XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2013-01-17 / 1-2. szám

XIII. KERÜLET! HÍRNÖK 20 13. JANUÁR 17. Lokálpatrióták Hadas Kriszta Egy tökéletlen anya naplója Ujlipótvárosi vagyok, voltam és leszek* ♦♦ Hadas Krisztával nemrég megjelent könyve kapcsán beszélgettünk. Az élet hu­moráról és nehézségeiről, társadalmi elvárásokról és újlipótvárosi hangulatról, sárban tapicskolásról és félrecsúszott rúzsról... — A könyve címe sokat elárul: „Egy tökéletlen anya naplója”. Miért érezte úgy, hogy meg kell írni ezt a könyvet?- A médiából úgy tűnik, mint­ha az anyaság csupa jókedv és könnyedség lenne. A magazinok­ban a problémák mindig olyan egyszerűen megoldódnak. A sztáranyák mindent megadnak a gyerekeknek, aztán beugranak a műkörmöshöz, majd még arra is jut energiájuk, hogy gyertyafé­nyes vacsorát varázsoljanak a fér­jüknek. Aztán persze egyszer csak megjelenik az újságban, hogy ösz- szedőlt az életük... Igyekeztem ebben a könyvben felvállalni a problémákat, a gyerekeimmel va­ló gondjaimat, a férjemmel való veszekedéseimet, a kétségeimet, a röhejeimet, a hisztériámat... —Mindeztjó adag humorral te­szi. Sokszor hangosan nevet­tem... Bárd Noémi Polli szí...- Csak humorral lehet. Látom magamat kívülről, tudom, hogy nem vagyok egyszerű eset. Önkritikusan nevetni magunkon jó dolog. Le akarok számolni a tö­kéletes anya hamis imidzsével. Ki a tökéletes anya? Akinél nyolc­kor már vigyázzállásban alszik a gyerek? Vagy aki még éjfélkor is csendesen, kiskötényben főzi a húslevest a családnak? Vagy aki mosolyogva tűri, hogy a gyerek századszorra is két lábbal ugrik a sáros pocsolyába, vagy épp meg­eszi a ku- tyakaját? Eláru­lom, ná­lunk nem alszik a gyerek nyolckor, és szeretek éjjel főzni, de nem kény­szerből teszem. Nem szabad be­dőlni azoknak az elvárásoknak, amit a külvilág az anyákra akar kényszeríteni, mert attól csak idegesek, boldogtalanok leszünk.-A könyvben tragikus dolgok­ról is szó esik, a régi szerelme ha­láláról, a babája elvesztéséről... — Az életet nem lehet megúsz­ni, tragédiák is vannak. A boldog­ság csak pillanatokig tart. Sok nő veszíti el a gyerekét, tu­dóm, hogy ezzel nem vagyok egyedül. A könyvben írtam erről, mert hozzátartozik az életemhez, így hiteles a kép. De próbálok ar­ra vigyázni, hogy a bulvársajtó ne csak ezeket a témákat kapja fel. Lehet róluk beszélni, de csak bi­zonyos keretek között, és főként azért, hogy akiWnost mennek át hasonló tragédiákon, lássák, nin­csenek egyedül, és van fény az alagút végén.- A könyvben sok sztori kötő­dik a 13. kerülethez, miért költö­zött el inneni- Amikor a második gyerek jött, egy műteremlakásban lak­tunk az Újpesti rakparton. Nem lehetett leválasztani még egy gyerekszobát, kénytelenek vol­tunk költözni. A környékbeli árak annyira elszabadultak, hogy végül Budára mentünk, mert fura, de az olcsóbb. Ennek ellenére ma is az identitásom alapvető része, hogy újlipót­városi vagyok, voltam és leszek. Ahogy az anyám is, és a lányom is, akik a Pozsonyi Pikniken idén is zsíros kenyeret kentek. Sze­rintem a világ legjobb utcája a Pozsonyi út, ma is heti rendsze­rességgel járok oda, anyám is ott lakik, ott szoktunk játszóterezni is. Nagyon kell nekem ez a miliő. Tervezem, hogy egyszer vissza­költözünk. Nyugdíjasként fél­recsúszott rúzzsal a számon üldögélek majd a Dunapark Kávéházban és römizek. Meg öregklubokban viszem majd a szót, ahogy azt egy rendes exhibicionista te­Dunai Tamás Magáénak érzi a környéket Az ember tegyen a helyért, ahol él Dunai Tamással egy Pozso­nyi úti cukrászdában talál­koztunk. Úgy tűnik, az energiái kifogyhatatlanok. Ingázik a kecskeméti szín­ház és a főváros között, a Madách Színház sikerda­rabjaiban játszik, önálló estekkel lép fel. Leginkább mégsem saját szerepeire, hanem gyerekei teljesít­ményére büszke. — 25 éve a Madách Színházban a Doctor Herz című musicalben a címszerepet alakította, most a kecskeméti felújításban Mezzabot- tát játssza. Ma is aktuális a darab?- Olyannyira, hogy ha nem mutatták volna be Kecskeméten, elgondolkodtam volna, hogy én rendezzem meg valahol. Egyete­mes és korszerű dolgokról beszél. Ma már sok minden bizonyítást nyert, amit a nyolcvanas évek vé­gén még csak sejtettünk. Például, hogy az anyagi világ csak látszat, minden hullámokból, rezgések­ből áll. De hát akkor mi is a való­ság? Arról is szól, hogyan viszo­nyul az ember az univerzumhoz. Egy életünk van, és rajtunk áll, hogyan használjuk ki minden pil­lanatát, hogyan tesszük olyanná, hogy életünk végén ne kelljen szégyenkeznünk.- A darab a hatalommal való küzdelemről is szól...- Amíg az ember lelkében nincs rend, addig a lelkek feletti uralmat meg lehet szerezni. Bod­ri kutya a nyáj lelkét tudja két ugatással szabályozni. Ehhez per­sze kell a nyáj is, aki gondolkodás nélkül végrehajtja az ugatott pa­rancsot. Pedig a lelkek öntörvé- nyűek, egyediek, megismételhe­tetlenek. Ezek a kérdések mindig érdekesek lesznek.- Az idei évadban ez már a má­sodik musicalbemutató. Előtte a Mary Poppinsban vállalt szere­pet a Madách Színházban. Rá­adásként önálló estjében, az Odesszai kocsma-dalokban is énekel. Ebben Jávor Ferenc­cel közösen zenélnek. Ez ho­gyan szü­letett1- Közkívánatra új ítottuk fel ezt az estet a Spinoza Házban. Orosz zsidó dallamvilág szólal meg ben­ne, ehhez Fegyánál auten- tikusabb személyt nem tudnék elképzelni. Munkácson, zsidó családban született, és bejárta az egész vi­lágot. Én római ka­tolikus nevelést kap­tam, de nálam filo- szemitább ember kevés van Budapesten, nem véletlen, hogy a Pozsonyi út sarkán lakom. Egyébként is a magaménak érzem ezt a környéket. A Pozsonyi Pik­niken mindig fel is lépek. Fontosnak tartom, hogy az ember tegyen a he­lyért, ahol él. Olyan ez a kerület, mint a Montmarte Párizsban, ahol Appollinaire és ba­rátai kávéztak. Itt Bacher Iván kávézik Portisch Lajos­sal, és Radnótiné is itt lakik... Az ember nap mint nap em­léktáblákba botlik, jó itt lakni.- Mikor költözött ide? - Marci fiam születése­kor kinőttük a budai kis­BNP garzonunkat. A feleségem szülei a Hegedűs Gyula utcában éltek, és mi közel akartunk kerülni a nagymamához, így költöztünk a Vígszínház háta mögé. A Művész étterem fölötti lakásban az edény­csörgéstől nem nagyon tudtunk aludni, ezért a Csanády utcára váltottunk. Később a Katona Jó­zsefbe, majd a Pozsonyi útra. Négy lakásunk volt a kerületben: ahogy a gyerekek születtek, egyre nagyobbá költöztünk, s most, hogy kirepülnek, egyre kisebbe fogunk... — Mire büszke leginkább1- A három gyerekemre. A leg­frissebb büszkeségem a lá­nyomhoz kötődik, aki nemrég doktorált gyógyszerészedből. Érdekes a sors: épp a Madách Szín­házban rendezték meg a doktori diploma átadóünnep­séget, azon a színpadon, ahol én 25 éve Doctor Herzet játszot­tam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom