XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-01-17 / 1-2. szám
Interjú Dr. Tóth József polgármester A feladat: értékeink INTERJÚ 20 13. JANUÁR 17. m. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Ismét eltelt egy év, dolgos időszakot tudhat maga mögött a kerület. A városrész fejlesztésében, gyarapodásában jelentős eredményeket ért el az önkormányzat, annak ellenére, hogy a külső körülmények, jelesül az állam törekvései, a parlament által hozott törvények - finoman fogalmazva sem - kedveztek az önkormányzatiságnak. Lapunk hagyománya, hogy az új.esztendő első számában arra kérjük dr. Tóth József polgármestert, foglalja csokorba az elmúlt év helyi történéseit. Ám még mielőtt erre rátérnénk, egy általánosabb húsbavágó témát vetettünk föl, nevezetesen az önkormányzatok helyzetét. kormányzat feladata. A 2,1-2,5 milliárd forin tos éves működtetési költséghez viszont nem kapunk egy fillért sem az államtól. Ez a cinikus kent a jövedelme. Mit tud tenni az önkormányzat az érdekükben1- Vannak, akiknek az új rendszerre való átállás komoly jövedelemcsökkenést je- Nem egy helyen hallottam azt a vélekedést, miszerint 2012 az önkormányzatok fekete éve volt. — Nehéz esztendő volt 2012. Ha jelzőt kell használni, akkor a változás és a bizonytalanság éve volt, emellett az alattvalói szerepbe akartak minket betuszkolni. Munkánkat eredmények jellemezték, annak ellenére, hogy a külső körülmények minden eddiginél erősebben nehezítették tevékenységünket. Optimista alaptermészetű vagyok, most mégis azt mondom: várjuk ki az idei év végét. Könnyen lehet, hogy akkor visszatekintve, az önkormányzatok szebbnek látják majd a magunk mögött hagyott esztendőt. — Mire gondol?- Tavaly még csak az önkormányzatiságot veszélyeztető állami elképzelések hallatán hüle- deztünk, idén már a megvalósult tervek hatásait érezhetjük a bőrünkön. A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója - 2012. június 30-án elfogadott zárónyilatkozatában - felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy: „Az új önkormányzati törvényben megvalósítandó túlzott centralizáció, ellentétben az 1990-ben megfogalmazott önkormányzatiság alapelveivel, sérti az önkormányzati autonómiát. Nem támaszkodik az önkormányzatok több mint húszéves tapasztalataira és csökkenti a települési közösségekben, azok aktivitásában meglévő »felhajtó« erőt, ami egy sikeres kormányzás elengedhetetlen alappillére.” Ketes értékű átalakítások- A hangsúlyos figyelmeztetés ellenére megszülettek azok a tör- vények, amelyek alapján január elsejétől már egy új rendszer mű- ködik. Az államosítást kormány' zati oldalon sikernek könyvelik el.- A hatalom nem tekintette partnernek a polgármestereket. A járások kialakításáról szóló törvény a rendszerváltoztatás előtt már leépített igazgatási struktúrát szervezte újra. Mi azt tapasztaltuk a napi gyakorlatban, hogy az intézkedések nem megfelelően előkészítettek, elkapkodottak voltak. Maga a rendszer jellegénél fogva kialakíthat és bebetonozhat egy, a ’90-es évek előtti, politikai pártoktól nem független területi közigazgatást. Neves szakemberek szerint - és nemcsak kormányzati oldalon - a köznevelési törvény a közoktatás átalakításával kapcsolatos korábbi, jó elképzelések megvalósítására nem alkalmas, a finanszírozással kapcsolatos homályos elképzelések nagyon komoly bizonytalanságot hordoznak magukban. Ha ezek és a hozzájuk hasonló intézkedések megvalósítása sikert jelent „odafennt”, akkor nyilvánvalóvá lesz az a kormányzati szándék, hogy a demokratikus állam egyik tartóoszlopának, az önkormányzatiságnak a leépítésével a hatalom kontroll nélküli centralizációját akarják létrehozni.- Súlyos megfogalmazás...- Hangot adtunk annak, hogy jó lenne, ha a kormányzat partnernek tekintené az önkormányzatokat annak érdekében, hogy az állampolgárnak szolgáltató, érdekeiket hitelesen megjelenítő önkormányzati rendszer kétpólusú demokratikus államberendezkedés alappillére lehessen, és meg tudjon felelni az őket támogató állampolgárok elvárásainak. Önkormányzati értékeink megőrzése érdekében nem egy esetben fogalmaztuk meg tiltakozásunkat. Az alkotmánybíróságon kifogásoltuk azt az indokolhatatlan állami döntést, ami szerint nem lehetünk fenntartói magas színvonalon működtetett általános iskoláinknak és gimnáziumainknak. Nem értett egyet képviselő-testületünk a járási hivatalok kialakításának módjával, és az eljárás szabályozásával sem, határozatban utasította el az ön- kormányzati autonómia csorbítását. Centralizmus mindenekfelett- Mi adott alapot a tiltakozásuknak.7- Eredményeinkből ítélve, a XIII. kerületi önkormányzatnak az eddigi finanszírozási rendszer is jól megfelelt. A kerület vagyona folyamatosan gyarapodott, múlt év végén meghaladta a 90 milliárdot, miközben a főváros legdinamikusabban fejlődő városrésze volt. Szociális támogatási rendszerünkön keresztül mesz- sze az országos átlagot meghaladóan támogattuk a rászorultakat. A középtávú egészségügyi stratégia elfogadása óta két év telt el. A kerület lakossága olyan szintű ellátásban részesül, ami a fővárosban és országosan is kiemelkedő. Az egészségügyi szolgálatunk működéséhez az OEPtámogatáson túl önkormányzatunk 180 millió forinttal járult hozzá. Mi azért, hogy színvonalas oktatás legyen, a csoportbontástól kezdve a nyelvoktatáson, az informatikai képzésen, az egészségszűrő programon keresztül pluszforrásokat biztosítottunk. Pedagógusainknak az elmúlt kilenc esztendőben keresetkiegészítésben, jutalomban, cafe- teriában, címpótlékban adtunk még 6,7 milliárd forintot. Ez is hiányozni fog az új rendszerből. Ezért azt mondom, hogy a hibát valahol máshol kéne keresni, nem a ’89-es önkormányzati elvekben.- Nem tűnik túl bizakodónak. ..- Az év végén, az idei költség- vetési koncepciónk kidolgozásakor sok bizonytalansági tényezővel találkoztunk. December második felében fogadta el a parlament a többszörösen újra megnyitott országos költségvetést. A korábbi időszakhoz képest az elvitt feladatokhoz tartozó forrásokon kívül az önkormányzati szférából újabb, mintegy 100-110 milliárd forintos forráskivonás történik. Ezen túlmenően, míg korábban tervezhető volt a normatív támogatásokon keresztül a várható forrás, most ennek talán tizede látható előre. Aztán a jogalkotó kimondja, hogy az általános és középiskolák az államosítás után január elsejétől nem tartoznak a helyi közügyekhez. Az iskolák működtetése viszont továbbra is az öncentralizmus valósul meg az egész új rendszerben. Az önkormányzat segíteni igyekszik- Mégis, arra vállalkozott az önkormányzat, hogy finanszírozza a korábban hozzá tartozó iskolákat. Miért?- A kerületi lakosság iránt érzett felelősségből. Az önkormányzat mindig szívügyének tekintette az iskolákban folyó pedagógiai munkát. Ezért olyan értéket hoztunk létre az elmúlt években, és gyermekeink érdekében olyan korszerű oktatási feltételeket teremtettünk - hozzáteszem: döntően saját erőnkből -, melyet szeretnénk a jövőnek megóvni. Biztonságot, kiszámíthatóságot és optimális feltételeket teremtettünk a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt. Korszerű infrastruktúrát építettünk ki, és magas szintű eszközellátottságot. Sajnálatos, hogy ez az elismert, jól felépített, színes és színvonalas oktatási rendszer most bizonytalan helyzetbe került. Reméljük, hogy a kerület azon köznevelési intézményei, amelyek a törvény erejénél fogva állami fenntartásba kerültek, továbbra is jó gazdára találnak. Mi a gyermekeink, a kerület lakossága érdekében abban vagyunk érdekeltek, hogy működjön az új rendszer.- Ezzel a döntéssel sok kerületi pedagógusnak jelentősen csőklent. De sajnos olyan helyzet állt elő, hogy a kerületi önkormányzat a drasztikusan romló anyagi feltételek mellett az eddig nyújtott keresetkiegé-szítést nem tudja biztosítani. A köznevelési törvény arra ad lehetőséget, hogy az étkezést, a tankönyvtámogatást az állami támogatáson túlmenően pluszforrásokkal egészítsük ki. Képviselő-testületi döntés értelmében - ellentétben a városok felével, amelyek azt nyilvánították ki, hogy nem akarják működtetni az iskoláikat - önkormányzatunk magára vállalja a működtetési feladatokat, ami - mint korábban említettem - 2,1 és 2,5 milliárd közötti tételt jelent 2013-ban. Annak ellenére tesszük ezt, hogy a feladattal együtt a normatívát is elviszik. Elviszik továbbá a 60 százalékos gépjárműadó-bevételt, ami költségvetésünknek 800 millió forintos mínuszt jelent. Elmegy a szabadon felhasználható személyi jövedelemadó is, ami újabb 400 milliós kiesés. A feladatok elvitelén túl, az ön- kormányzati szférából mintegy 100-110 milliárd forint forráskivonás történik, ami minket is érint. Ezért arra, hogy mit tudunk még felvállalni pedagógusaink érdekében, majd a költségvetésünk tárgyalásánál térünk vissza. Akkor talán már tisztábban látunk.- A képviselő-testület a decemberi ülésén megszüntette a Frim Jakab Szociális Intézményt. Mi lesz az eddig ott folytatott tevékenység sorsa?
