek. A doktornő szerint a nőknek ötven-, a férfiaknak pedig hat­vanéves korban akkor is ajánla­tos csontsűrűségmérésre menni­ük, ha semmilyen panaszuk nincs. Akinek bármilyen csontja törik, annak javasolt ennél fiata­labb korban is felkeresnie a menopauza-oszteoporózis ren­delést. Annál is inkább, mert a jö­vőben a csontritkulás terápiájá­ban a töréseknek sokkal nagyobb jelentőséget fognak tulajdoníta­ni. Ha a közvetlen hozzátartozók között gyakori volt a csonttörés, vagy a „meggörnyedt” gerincde­formitás, akkor is érdemes ideje­korán foglalkozni a csontjaink­kal. A közhiedelemmel ellentét­ben a csontritkulás szempontjá­ból a férfiak is veszélyeztetettek. Igaz, az ő esetükben valamivel rit­kább ez a betegség, de sokszor ta­lálkozni náluk is súlyos esetekkel. A Szegedi úton működő Lunar típusú denzitometriás (ODM) készülék a gerinc alsó (lumbális) szakaszát és a combcsont (nyaki) A fizikoterápia lézerterápiá­val bővült területét vizsgálja. A vizsgálat té­rítésmentesen vehető igénybe reumatológus, nőgyógyász vagy ortopéd szakorvos beutalójával. Beutaló nélkül is elvégeztethető a mérés, ilyenkor azonban a vizs­gálatért fizetni kell. Az ered­ményt szakorvos értékeli ki. Amennyiben csontritkulásra utaló jel nincs, a következő mérés két év múlva esedékes. Ha a diagnózis oszteoporózis, a kezelés megkezdésétől számí­tott egy év elteltével javasolt egy újabb vizsgálat, amely egyúttal a beállított terápia helyességét is kontrollálja. Ezt követően a fo­lyamatos gondozás alatt álló be­tegek számára elegendő a másfél- kétévenkénti csontsűrűség­mérés. A denzitometria csupán minimális sugárterheléssel jár, a vizsgálat a páciensre nézve nem veszélyes. A szakorvos szerint előnyös, ha az ellenőrző mérések mindig ugyanazzal a készülékkel történnek. A terápia beállításában a den­zitometria mellett laborvizsgálat és a gerincről készült röntgenfel­vétel is szükséges. Nagy szó, hogy kerületünkben egy egyszerű vér­vétellel lehetőség van az úgyne­vezett csontmarkerek mérésére. Ezzel kimutatható a szervezet D- vitamin-ellátottságának szintje, és információ kapható a csont­építési és -bontási folyamatokról. A csontritkulás kezelésére adott gyógyszerek és injekciók mellett D-vitamin és kalcium sze­désére is szükség van. Ami az előbbit illeti, tévhit, hogy a napo­zással elegendő D-vitaminhoz juthat a szervezet. A mai állás­pont szerint - laborkontroll mel­lett - általában napi 2000 NE (nemzetközi egység) a megfelelő mennyiség. A főorvosnő hangsú­lyozza: a csontritkulás megelőzé­sében és terápiájában fontos sze­repe van a mozgásnak is. A koco­gás, a gyaloglás és a futás kifeje­zetten előnyös, az úszás és a ke­rékpározás ebben az esetben ke­vésbé javasolt. A rendelőben a betegek igénybe vehetik a csont­ritkuláshoz kidolgozott gerinc­tornát: ez a csoportos foglalkozás nagy népszerűségnek örvend. A reumatológián a csontritku­lás mellett számos más mozgás- szervi betegséget kezelnek. A XHI. kerületben ezekhez is korszerű esz­közök állnak rendelkezésre. A fizi­koterápia lézerterápiával bővült. A kezelést nem pontszerűen, ha­nem nagyobb területet ellátó lézer­zuhany segítségével végzik, mely kitűnő fájdalomcsillapító és gyul­ladáscsökkentő hatású. Egy kri- oterápiás készülékkel is gazdago­dott a reumatológia. A hűtéses gyógykezeléssel elsősorban gyul­ladásokat, sérüléseket, ficamokat lehet eredményesen kezelni. A három-öt centiméter mélyre is ha­tó jegelés kiválóan alkalmas a túl- erőltetés okozta fájdalmak enyhí­tésére. A hideglevegő-sugaras kri­oterápia elősegíti az ízületek mo­bilizációját és a gyors rehabilitáci­ót. Ezért nemcsak a reumatológiá­ban, hanem a sportorvoslásban és más szakterületeken - mint pél­dául a traumatológia, ortopédia, neurológia és a sebészet területén - is jól használható eljárás. Csop Veronika ✓ reumás betegségekre, sérülésekre; ✓ szív- és érrendszeri betegségekre; ✓ cukorbetegségre, magas vérnyomásra; ✓ stresszoldásra, alvászavarra; ✓ sclerosis multiplexre; ✓ immunerősítésre; ✓ daganatmegelőzésre és -kezelésre Hatékony, mellékhatásmentes, biztonságos! Dr. Duray Péter $ Telefon: 06 (70) 416-9022 www.drduraypeter.hu e-mail: drduraypeter@gmail.com Alkotás Point, 1123 Bp., Alkotás u. 50.1. em. MOM Park Fabian Anti-Aging Clinic, I 123 Bp., Alkotás u. 53. Új lipótvárosi Klub-Galéria Jubileumi ünneplés Progresszív alkotói műhely Idén decemberben huszadik születésnapját ünnepli az Újlipótvárosi Klub-Galéria, amely a városrészben élő és alkotó művészek kiemelt színtere, azonban számtalan, a hely szelleméhez kapcsolódó hazai és nem­zetközi művész is kiállíthatott a galériában. Megalapítását egy 1994-ben megrendezett kerületi művészeti rétegtalálkozó előzte meg, amit dr. Aradi Zsoltné, akkori közművelődési csoportvezető hívott össze. A mintegy kétszáz alkotó ez alkalommal válasz­totta meg a XHI. kerület Művészeti Tanácsát, ők tették a javaslatot a galéria megalakítására és éveken ke­resztül segítették annak működését. A tanács és rajtuk keresztül a több száz kerületben élő vagy alkotó mű­vész javaslata hívta életre az Újlipótvárosi Klub-Galériát. így az önkormányzat kezdeményezésére és fi­nanszírozásával, az akkori főépítész tervei alapján a Tátra és a Radnóti Miklós utca sarkán lévő egykori IKV-iroda korszerű átalakításával jöhetett létre az azóta is változatlan, sőt évről évre megújuló és kibővü­lő formában működő galéria. Pár évvel később megalakult a KEPE 13 Művészeti Társulás, mely szintén a legrangosabb, de már nemcsak kerületi alkotókat tömörítette, hanem mindazokat a művészeket, akik szel­lemileg kapcsolódtak a galériához. A hely azóta is elsősorban progresszív alkotói műhely, az itt bemutat­kozó művészek mindegyike az aktuális kortárs művészeti kérdésekre keres válaszokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom