XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2014-04-17 / 8. szám

Mozaik 20 14. ÁPRILIS I 7. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Jövök-megyek 100. Hát ezt is megértük. Azért, amikor belekezdtünk, nem gondoltuk volna, hogy ide jutunk. De ha már így esett, ünnepek jünk kicsit. Szeretnek ünnepek nil Én, bevallom, nagyon szere- tek. Szeretem kidugni a fejem a hétköznapok ketrecéből, kihúzni magam, ünneplőbe öltözni test- ben-lélekben, és megadni a mód- ját az ünnepnek. Szeretem a csa- ládi ünnepeket, mega szőkébb és tágabb közösség ünnepeit is. Sze­retek meglepetéseket okozni, és meglepetésekben részesülni. Ajándékozni és ajándékot kapni. Remélem, önök is így vannak ezzel. Hát akkor ünnepeljünk. Ránk fér, igazán. Hogy egyébként, a dolgok jelenlegi állása szerint ki- nck-kinek mennyire van oka s kedve ünnepelni, azt döntse el ő maga: nekünk, e rovat állandó szereplőinek, olvasóknak és író­nak a kerek szám miatt van okunk. Éppen századszor találkozunk e hasábokon. Gondolják el! Négy teljes éve rójuk együtt az angyal­földi, újlipótvárosi utcákat, me­rengünk a múlton és kutatjuk a jövőt, ismerkedünk házakkal, emberekkel, történetekkel, egy­mással. Ünnepen kedves szokás miná- lünk, hogy az illetékesek kitünte­tik a kitüntetendőket. Tegyünk mi is így, tréfásan inkább, de ki­csit azért komolykodva. Azokat az olvasókat tehát, akik mind a száz sétán együtt jöttek-mentek velem az elmúlt években, ezen­nel törzsolvasókká nevezem ki: magamnak pedig, értelemszerű­en, a törzsíró címet ajándékozom. (Katonakoromban volt egy elöl­járónk, akit Törzs Lajosnak hív­tak, és természetesen az őrmeste­ri rangig vitte a hadseregben: eb­ből sok vidám jelenet adódott megszólításkor. A derék tiszthe­lyettest a fáma szerint azért nem léptették elő, mert azt még ki le­het mondani nevetés nélkül, hogy Törzs őrmester, de aztmár végképp nem, hogy Törzs törzs: ebből is látszik, hogy a laktanya parancsnokai nem ismerték Őr­nagy őrnagy történetét A 22-es csapdája című klasszikusból.) Ha már így elkatonásodtunk egy bekezdés erejéig, hát kihasz­nálom az alkalmat, és erőt, egész­séget kívánok mindannyiunknak (a divatos tréfa szerint a többit majd megvesszük) a következő évekre, a következő sétákra. Nem dicsekvésképpen mon­dom (vagy de), voltak mások is, akiknek föltűn t már ez a szép, ke­rek évforduló. Kaptam kedves te­lefonokat, biztató utcai monda­tokat, mosolyokat. És egyik hűsé­ges olvasómtól igazi ajándékot is kaptam: egy hajdani Nagy-Buda- pest térképet, hogy a múltban is olyan biztonsággal jöhessek-me- hessek, mint a jelenben teszem. Legyen hát ez az ünnepi prog­ram, terítsük ki a régi térképet (vagy ahogy a múlt századokban mondották, a földabroszt) a nagyasztalra, üljük körül, és ál- mélkodjunk el azon, mi maradt mega régi dolgok közül, és mi vál­tozott. Szűkebb pátriánk, mint látha­tó, már XIII. kerületként tündö­köl (csodás rózsaszínben) a tér­képen (tehát valamikor 1938 és 1944 között vagyunk, a pontos évszámot elfelejtették feltün tetni az alkotók, az Aczél testvérek a Múzeum utca hétből), bár hatá­rai még szűkebbek a mainál (a Dráva utca vonala a határ, onnan befelé Lipótváros és Terézváros osztozik a területen), és a neve is Magdolnaváros éppen, Horthy- né őnagysága keresztnevéből kö­vetkezően. A főbb utak, irányok persze már adottak, az utcanevek többsége is a maiakra hajaz (köz­ben azért, tudjuk, volt egy kis ki­térő), de az akkoriban kurrens megoldások (Hitler, Mussolini, hogy csak kettőt említsünk) ezt a vidéket szerencsére elkerülték. (Az Aczél testvérek egyébként két tével írták Hitler nevét a Kö- röndre: voltak idők, amikor ez akár még szabotázsnak is látszha­tott.) Fontos különbség a mai vi­szonyokhoz képest, hogy a kerü­letet vonatsín szelte át (az Eszter­gomi úti teherpályaudvartól a körvasúiig), hogy még csak épült (aztán is, jó sokáig) az Árpád híd, és a lakótelepek nem rendezték még át az utcarendszereket. (A Gyöngyösi úti telep építése előtt például a keresztutcák mindegyi­ke metszette a Béke utcát is.) Eze­ket jobbára tudtam persze, de azt például nem, hogy sem az Elekt­romos, sem a Vasas pályája nem állt még (azóta eltűnt utcák fu­tottak a helyükön, bár a Fáy utca mellett feltűnt már a Forgách tér is, jelezve, hogy szabad a lehető­ség az építésre), és sehol nem volt a Dagály fürdő, csak egy mocsá- ros dagonya állott a helyén. (Utóbbiról a térkép persze nem tudósít, de Gerencsér Emiltől, szerencsére, tudhatjuk.) De a legszórakoztatóbb, ahogy a Bodor utca helyet cserélt a Da­gály utcával. Régen délebbre volt eggyel, most északabbra. Úgy­hogy aki ma éppúgy a Bodor utca ötben lakik, mint hetven éve, ar­ról jó ha tudják, elköltözött. Nem tudom, maguk hogy van­nak vele, én órákig el tudok üldö­gélni egy ilyen térkép fölött, ősz- szekötve múltat és jelent, évtize­deket, nemzedékeket, egy város­rész egész történetét. Van-e mél­tóbb ünnepség ennél'? Jolsvai András Társasházi ügyek Levelesládánkból Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Sza­bályzat tartalmazza a társasház közösségi szerveit, a közösségi szervek hatáskörét, jogait és kö­telezettségeit, a tulajdonostársak jogait és kötelezettségeit. „Társasházunk SZMSZ-ét egy másik házra készítették, mivel a mi épületünkben például nincs pincelejáró, gázkészülékek füst- elvezetése, gondnok. Előfordul­hat-e, hogy sem a közös képvise­lő, sem a bizottsági tagok nem ol­vasták el az SZMSZ-tervezetet, mielőtt kiadták?” - kérdezi olva­sónk, Sz. Árpád levelében. Prob­lémájával ezúttal is Biriné Hadházy Dórához és Márcsev J. Zsolthoz fordultunk, akik hiva­tásszerűen foglalkoznak társas- házkezeléssel.- Az, hogy az önök társashá­zára nem jellemző tételek marad­tak az SZMSZ-ben, azt is jelent­heti, hogy átírtak egy másik vál­tozatot, és nem jártak el kellő körültekintéssel. Bár önnel egyetértve egy SZMSZ-nek pontosnak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie, jelen esetben akár alkalmas lehet a sza­bályzat a társasház működésének biztosítására. A közös képviselő akkor járna el véleményünk sze­rint helyesen, ha ezeket a része­ket kijavítaná - mondja a szak­ember. ,,De nagyobb a probléma, mert nem adtak lehetőséget vitára, írásbeli szavazással történt a dön­tés igen, nem, tartózkodom lehe­tőségekkel. Többen írásban kér­tek módosítást, de azokat sem vették figyelembe. Előzetes egyeztetés után szerettem volna meggyőződni a közös képviselő által sikeresnek minősített szava­zás valódiságáról (68%-os igen), de közölte, hogy az titkos és csak a bizottság tagjai és ő jogosult, va­lamint az általa kijelölt hitelesítő a betekintésre” - panaszolja ol­vasónk. Biriné Hadházy Dóra és Márcsev J. Zsolt elmondta: az írásbeli szavazás (levélszavazás) eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek a szavazólapok és a meghívó mel­léklete kell, hogy legyen, ahogy egy rendes közgyűlés esetén. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül írásban köteles a tulajdonostársak­kal közölni. A Társasházi törvény 39. § (3) pontja alapján a jegyzőkönyvbe bár­mely tulajdonostárs betekinthet. Ezenkívül jogorvoslati lehetőség­gel a Társasházi törvény 42. §-a alapján bármely tulajdonostárs a határozat meghozatalától számí­tott 60 napon belül élhet. Jogorvoslatot bármelyik tulaj­donostárs kérhet, ha:- a határozat jogszabályba, az alapító okiratba ütközik;-ha a határozata kisebbség jo­gos érdekeinek lényeges sérelmé­vel jár, vagy ha a levélszavazás­hoz nem volt a számvizsgáló bi­zottság [40. § (1)] írásos vélemé­nye csatolva;- ha az SZMSZ nem nyújt egy­értelmű értelmezhetőséget, vagy ellentmondásos;- ha a társasházi törvény 14. § (4) alapján a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonos­társak módosító javaslatot tesz­nek, a közös képviselő 60 napon belül közgyűlést köteles összehív­ni, és ennek nem tett, vagy nem kíván eleget tenni;- ha az érvényben lévő SZMSZ írásbeli szavazásra vonatkozó szabályait megsértették;- ha a meghívó nem került 15 munkanappal előbb megküldésre;-ha a döntéshez szükséges in­formációk (pl. maga az SZMSZ- tervezet) nem került csatolásra tájékoztattak a társasházkezelés- sel foglalkozó szakemberek. KG

Next

/
Oldalképek
Tartalom