XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-04-04 / 7. szám

Kolorektális daganatok Életet menthet az idejében elvégzett szűrés ^G^szs^cl-,Gy Aggályos a tartósítószerek hatása Hazánkban évente négy-ötezer ember hal meg vastag-, illetve végbélrák következtében. Az újonnan felfedezett esetek száma is igen magas: évente több mint nyolcezer betegnél diagnosztizál­nak ilyen típusú, úgynevezett kolorektális daganatot. Ez a má­sodik leggyakoribb rosszindulatú daganat: az összes daganatos megbetegedésnek átlagosan ti­zenöt százalékát adják ezek a rá­kok. A nőknél valamivel kisebb, a férfiaknál pedig nagyobb az arány. Dr. Mármarosi István, a Szegedi úti szakrendelő gasztro- enterológus főorvosa sorolta eze­ket az igencsak riasztó számokat. Pedig - mint mondja - a rákra hajlamosító vastag- és végbélel- változások szűréssel szinte száz százalékos biztonsággal kimutat­hatók. Ráadásul, ha a kolorek- tálisrák-megelőző állapotot ide­jében felfedezik, akkor a beteg teljesen meggyógyulhat. Sőt, a már kialakult, de még kezdeti stá­diumban levő daganatok is ered­ményesen kezelhetők.- Kiket támad meg nagyobb valószínűséggel a betegség, illet­ve hogyan tudunk ellene véde­kezni?- Lassan negyvenéves gaszt- roenterológusi pályafutásom kezdetén az emésztőrendszeri da­ganatok közül a gyomorrák volt gyakoribb. Az utóbbi húsz esz­tendőben megfordult a tenden­cia: számottevően nőtt a vastag- és végbéldaganatos páciensek száma. Az biztos, hogy a mérték­telen alkoholfogyasztásnak, a do­hányzásnak, valamint a rost- és gyümölcsszegény táplálkozásnak komoly szerepe van ebben. A ma­gam részéről aggódom amiatt, hogy nem tudjuk pontosan, mi­lyen tartósítószereket tartalmaz­nak azok az ételek, amelyeket ma fogyasztunk. Most szerencsére az emberek többsége magasabb életkort ér meg, mint régebben. Ez is rizikó- faktor, hiszen ötven fölött megnő az esetek száma. Sajnálatosan egyre több harmincas, negyvenes fiatal is megbetegszik. Ezért öt­ven felett mindenképpen, de akár már negyvenöt esztendős korban is ajánlott a szűrés. Egye­seknél panaszmentes állapot ese­tén is szükség lenne a vizsgálatra. Az egyik ilyen csoportot a króni­kus vastagbélgyulladásban, főleg a colitis ulcerosában (fekélyes vastagbélgyulladásban), illetve a Crohn-betegségben szenvedők alkotják. Náluk ugyanis a beteg­ség kezdetétől számított tíz év után megnő a rákra való hajlam. Ha az endoszkópos (tükrözé- ses) vizsgálatnál polipot találnak, illetve távolítanak el, ajánlatos két-háromévente követéses vizs­gálatot végezni. Végül nagyobb a rizikó azoknál, akiknek a felme­női között előfordult kolorektális daganat. Ilyenkor jó lenne már negyvenéves kor körül megejteni az első szűrővizsgálatot. Ha az eredmény teljesen negatív, akkor pa­naszmentes eset­ben a következő szűrés tíz év múlva válik esedékessé. — Sokan azért késlekednek, mert tartanak a nem ép­pen kellemes vizs­gálattól.- A végbélben sokszor ujjal is kitapintható az esetleges elváltozás, ezt a vizsgá­latot a háziorvos is elvégezheti. Ez azért is fontos, mert a kolorek­tális rákoknak nem kis része, hoz­závetőleg húsz-harminc százalé­ka végbéldaganat. Ami a tükrö- zéses szűrést illeti, a vizsgálatot megelőző három napban diétás táp­lálkozást írunk elő, az utolsó na­pon hashajtót kell bevenni, és csu­pán átlátszó folya­dékot szabad fo­gyasztani, hogy a belek jól áttekint­hetők legyenek. A vizsgálatot a rendelőnkben el tudjuk végezni. Fájdalomcsillapító gyógyszer és nyugtató injekció beadása mel­lett folyik az endoszkópos szűrés. Ennek során arra törekszünk, hogy a teljes vastagbélrendszert áttekintsük. Ha ez valamiért nem lehetséges, akkor kiegészítő, pél­dául röntgen-, illetve CT-vizs­gálatok elvégzése is indokolttá válhat. így közel százszázalékos biztonsággal ki lehet mutatni az elváltozásokat. Ha nagyobb poli­pot találunk, akkor fekvőbeteg­intézménybe irányítjuk a beteget.- Volt már szó róla, hogy aki veszélyeztetett, annak akkor is ajánlatos vizsgálatra jelentkez­nie, ha semmilyen jel nem utal betegségre. Mégis, melyek azok a panaszok, amelyek rosszindulatú daganatra engednek következ­tetni?- Vannak általános tünetek, amikre érdemes felfigyelni. Ilyen a szokatlan fáradékonyság, ét­vágytalanság, fogyás. Ne késle­kedjünk orvoshoz fordulni a szé­kelési rend megváltozása esetén. Ha a székrekedésre hajlamos em­ber hirtelen tartósabb hasmenés­sel küzd, ha a széklet rendszere­sen vékonyabbá válik a megszo­kottnál, az, akárcsak a véres szék­let, figyelmeztető jel lehet. Az utóbbit aranyér is okozhatja, ezt azonban indokolt kivizsgálni. Ha a háziorvosi beutaló alap­ján elvégzett székletvizsgálat va­lamilyen rendellenességet tár fel, akkor a háziorvos továbbküldi a pácienst a gasztroenterológiára. A szűrés fontosságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban, ahol erre nagy súlyt fektetnek, fe­leannyian halnak meg vastag- és végbélrákban, mint nálunk.- Itt a rendelőben megvan minden eszköz és berendezés az eredményes vizsgálathoz?- Korszerű videoendoszkó- punk van adatrögzítővel. Emel­lett rendelkezünk egy olyan en­doszkópos mosó-fertőtlenítő be­rendezéssel is, amely rendelőin­tézeti körülmények között párját ritkítja. Az endoszkópos vizsgá­lat során szövettani mintát is ve­szünk. Ha ennek alapján valaki­nél rosszindulatú elfajulásra uta­ló jelet találnak, akkor a daganat eltávolítása után szoros követés­re, illetve ellenőrzésre van szük­ség. Korai stádiumban ez a be­tegség jól gyógyítható. Ezért túl­zás nélkül állítható, hogy a kolorektális rákok esetében is életmentő az idejekorán elvég­zett szűrés. Csop Veronika 99 A mértéktelen al­koholfogyasztásnak, a dohányzásnak, a rost­ás gyümölcsszegény táplálkozásnak komoly szerepe van a vastag- és végbéldaganatok kiala­kulásában. Emléktábla Kiss János professzor újra a Rózsafa utcában Szívsebész a gyermekkorból A világhírű sebészprofesz- szor, a nyelőcsősebészet szaktekintélye, a kerület díszpolgára, Kiss János tiszteletére helyezett el emléktáblát egykori, Ró­zsafa utcai lakóházának fa­lán az önkormányzat. Kiss János szinte egész életé­ben kötődött a városrészhez. Öt­évesen költözött a kerületbe, az Angyalföldi útra járt óvodába, a Lehel úti egykori fiúiskolában töltötte diákéveit, itt ismerte meg Márta asszonyt, akivel a Lehel té­ri templomban kötött házassá­got. A Szabolcs utcai kórházban lett egyetemi tanársegéd, adjunk­tus, docens, tanszékvezető, orvos igazgató - sorolta az emléktáblát avató ünnepségen dr. Tóth József polgármester, hozzátéve: 160 publikáció fűződik a nevéhez, de tudományos munkája mellett vé­gig praktizált. Emlékezetes, le­gendás szerénysége, határozott­sága magabiztosságot árasztott, hihetetlen optimizmussal tevé­kenykedett. Kiss János már középiskolás­ként a szívsebészetet választotta egy biológiai tanulmányi verseny témájaként - emlékezett Vörös Attila főorvos (képünkön). Ter­mészetes volt tehát, hogy később szívsebész lett. Az új iránti igény vezérelte egész pályája során, ne­véhez fűződik a nyelőcsősebészet hazai és nemzetközi sikere. A Sza­bolcs utcai sebészeten a társszak­mák elismert képviselőinek meg­hívásával építette ki csapatát, köz­kedvelt volt fáradtságot nem isme­rő természete. A sebészprofesszor 2004-ben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia doktora lett. Kiss Jánost a XIII. kerület 2006-ban választotta díszpolgárává; rá négy évre, 2010-ben halt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom