XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-12-05 / 23. szám
i XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 3. DECEMBER 5. Aktuális Testületi ülés Településrendezési eszközök Margitsziget: jogi zűrzavar A Margitszigetre vonatkozó településrendezési eszközök hatályban tartásának jogi lehetőségéről kaptak tájékoztatást a képviselők a testület legutóbbi ülésén. Egy laikus polgár nehezen érti a jogi nyelvezet csűrcsavarjait, ezért megkértük Borszéki Qyula alpolgármestert, segítsen kiigazodni a Margitsziget sorsát szívükön viselő olvasóinknak a kialakult helyzet megértéséhez. LexXIII-ik kerület — A kormány 2013. május 17-én Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek - kezdte tájékoztatását Borszéki Gyula alpolgármester ami akár Lex XIII- ik kerület néven is „futhatna”, mert csak a városrészt érinti, és végeredményben a kerület köz- igazgatási területének csonkolásáról szól. Ez a szabályozás a magyar közigazgatási rendszerben eddig nem ismert kategóriaként bevezeti a „Fővárosi Önkor- mányzat által közvetlenül igaz- gatott közigazgatási terület” fogalmát. A törvény elsőként a kerület közigazgatási területét csökkentve, a Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat közvet- len igazgatása alá vonta. A kerületi önkormányzat képviselő-tes- tülete 2013. május 23-ai ülésén kinyilvánította, hogy tiltakozik a törvényjavaslat elfogadása ellen. Kifejezésre juttatta, hogy a jogszabályokban szabályozott eljárási rend betartása a kormány számára is alkotmányos kötelezettség, a jogállamiság nélkülözhetetlen eleme, vagyis az érintett lakosság véleményét döntés előtt ki kell kérni. Módosítani kell —Június Fjén volt 75 éves XIII. kerület. A törvényjavaslat „na- gyón szép ajándék” volt a kerü- letnek. A tiltakozás ellenére meg- született a törvény. Mi történt ez* utáni — Budapest közigazgatási területével összefüggő törvények módosításával, a Margitsziget elcsa- tolásával a parlament megváltoztatta a XIII. kerület közigazgatási határát. Ennek következtében több önkormányzati rendeletünk módosítása vált szükségessé. Ezek között az egyik fontos téma a kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat. A rendelet módosításának előkészítése megkezdődött. — A szabályozással kapcsolat- ban az állami főépítész álláspont- jában utal a társadalmi egyeztetésekre. — Nem segítik a tisztánlátást a fővárosi állami főépítésznek a módosítás tárgyában tett állásfoglalásai. Érthetetlen és elfogadhatatlan módon arra szólította fel az önkormányzatunkat, hogy folytassa le a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló, 2012-ben született kormányrendeletben részletezett „partnerségi egyeztetést”. A jogalkotásról szóló törvény szerint a helyi ön- kormányzat rendeletének területi hatálya az önkormányzat köz- igazgatási területére terjedhet ki. A törvénymódosítás következtében megváltozott a közigazgatási helyzet, a Margitszigetre vonatkozó szabályozás jogalapja számunkra megszűnt. Zavaros a kép — Mit takar a „partnerségi egyeztetés” fogalmai — A partnerségi egyeztetés intézménye az önkormányzat saját szabályozási szándékának véleményeztetésére irányul a kerületi lakosság, a civil szervezetek között. Jelen esetben nem helyi szabályozási akaratból, hanem egy törvényi szintű jogszabály hatálybalépése okán, alkotmányjogi indokból szükséges az önkormányzati rendelet módosítása. A jogalkotási teendő adott és nem mérlegelhető, abban az önkormányzatnak mozgástere nincs. — Elég zavaros a kép, hogy foglalt állást a képviselő-testületi — Alkotmányjogi szempontból szükséges lenne a módosítás, más hatályos előírásokból ellenben az következik, hogy a rendeletmódosítás jelenleg nem időszerű. A hatályban tartás mellett szól továbbá, hogy az Alkotmánybíróság még nem hozott döntést a kerület közigazgatási területének csökkentésére hozott törvénnyel kapcsolatban benyújtott alkotmány- jogi panasz tárgyában. Ebben a jogilag ellentmondásos helyzetben arra a következtetésre jutott a testület, hogy az eddigi szabályozás maradjon érvényben. (A szavazáskor 17 igen mellett 4 volt a tartózkodók száma.) Vélhetően 2014-ben megteremtődnek a jogszabályi feltételek ahhoz, hogy a szabályokat igazítani lehessen a megváltozott viszonyokhoz — fejezte be tájékoztatását Borszéki Gyula alpolgármester. Jusztusz Gábor Újabb indok A Margitsziget elcsatolása miatti felháborodás nem csitul a kerületben. Bár a kerület közigazgatási határának megváltoztatásával kapcsolatos népszavazást, a demokrácia gyakorlásának egyik fontos elemét alulértékelte a főpolgármester, és bohóckodásnak nevezte. Ugyanakkor sokan tiltakoznak a Margitsziget elcsatolása miatt. Az erről tanúskodó dokumentumot több mint tízezer kerületi lakos írta alá. Tény, hogy a kerületben még az indokát sem értik a törvénynek. Ha akarta, eddig is fejleszthette volna a szigetet a főváros, hiszen a törvény megalkotása előtt is a kezében volt. Arra sem lehet hivatkozni, hogy a kerület bármit is akadályozott volna, hiszen mindig támogatta a margitszigeti fejlesztéseket.
