XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-06-06 / 11-12. szám
L Margitsziget Margitsziget-elcsatolás Csonkoló törvényjavaslat 201 3. június 6. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Itt a „közigazgatási földmutyi” Kétharmados törvényben, lényegében érinthetetlenül szabályozná a kormánytöbbség a Margitsziget elcsatolá- sát a XIII. kerülettől, ez pedig a telekspekuláció gyanúját erősíti. A hatalmas vihart kavart, rekordgyorsasággal és mondvacsinált indokokkal végigvezényelt - a május 27- ei lapzártánkkor még a parlament döntésétől függő ügy - várhatóan sokáig leköti a közfigyelmet, különösen, ha népszavazás is lesz a terület sorsásáról. „Ha csak az a cél, hogy a szocialista Tóth József önkormányzata ne piszkáljon bele abba, ami a Margitszigeten történik, akkor itt valami nagyon csúnya dolog készül” - fogalmazott parlamenti felszólalásában Schiffer András LMP-s képviselő arról a törvény- javaslatról, melyet bő két hete, pünkösd előestéjén, minden előzetes egyeztetés nélkül, teljesen váratlanul terjesztett be a kormány az Országgyűlésnek. Eszerint a Margitsziget a főváros által közvetlenül igazgatott közigazgatási terület lenne. A javaslat a protestálók szerint végeredményben a 110 ezres városrész területének csonkolásáról szól, melyet az előterjesztők homályos, közelebbről meg nem nevezett turisztikai fejlesztésekkel indokolnak. Épp ezért és a rendkívüli sietséggel napirendre vett és tárgyalt javaslat miatt nem csak a szocialista vezetésű kerület, élén dr. Tóth József polgármesterrel, országgyűlési képviselővel, de a teljes parlamenti ellenzék is hátsó szándékot, esetleges telekspekulációt, egyesek pedig - így például Szanyi Tibor, a városrész másik országgyűlési képviselője - egyenesen kaszinóváros-építési terveket sejtenek az akció mögött. A sziget felparcellázásáról szóló híreket határozottan cáfolta Tarlós István főpolgármester a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, s azt egy „buta politikai hazugságnak” nevezte. Csakhogy hiába a Tarlós-féle cáfolat, rá egykét napra ugyanis a már megszokott kormányzati trükkel vett fordulatot az ügy: az ezer sebből vérző törvénytervezetet övező bizonytalanságot és a sokak által említett ingatlanspekuláció-gyanút erősíti, hogy a parlamenti részletes vitában egyetlen kormánypárti képviselő sem szólt hozzá, sőt, azon egyetlen fővárosi Fidesz-képviselő sem volt jelen. Még inkább gyanússá teszi a feltételezett, a sziget egyes részeit érintő privatizációs szándékot, hogy a téma részletes vitája után nyelvhelyesség és kodifikáció indokával két, ráadásul vidéki kormánypárti képviselő - Fejér An- dor Jász-Nagykun-Szolnok megyéből és Mágosi Józsefné Csong- rád megyéből - kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be. A nyelvhelyességi indítvány (?) a Margitsziget hovatartozását meghatározó, eddigi egyszerű többséggel elfogadandó törvényt kétharmadossá (sarkalatossá) emeli, ezzel közvetlenül is belenyúlva az új önkormányzati törvénybe is. Ráadásul időközben az is kiderült, ami eddig nem hangzott el: a Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter által benyújtottjavaslat kezdeményezője maga a főváros volt. Felvetődik a kérdés: miért hallgatták el ez idáig ezt az igen fontos tényt? Tóth József szerint a kerület eddig sem akadályozott meg egyetlen fejlesztést sem, sőt, mindig konstruktív partnere volt a fővárosnak, amelyik eddig is a nyolc helyrajzi számon lévő terület tulajdonosa volt. Ezért jó lenne tudni, hogy a javaslatnak valójában mi a célja, esetleg épp a kerületek megszüntetése? Ami egyébként a javaslat parlamenti forgatókönyvét illeti, eszerint várhatóan június 3-án vagy 10-én születhet döntés az Országgyűlésben a Margitsziget sorsáról; azt a május 27-ei lapzártánkkor még nem lehetett tudni, a két időpont közül melyik napon tartják a vonatkozó törvény záró- szavazását. Mindenesetre most úgy tűnik, június 30-án már hatályba is léphet a törvény. Egyébként a Házban május 22- én késő este gyér érdeklődés, de annál hevesebb szócsaták közepette kezdődött meg a nagy vihart kiváltó tervezet általános vitája (innen a Schiffer András-féle idézet, a többi keretes írásunkban olvasható - a szerk.), majd május 28-án sor került a részletes vitára, a módosító javaslatok megtárgyalására. Ezek egyikét Tóth József nyújtotta be, lényege, hogy a kerületi lakosok és önkormányzatok nélkül ne tudjanak elvenni tőlük területeket. Az indítvány szerint mindezt kizárólag az érintett kerület kezdeményezhetné. A módosító javaslat kötelezővé tenné helyi népszavazás elrendelését. Szanyi Tibor hétfőn, azaz június 3-án interpellációt intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Tóth József pedig napirend előtti felszólalásban szólalt fel az ügyben. A polgármester egyébként már a pünkösd utáni első munkanapon rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette súlyos kritikáját, melyet a másnapi parlamenti általános vitában is hangoztatott. Egyenesen „lexXIll. kerületnek” nevezte, hogy épp a Margitszigetet vonnák a főváros közvetlen fennhatósága alá. A javaslat túlmutat önmagán, hiszen nem más, mint a közigazgatás „példátlan és törvénytelen feldúlása”. Nem a Margitsziget a központi kérdés, hanem az, hogy ezen az elven az állam például „maga alá vonhatná” a debreceni Nagyerdőt vagy a pécsi Tettyét. Véleménye szerint a terv szakmailag megalapozatlan, sérti az önkormányzati autonómiát és az alaptörvényt, indoklása pedig valótlan. Mindemellett a kerület évi mintegy 133 millió forintnyi adóbevételtől is elesne. Szerinte valójában nem a fejlesztések felgyorsítása vezérli az ötletgazdákat, az elcsatolás egész egyszerűen „közigazgatási földmutyi”. A kormánypárti érvek alapján az Óbudai-szigetet, a Kossuth teret, a budai várat vagy épp a Hősök terét is a fővároshoz lehetne csatolni, ezért óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért csak a Margitsziget? Különösen, hogy utóbbit legalább hetven százalékban magyarok, budapestiek látogatják és csak harminc százalékban a külföldi turisták, szemben az előbb sorolt helyszínekkel, ahol ez pont fordított. Az alaptörvény úgy fogalmaz: a fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók ki, míg az önkormányzati törvény szerint a főváros területe kerületekre tagozódik. Az előterjesztés pedig ezzel ellentétes, ráadásul a korábbi önkormányzati törvény ma is érvényben lévő passzusa és az új jogszabály szerint is helyi népszavazást kellene elrendelnie a kerületnek a területrész átadásáról. Az MSZP fővárosi frakciója szerint „egyre-másra napvilágra kerülnek a Margitszigettel kapcsolatos tervek, elképzelések a városvezetés környezetéből. Mára pedig világossá vált, hogy a fideszes törvénygyár és a fideszes Tarlós István első lépésben forgalomképessé, vagyis eladhatóvá tenné a sziget egyes területeit. Alapos a gyanú, hogy a hirtelen jött erőszakos beavatkozás hátterében valamilyen erős hátsó szándék dominál.” Lapinformációk szerint is felmerült a gyanúja annak: Budapest felparcellázná, lényegében magánosítaná a sziget egy részét. A kerület főépítésze, Arató György lapunknak azt mondta: egy új fővárosi szabályozási tervezetből az olvasható ki, hogy a szigeten öt új építési telket hoznának létre, amelyeket akár el is lehetne adni. Mindez pedig annyiban összekapcsolódhat a Margitsziget elcsatolásának tervével: ha már nem tartozna a városrészhez a sziget, akkor a szabályozási terv elfogadásához nem lenne szükség a kerület jóváhagyására, csak a Fővárosi Közgyűlés döntésére. JUSZTUSZ GÁBOR- Kálmán Attila „Nagyon csúnya dolog készül” Jóllehet a május 22-ei parlamenti vitában felszólaló Ughy Attila XVIII. kerületi fideszes polgármester szerint a sziget fővároshoz csatolása már az SZDSZ-MSZP vezette főváros idején felvetődött, szerinte fejlesztési koncepciók csak az elmúlt években születtek, ám azokra egyelőre forrás nincs. A kormánypártok mindvégig képtelenek voltak előhozakodni konkrét, akár turisztikai, akár egyéb nagy ívű fejlesztések megnevezésével, melyeket az ellenzék kért számon rajtuk. Répássy Róbert államtitkár szerint a cél az, hogy a sziget minél zöldebb maradhasson, majd a magas parkolási díjakat hozta fel. Dr. Tóth József figyelmeztette az államtitkárt, hogy e díjak megszabása már most isa főváros reszortja. A jobbikos Szilágyi György az esetleges ingatlanpanamára utalva kijelentette, pártja minden, a szigeten történő kapavágást árgus szemmel fog figyelni. Többször is elhangzott az az ellenzéki kérdés: a Városligetet miért nem veszik el a fideszes Papcsák Ferenc vezette Zuglótól vagy az Óbudai-szigetet a fideszes Bús Balázstól? Az LMP-s Schiffer András megjegyezte, a kormány részéről „most is süketelés zajlik”, ennyi erővel ugyanis meg lehetne szüntetni a szintén fideszes vezetésű csepeli önkormányzatot. „De ha csak az a cél, hogy a szocialista dr. Tóth József önkormányzata ne piszkáljon bele abba, ami a Margitszigeten történik, akkor itt valami nagyon csúnya dolog készül.”
