XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-08-01 / 15-16. szám
Aktuális 2043^uj^^ Településfejlesztési koncepció Nagy ívű városfejlesztési terv született Korszakos jövőépítés 2033-ig Jelentős dátum volt a XIII. kerület életében június 27.: A képviselő-testület ülésén, közmeghallgatáson egyhangúlag elfogadta a városrész 2033-ig szóló, hosszú távú településfejlesztési koncepcióját. A döntéssel tovább folytatódik a kerület meghatározó jelentőségű hosszú távú fejlesztése. Interjú dr. Tóth József polgármesterrel.- Amikor annak vagyunk tanúi, hogy szinte naponta születnek gyökeres változást hozó országos szintű döntések, nem nagy merészség közel negyedszázadra előre tervezni! —Biztos vannak, akik a kérdésre igennel válaszolnának. De ahol így vélekednek, ott megnézhető a lakókörnyezet is. Egy meggondolatlan „belenyúlás” a városképbe, hosszú évek múlva is „visszaköszön”. Mi itt, a kerületben úgy vélekedünk, hogy egy száztízezres városrész fejlesztése nem történhet ad hoc jelleggel. Felelősséggel tartozunk a jövőnek, hogy milyen lesz a kerület öt, tíz vagy akár harminc év múlva. És ez nem szabad, hogy politikai kérdés legyen. Mi alaposan kimunkált, sokoldalúan véleményezett hosszú távú stratégiát dolgoztunk ki, aminek megvalósítását évekre lebontva, tervszerűen valósítjuk meg. Hogy a módszer jó, arra bizonyíték a kerület dinamikus fejlődése.- Visszatekintve, a kezdés másfél évtizede nem volt sima...- Én most ezzel nem foglalkoznék, a városkép önmagáért beszél, azóta kerületünk arculata jelentősen megváltozott. A fejlesztések középpontjában az ipartelepek funkcióváltása, új lakóépületek és rekreációs területek létrehozása állt. A Váci úti üzemek helyén ma a nemzetközi hírű „in- gatlanfolyosó” felső kategóriás épületei állnak, a régi gyárépületek helyén ma korszerű irodaházak magasodnak. Újlipótváros- ban tetőkertes, soklakásos új házak, lakóparkok váltak közkedveltté és a korábbi üzemi területeken értékes vízparti lakóegyüttesek épültek.- Nem sajnálja a régi üzemeket1- De igen! Nosztalgiával gondolok rájuk, a kerület fontosnak tartja a múlt értékeinek megőrzését, ápolását. Ám tudomásul kellett vennünk a történelmi változásokat, és úgy igyekeztünk alakítani környezetünket, hogy a kerület - jellegének megtartása mellett - modern, lakható, európai szintű, nagyvárosias legyen.-Ésa munkahelyek1- Számuk továbbra is meghatározó. Korábban, 1990 előtt 3-4 ezer cég közel 80 ezer embernek adott munkát a kerületben. Azóta a gazdasági szerkezet megváltozott, ma a kerületben működő 29 ezer vállalkozás 72 ezer embernek biztosít megélhetést. S még néhány fontos adat: a lakosok száma 102 ezerről 110 ezerre emelkedett, s ami külön öröm, hat esztendeje folyamatosan nő az újszülöttek száma, korábban jellemzően 640 kisbaba született, ma már 1200. — Minek tulajdonítja ezt!- Élhető és szerethető a kerület, s mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy egyre inkább az legyen. Ennek megvalósításához kevés a szándék, ehhez stabil pénzügyi alapok szükségesek. Önkormányzatunk fegyelmezett gazdálkodásának köszönhetően vagyonunk a húsz év alatt több mint tizenkétszeresére növekedett, ma már meghaladja a kilencven milliárd forintot. A tudatos városépítési munkánknak köszönhetően nagyon sok fejlesztés valósult meg, közötte sok saját erőnkből. A mögöttünk hagyott tizenöt évben tizennyolc- ezer új lakás épült kerületünkben. Szinte fel se lehetne sorolni mindazt, amit felépítettünk: a Lehel csarnoktól az orvosi rendelőkön keresztül a felújított, újjáépített iskolákig. A parkosított területek, sétányok felülete jelentősen megnőtt, két sétálóutca létesült. Megújultak a közintézmények, az egészségügyi intézmények épületei, a Radnóti Miklós Művelődési Központtal a kerület új kulturális centrumot létesített a fővárosban. Bölcsődéket, óvodákat építtettünk. Sport- és szabadidőközpontok létesítésével rekreációs feltételeket biztosítunk. Fejlesztésre csak az elmúlt ciklusban, egyedülállóan, közel 16 milliárd forintot fordított az önkormányzat. Nem csoda, hogy miközben 32 ezer nyugdíjasunknak igyekszünk megszépíteni, megkönnyíteni az életét, az ide- költözők zöme a közép-, fiatal korosztályhoz tartozik.- Egy kívülállónak, egy máshol élőnek föltűnhet, hogy a képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a dokumentumot. — Huszonegy fős a képviselő- testületünk, mindig van vita, véleményeltérés - ez természetes -, de ilyen fontos kérdésben, mint a város fejlődésének hogyanja, a tervek készítésénél felhasználjuk a másik oldalról érkezett véleményeket és javaslatokat is. Kölcsönösen konszenzusra törekszünk, mert mindannyian elkötelezettek vagyunk a kerület jövője iránt.- Mire gondol!- A jövő tervezésekor szilárd alapokra támaszkodhattunk. Az elmúlt két évtized bizonyította, hogy mindig reális, megvalósítható programokat terveztünk, és igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy azok meg is valósuljanak. Nem is akárhogyan. 2010 óta 18 szakmai díjat kapott az önkormányzat a végrehajtott munkánk elismeréseként, közöttük 2012 áprilisában a rangos Hild-díjat, majd a stratégiai gondolkodás elismeréséért járó díjat az Országbíró sétány megújításáért. Ezek a tények jelentősen megnövelték az új hosszú távú településkoncepciónk hitelességét, megbízhatóságát, szakmai alaposságát.- Mindezek ellenére az a vád érte a kerületet, hogy elhanyagolta a Margitsziget fejlesztését...- Igaztalan a vád. Fejlesztése eddig is a fővároshoz tartozott, mi mindet támogattuk, kivéve a sziget felparcellázását.- Azért felmerül a kérdés, tud-e a kerület fejlesztési terveiről a főváros!- A válasz: igen. A kimunkált kerületi településfejlesztési koncepciót a tervet kidolgozó szakemberek összevetették a Fővárosi Önkormányzat Budapestre készített hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel. A két szakmai anyag harmonizál, néhány nagy, fővárosi feladatot jelentő infrastrukturális elem (Körvasútsori körút és Aquincumi híd, Szegedi úti felüljáró) megvalósítása csak a megvalósítás ütemezésében tér el.- A kerület lakóinak is módjuk volt a tervekkel megismerkedni!- Széles körű társadalmi, lakossági egyeztetés során alakították ki és véglegesítették a koncepciót a szakemberek. Tervezetét teljes terjedelmében megjelentettük az önkormányzat honlapján. Megkapták a készülő dokumentumot véleményezésre a díszpolgáraink, a civil szervezetek, a kerületi Tervtanács tagjai, a Főpolgármesteri Hivatal város- építési főosztályvezetője, Zugló és Újpest főépítésze, a hatályos kerületi építési szabályzat készítője és a Budapesti Építész Kamara is. Több lakossági fórumot tartottunk. A közmeghallgatáson a kerületi lakosok egyetértésüknek és támogatásuknak adtak hangot. Külön konzultáltunk a kerületben működő ingatlanfejlesztőkkel és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kerületi vezetőivel. A koncepciót az alkotók bemutatták a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában szervezett szakmai fórumon. Az anyagot részleteiben véleményezték az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, a hivatali egységek vezetői.- Sokszor szóba kerül majd a jövőben a településfejlesztési koncepció egésze, vagy egy-egy érdekes részlete. Mi a röviden megfogalmazható jellemzője a tervnek!- A fejlesztés során a munkahely, lakóhely, rekreáció hármas követelményrendszerének egyidejű érvényesülését céloztuk meg, a fő hangsúlyt a minőségi fejlesztésre, az emberközpontúságra, a biztonság és kiszámíthatóság követelményeinek teljesülésére helyezve. Integrált város- fejlesztést kívánunk megvalósítani, a tervezéskor az élet minden területét figyelembe vettük. Fontos szempont volt a szakmaiság követelményeinek és az új kihívásoknak való megfelelés mellett az elért eredményekhez való szerves kapcsolódás. Az alkotó neves szakemberek olyan tervet dolgoztak ki, ami biztosítja a kerületben az emberi léptékű, környezettudatos építkezést.- Mi biztosítja megvalósíthatóságát! — Gazdasági hátterét három pénzügyi forrás biztosítja: az önkormányzat saját vagyona és költségvetése, az állami források és az Európai Uniótól elnyerhető pályázati pénzek. Megvalósításában a kerület vezetése az eddig alkalmazott gyakorlatot alkalmazva, továbbra is partnerként számít a városrész lakosságára, valamint gazdasági szereplőire. Reálissá teszi a terv célkitűzéseinek megvalósítását az a tény, hogy másfél évtized alatt sikerült olyan alapokat leraknunk, amelynek köszönhetően a kerület visszafordíthatatlan korszerű fejlődési pályára állt. És amit nagyon fontosnak tartok: mindezt megrázkódtatás nélkül, a terület jelentős felértékelődésével sikerült megvalósítanunk. Ez a minőségi változás, ez a legnagyobb dolog, amit elértünk. Ezt kívánjuk folytatni! Jusztusz Gábor R (A dokumentum teljes terjedelmében elérhető a: önkormány; at hon án: www,budapesti 3.hu.)
