XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-12-19 / 24. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 3. DECEMBER I 9. Aktuális Hosszú távú településfejlesztési koncepció A tervek mögötti konkrétumok jövője A Duna menti zöldtengely A városrész következő két évtizedre szóló településfejlesztési koncepcióját 2013. június 27-én fogadta el a képviselő-testület. A terv széles körű nyilvánosságot kapott, lapunk júliusi számában jelent meg róla írás. Érthetően, olvasóink érdeklődését felkeltették a tervezett fejlesztések, ám sokan a részletekre is kíváncsiak: milyen változások várhatók a kerület egyes részein? A kérésnek eleget teszünk, a most induló sorozatunkban a konkrét területi fejlesztési javaslatokat ismertetjük. Az önkormányzat két évtizedes településfejlesztési gyakorlata átfogó és alaposan kitárgyalt dokumentumokra épült: Európa Tervet, Integrált Városfejlesztési Stratégiát, kerületi építési szabályzatot és ágazati-koncepciókat alkotott a képviselő-testület, amelyeket folyamatosan és tervszerűen valósított meg a kerület. Az új, húsz évre szóló koncepció ennek a városfejlesztési gyakorlatnak szerves folytatása. A júniusban elfogadott dokumentumot — a korábbiakhoz hasonlóan - kiváló, nevés szakemberek dolgozták ki, öntötték formába, és az önkormányzat által lefolytatott széles körű véleményeztetés, valamint sokoldalú, egyeztetés után hagyta jóvá a képviselő-testület. Az alapos helyzetelemzésre, kerületünk adottságaira épülő terv talán legfontosabb mondanivalója a „kompakt város” fenntartható fejlesztése a közúti forgalom csökkentésével. Ez intenzív területhasználatot jelent a zöldfelületek egyidejű növelésével. A szakemberek a zöldfelületi fejlesztési célokat és javaslatokat öt területre bontva fogalmazták meg. Sorrendben: 1. Duna menti zöldtengely fejlesztése; 2. Rákospatak menti zöldtengely fejlesztése; 3. Lakótelepi zöldfelületi rehabilitáció; 4. A barnamezők zöldfelületi rendszerének fejlesztése; 5. Közterületi rehabilitációs lépések Újlipótvárosban. A felsoroltakat részenként ismertetjük, elsőként a Duna menti zöld- tengely fejlesztési irányvonalának javaslatával. De előtte néhány kiragadott .általános megállapítás. A kerület közterületi zöldfelületei tekintetében további mennyiségi növekedésre és a minőségi állapot további javítására van szükség. Lakosonként átlagosan 8-10 m2 közterületi zöldfelület reális célnak mondható. Zöldfelületi és rekreációs vonatkozásban a kerületnek intenzívebben kell kihasználnia (és ilyen irányban fejlesztenie) a Duna partjait és a Rákospatak mente területeit. Cél egy összefüggő rekreációs kerületi zöldhálózat kialakítása, amely felértékelődést is jelentő közterületi átalakulást indukál, létrehozza a kerület kiemelt közterületi közösségi helyeit. A prognosztizált demográfiai változásokra is tekintettel, a közterületi zöldfelületeken olyan funkciók kialakítása szükséges, amely egyszerre kínál funkciókat az idős korosztály és a családosok számára hétköznapi rekreációs és mozgásigényeik, közösségi aktivitásaik számára. A közösségi közlekedési formák, a kerékpározás, a gyaloglás és a gépjárművek közösségi használati módozatai és ezek infrastrukturális fejlesztése prioritást kell hogy élvezzenek az egyéni gépjárműhasználattal szemben. A sűrűn beépült területeken a városrehabilitáció keretében a közterületi zöldfelületi arány növelésére, közterület/ma- gánterület egyensúlyi helyzetének kialakítására kell törekedni. Hosszú távú cél a Margitszigetet és a Városligetet városi zöldfolyosóval, promenáddal összekötő rekreációs kerületi tengely létrehozása. A Duna menti területekre úgy kell tekinteni, mint a Váci út menti irodatengely „hátsó kertjére”, amely részben az ide települt cégek dolgozóinak kínál rekreációs, sportolási lehetőségeket. De a javaslatok megvalósulása esetén a vízpart olyan feltöltődési lehetőségeket nyújt az itt élőknek, ami jelentősen javítja az életminőségüket. Ez felértékeli a környék ingatlanjait, lakóhelyeit. Feltétel azonban - szól a szakemberek intése az említett dokü- mentumban -, hogy a Duna mentén a fejlesztések, beruházások csak limitáltan történhetnek az elsődleges funkciók (nagy zöldfelületű sport és rekreáció) hosszú távú biztosítása mellett. A térség fejlesztési folyamatának az átmenő forgalmi terhelés csillapításáról, a gátló tényezők feloldásáról, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosításáról és a közterületi funkciók minőségi bővítéséről kell szólnia. J.G. fjtSÍí . Vosúttörténeli Mm, ** Vizofogó-Észok Sgl Ambrusu," Sporttelep ^ /eV Vizafogó-sétány " Mf.:, t í ■ v Vizafogó Kassák l. tér Szent István , Í Hegedűs Gyula , W Szokokstér VARI Kössék i. tér «üs NAGY ZÖlBFEÜÍlEn ELEMEK fß KERÜLETI KERÉKPÁROS ÉS SíTÁNYHÁtÓZATI ELEMEK FEJlfSZTENOŐ KÖZTEREK, KÖZKEÍRK (SZABADTEREK) FEJLESZTENDŐ SÉTÁNYOK, ALLÉK FORGALOMCSfllAPÍTOn ZÓNÁK JELBtTŐS ZÖLDFaUlETI KAPCSOLATHIÁNYOK ÁTHIDALÁSA fi: ■ J, í t; F.O.K.A. MARGITSZIGET VÁROSLIGET A kerület Duna menti teljes partszakasza, illetve a Rákos-patak zöldfelületi és szabadtéri rekreációs szempontból legjelentősebb célterülete - olvasható a dokumentumban. A Duna menti területek Budapest egészén is az ingatlanfejlesztés legkeresettebb, és az elmúlt évtizedben leginkább átalakult területrészei, a barnamezős területfejlesztés célterületei. Abban viszonylag nagy egyetértés mutatkozik, hogy bármiféle fejlesztésnek e területen zöldbe ágyazottan kell megvalósulnia olyan módon, hogy a közvetlen parti területek közterületként tudjanak funkcionálni. A teljesség igénye nélkül e fejlesztések során a szakemberek által javasolt megvalósítandó javaslatokból:- a korábban túlzottan mesterségesre sikerült rézsűszögek oldása a Rákos-patak mentén, a volt ipari zónákban a kiépített támfalak ülőfalakkal történő megtörése, kiváltása;- az Újpesti-öböl Meder utca-Északi vasúti összekötő híd közötti szakaszának nemzetközi evezős versenyekre is alkalmas (1000 m-es pálya) sport célú fejlesztése;- a Népsziget nagy-dunai és öböl menti partvonalának „lídó” típusú fejlesztése, a Népszigeten és a Rákos-patak-Dráva utca közötti szakaszon a közvetlen vízhez jutás lehetőségének megteremtése;- a Margitsziget és a Népsziget, valamint a szárazföld közötti gyalogos és kerékpáros kapcsolat megteremtése;- a part menti területek zöldfelületi arányának növelése;- az evezős kultúra infrastruktúrájának (csónakleeresztők, stégek, fövenyes part, csónakházak) újraélesztése;- a kulturált kishajóforgalom lehetőségeinek, a vízi tömegközlekedés infrastruktúrájának gazdagítása;- a déli partszakaszokon igényes turisztikai helyek kiépítése;- a komplex közterületi rehabilitáció,- sétány- és kerékpárút-fejlesztések,- a tömegközlekedési kapcsolatok javítása.
