XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-03-01 / 5. szám

Önkormányzat 20 12. MÁRCIUS I. Ä#* XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 4 Költségvetés A kerület büdzséje stabil és alkalmazkodó Biztonság - túlköltekezés nélkül Idén csaknem 24 milliárd forintból gazdálkodhat a vá­rosrész hitelek és adósság nélkül, vagyona megtartása mellett. Folytatódik a szökőkútprogram, a parkok és lakótelepek zöldrekonstrukciója A kerület idei büdzséje - szak- nyelven szólva - egyensúlyi, ami azt jelenti, hogy a kiadások nem haladják meg a bevételeket, azaz mindkét főösszeg egyaránt 23,8 milliárd forint. A tervezett bevé­telek mintegy 17,6 százalékát, csaknem 4,2 milliárd forintot a központi költségvetés fedezi, a többit a kerületnek kell kigazdál­kodnia. A két főösszeg egyébként csaknem hat százalékkal több, mint amennyit tavaly ilyenkor tervezett 2011-es költségvetés­ében a kerület. A viszonylag sze­rény növekedés akkor tűnik ered­ménynek, ha hozzátesszük: az önkormányzat idén sem vesz fel hitelt, és nem bocsát ki kötvényt intézményei és feladatai finanszí­rozására. Ezzel — az országban egyedülálló módon - lényegében nulla forint adósság mellett biz­tosítja a vagyonfelélés nélküli gazdálkodást. A legfontosabb persze, hogy a lakosság mit érzé­kel a mindennapjaiban a száraz számok mögött megbújó részle­tekből. Nos, három fő pillér biz­tosan említhető: amellett, hogy emelkednek a helyi adók, folyta­tódnak a látványos parkfejleszté­sek és közúti átalakítások, ugyan­akkor nemhogy megmaradnak, esetenként bővülnek is a szociá­lis, kulturális és sporttámogatá­sok. Mindez azért fontos, mert ezek közül egyik vagy másik, ne­tán épp mindegyik elérhető, hoz­záférhető bármelyik kerületi la­kónak. A városrészben továbbra is egyedülállóan sok intézmény áll a sportolni és szórakozni vá­gyók rendelkezésére. A mérleg nyelve A konkrét számokat független könyvvizsgáló auditálta, aki sze­rint „nem jutott a tudomásomra olyan lényeges információ, amely a bevételi és kiadási előirányzat­ok megalapozottságát érintené”. Ez alapján a kerület pénzügyi egyensúllyal vághat neki az esz­tendőnek, ugyanakkor maga sem bújhat ki a gazdasági válság és a kormány központosítási törekvé­seinek hatásai alól. Utóbbi lénye­gében az iskolák államosítását je­lenti, emiatt ezekre az intézmé­nyekre a korábbinál jóval, 15,4 százalékkal kevesebbet tervezett be a városrész, mint tette azt ta­valy ilyenkor. Ez forintosítva per­sze még így is jelentős kiadást je­lent a maga 5,6 milliárdos össze­gével. Néhány év óta először a kerü­letiek sem ússzák meg a helyi köz­terhek emelését, leginkább az építményadó növekszik mintegy 17,5 százalékkal. Ebből - telek­adóval együtt - 3,5 milliárd fo­rint folyik be a városrész kasszá­jába. A másik nagy tétel az ipar­űzési adó a maga hatmilliárdos összegével, de a gépkocsik után kivetett, 1,3 milliárdosra terve­zett „súlyadó” is komoly bevételt jelent. Személyi jövedelemadó­ból továbbra is kevés marad hely­ben, alig négyszázmillió forint, ami azért különösen figyelemre méltó elvonás az állam részéről, mert az összeg a tavalyinál is csak­nem 27 százalékkal kevesebb. Némi „kompenzációt” jelenthet­nek az önkormányzat működési bevételei, a 4,2 milliárd forint je­lentős része a közterület-haszná­lati díjakból, a parkolási, a helyi­ség-, a Lehel Csarnok, a kamat- és az önkormányzat ingatlanbe­vételéből adódik össze. Külső hatások Az adóemelés nem jó hír, ugyanakkor ez is szükséges ah­hoz, hogy a kerület továbbra is ga­rantálhassa a fejlesztéseket, a la­kásgazdálkodás, valamint a Kö­zösen a XIII. kerületért program folytatását, az önkormányzati szolgáltatások biztonságos finan­szírozását, a szociális ellátások ja­vítását. Közben viszont jelentő­sen növeli a kiadásokat a mini­málbér 78 ezerről 93 ezer forint­ra és a garantált bérminimum 94 ezerről 108 ezer forintra történt emelése, a 27 százalékos áfakulcs, valamint az, hogy a közalkalma­zottak és köztisztviselők béren kí­vüli juttatásait a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett további tíz százalékos egészség- ügyi hozzájárulás is terheli. Látható tehát, ahogy a csalá­doknak, úgy a kerületnek is egyre nehezebb pénzügyi-gazdasági környezetben kell talpon marad­nia, miközben következetesen kerüli a könnyelmű jövedelem- szerzést. Volt már szó az oktatási és szociális intézményhálózat fenntartásáról, a maga nyolcmil- liárd forintjával továbbra is ez az egyik legnagyobb tétel, igaz, en­nek együttes kiadásai 10,3 száza­lékkal csökkennek idén. Az okta­tási ágazat elvonását jelentősen ellensúlyozza a szociális intézmé­nyek csaknem nyolc százalékos kiadásnövekedése, ami összesen 2,15 milliárd forintot jelent. Ezen belül a személyi juttatások 7,7 százalékkal emelkednek, főként a már említett adó- és járulékválto­zások miatt. Az állami „iskola­prés” ellenére a kerület folytatja az elavult számítógépek és szoft­verek cseréjét, a gimnáziumi ECDL-programot, és biztosítja az esélyegyenlőséget. Azaz: tovább­ra sem mond le a szociális hátrá­nyok csökkentéséről, a rászoruló családoknál enyhíti az iskolázta­tás terheit, támogatja a tan­könyvvásárlást és a gyermekét­keztetést, miközben pártolja a te­hetséggondozást. Parkok, lakások Az itt élők közérzetét, hangula­tát alapvetően befolyásolja az öre­gedő társásházak felújítása, a köz­területek, parkok szépsége, tiszta­sága. Ezért is lényeges, hogy a la­kás- és vagyongazdálkodási fel­adatokra 5,4 milliárd forintot ter­vezett be a kerület. Ezen belül a panel- és az ÖKO-hitelekre, vala­mint a „hagyományos”, felszál- lógáz-vezetékekhez kapcsolódó kedvezményes kölcsönök folyósí­tására 221 milliót, egyéb társashá­zi felújításokra pedig 400 milliót. Az önkormányzati lakások és he­lyiségek fenntartására 3,2 milli­árd jut, ez mintegy kilenc száza­lékkal haladja meg a tavalyit. Az önkormányzati tulajdonú közterületekhez kapcsolódó fel­adatokra szánt 2,7 milliárd fo­rintból folytatják az AngyalZOLD programot. A fej­lesztések közül kiemelkedik az Országbíró lakótelep és sétány megújítása, a Wahrmann Mór köz és a Pozsonyi út további fej­lesztése. Folytatódik a szökőkút­program, a parkok és lakótelepek zöldrekonstrukciója. A kerületi úthálózatra 827 millió forintot költ az önkormányzat, csaknem 65 százalékkal többet a tavalyi­nál. Intézményfejlesztésre mint­egy 1,1 milliárd jut, ebből fejlesz­tik a bölcsődéket, az idősek klub­jait, a nappali melegedőt és a Ve­lencei Ifjúsági Tábort. K.A.I. Á~ Bevételek "O 1 ka "to E o Kiadások Bevételi főösszeg 23,8 milliárd Ft Kiadási főösszeg 23,8 milliárd Ft Az önkormányzat költségvetésében csaknem 2,2 milliárd forintnyi tartalékot is biz­tosítottak, melyből működésre 1,4 milliárdot, pályázatokra százmilliót, forgatási cé­lú értékpapírra 125 milliót, feladattartalékra 446 milliót, míg általános tartalékra százmilliót különítettek el. A kerület idén is biztosítja a közművelődés és a kulturális élet sokszínűségét, a művelődési lehetőségek bővítését, valamint a helyi sportmozgalom alaptevékeny­ségeit és szolgáltatásait, az önkormányzati fenntartású sportlétesítmények üze­meltetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom