XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-18 / 1-2. szám
Sport 20 I 2. JANUÁR I 8. ^ XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Kilencven éve született Deák Ferenc, a nagy középcsatár * Bambasiker mesélték, ha a félvonal közelében megkapta a labdát, már baj volt. (Az ellenfél szempontjából, persze.) Egyrészt, mert lövőerő tekintetében senki nem konkurált vele; másrészt, mert alig futott lassabban, mint az akkori idők leggyorsabb magyar labdarúgójának tartott Rudas Ferenc. A keze is „megszaladt”. Amikor egy siófoki étteremben — az asztal tetején állva - rázendített a Fradi-indulóra, két vendég rászólt: „Kuss!” Mire mindkettőt leütötte... Ez a tette súlyos börtönbüntetéssel fenyegette, mivel a kárvallottak civil ruhás ávéhások voltak, ám a Dózsa „bázisszervénél”, a Belügyminisztériumban kifundálták: ha Deák átigazol Újpestre, akkor megmenekülhet a zárkától. Még szép, hogy otthagyta az FTC-t, arról viszont egyetlen szót sem ejthetett, vajon miért cserélt klubot... A balatoni affér „csupán” a válogatottságába került. Addig húsz meccsen 29 gólt szerzett a nemzeti együttesben, ám a továbbiakban „elfelejtették”, s évtizedeken át nem tudta feldolgozni, hogy 1950-től kimaradt abból a garnitúrából, amelyet két évvel később már Aranycsapatnak nevezett a világ. Utolsó címeres mezes fellépése, a svédek elleni 5:0 (1949. november 20.) alkalmával így állt fel a támadósor: Budai II, Kocsis, Deák, Puskás, Hidegkúti. Az ötödik gólt Deák juttatta a boldogtalan Henry Andersson hálójába; szegény kapus megbánta, hogy Rudolf Kock szövetségi kapitány a 25. percben, 2:0-nál beküldte őt Torsten Lindberg helyére... Deákot képtelenség volt lefogni, ő maga viszont megfelelő őrzőnek bizonyult: futballista- pályafutásának befejezése után a kormányőrségnél, Benkei András belügyminiszter személyi biztosítójaként dolgozott. Majd a balatonlellei BM-üdülő mindeneseként regélt azokról az évekről, amelyek során a hideg kirázott minden védelmet tőle, ugyanúgy, mint az államvédelem két boldogtalan tisztjét. Január 16-án volt kilencven esztendeje, hogy megszületett a nagy center. Akit talán nem is Deák „Bambának”, hanem Deák „Bombának” kellett volna szólítani... Hegyi Iván, a Népszabadság rovatvezetője Emléktábláján (kis képünkön), amely a Hollán Ernő utca 31. szám alatti ház falán van (özvegye ma is itt lakik), ez áll: Deák Ferenc „Bamba” 1922-1998, világcsúcstartó labdarúgó gólrekorder. V alóban az volt. Akár úgy is hívhatnánk, ahogyan Gerd Müllert nevezik Németországban: a nemzet bombázója. Ám adatai még müncheni utódáénál is félelmetesebbek. Ezerkilencszáznegyvenhatban, -negyvenhétben és -negyvenkilencben - figyelem! - 66, 48, majd 59 góllal zárta a bajnoki évadot, azaz egymaga többször talált a hálóba, mint nem egy csapat... Negyvenkilencben például „megelőzte” a Győrt és a Szombathelyt (egyaránt 56), a Tatabányát (53), a Szegedet (38) vagy éppen korábbi klubját, a Szentlőrincet (39). Akkor már az FTC-ben futballozott, és értékére jellemző, hogy átigazolásakor egy házat kapott. Nem családi házat: több emeletest. Igaz, mire — nem kis ráfordítással - kicsinosította azt, hogy a lakásokat bérlőknek adja ki, az épületet államosították... Am a gólgyár- tásban ez sem zavarta: az él- munkás hatékonyabbnak mutatkozott a szocialista nagyüzemi termelés egészénél. A Ferencváros úgy nyerte el az aranyérmet 1949-ben, hogy 140:36-os gólarányt produkált. A zöld-fehérek négy csatára - Budai II, Kocsis, Deák, Czibor - mind a harminc mérkőzésen játszott, és a Deák (59), Kocsis (33), Czibor (18) hármas 110 gólt szerzett... (Azért Deák nyolccal többet jegyzett, mint a másik kettő együttvéve.) Az NB I. rendes évadait tekintve ez a (világ)csúcs, mert szentlőrinci rekordja az úgynevezett „hosszú bajnokság” során született. Ám - maratoni ide vagy oda - azt a hatvanhatot szintén be kellett vágni... Úgy INGYENES SZEMVIZSGÁLAT Vegye kézbe engedményét! A ketlwzroénv a keret árából a kockákkal dobolt értéknek megfelelé százalék! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960 Két keréken - nyeregben Elkészült a kerület kerékpár-közlekedési stratégiájának tervezete. Az önkormányzat célja, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a biciklizők számára. Törekvéseit, az infrastruktúra-fejlesztésben elért eredményeit elismerendő, 2010-ben elnyerte a Kerékpárosbarát Település címet. A városrész a jövőben is folytatni szeretné ez irányú beruházásait, hogy mind többen szállj anak nyeregbe. A kerületben csaknem 21 kilométernyi kerékpárút vagy -sáv található, ezzel a főváros élmezőnyében helyezkedik el. Az infrastruktúra része továbbá a 187 darab kétkerekű tárolására alkalmas köztéri „parkoló”. A tervezet rögzíti a bicikliközlekedés legfontosabb előnyeit, mely irányadó lehet a jövőbeni fejlesztéseihez. Külön kiemeli, hogy a kerékpár egyáltalán nem szennyezi a környezetét, hiszen a legtisztább forrással, azaz izomenergiával üzemel.
