XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-02-15 / 4. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK $ 2012. FEBRUÁR I 5. Közlekedési koncepció Biciklis akcióterv Elfogadták a kerület kerékpáros stratégiáját Okos drótszamárság A kerékpáros közlekedés kerületi koncepcióját fogadta el januári ülésén a képviselő-testület, mellyel az önkor­mányzat célja az alternatív helyi közlekedési kultúra fel­tételeinek javítása és bővítése volt. A koncepció a város­rész bicikliközlekedésének fejlesztésére vonatkozó leg­fontosabb szempontokat, javaslatokat adja meg, szerve­sen kapcsolódva az AngyaIZÖLD programhoz és a szin­tén nemrég elfogadott helyi klímastratégiához. Egyre fontosabb a kerékpár vá­rosi közlekedési eszközként való használata. Ennek egyik oka nyil­vánvalóan a városi légkör szeny- nyezettségének csökkentése. A biciklinek nincs motorzaja, ötöd­annyi helyet foglal el, mint egy autó. Sőt, bármennyire is hihe­tetlennek tűnik, de tény, néhány kilométeres távolságon belül gyorsabb a városban, mint egy gépkocsi, és nem gond neki par­kolót találni. Ha ennyi minden jó elmondható erről az eszközről, miért nem terjed gyorsabban a használata? Ennek oka, hogy nagy általánosságban sem a köz­lekedési morál, sem az infrast­ruktúra nem igazodott még ah­hoz, hogy a kerékpár - ahogy tő­lünk nyugatra - nagy tömegben szerves része legyen a városi köz­lekedésnek. Hobbieszközből céljármű Ennek megváltoztatásához a széles körű tudatformálás mellett sokba kerülő fejlesztések szüksé­gesek. Úgy, ahogy történt és tör­ténik a kerületben, ahol ennek köszönhetően a hazai átlagnál jobb a helyzet. Ezt jelzi az is, hogy az infrastruktúra fejlesztésében elért eredményei elismerésekép­pen az önkormányzat az előző két évben kiérdemelte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által adományozott Kerékpárosbarát Település címet. Mit mond erről Borszéki Gyula alpolgármester?- Manapság minden nagyvá­rosban keresik az alternatív köz­lekedés lehetőségeit és ebben a kerékpárnak kitüntetett szerepe van. Várospolitikánk formálásá­ban másfél évtizede kiemelt cél­kitűzésünk a bicikliközlekedés fejlesztése. Beruházásainknak köszönhetően a kerékpárutak hosszát tekintve a városrész a fő­város élmezőnyében helyezkedik el. A kerület tulajdonában lévő teljes úthálózat valamivel több, mint 94 kilométer, mely - né­hány rövid szakasztól eltekintve — teljes egészében szilárd burko­latú, és teljes egészében alkalmas a kerékpáros közlekedésre. Csak­nem 21 kilométer bicikliút vagy - sáv áll a kétkerekűek rendelkezé­sére. Az infrastruktúra része a 187 bringa elhelyezésére alkal­mas köztéri tároló. Egyre több az olyan utca, ahol, ha külön kerék­párút nincs is, de biztonságosan lehet biciklivel is közlekedni. Munkánk eredményeként ko­moly szemléletváltás is tapasztal­ható: ma a kerékpár hobbieszköz­ből egyre inkább közlekedési esz­közzé válik, amit egyre többen használnak. A sávszélesség és a pihenőhelyek Jóllehet, már ma is az, de még inkább a jövő célszerű városi köz­lekedési eszköze lesz a bringa. Valószínűleg egyre többen fog­nak nyeregbe ülni, köztük olya­nok is, akik az egyre emelkedő üzemanyagárak miatt kénysze­rülnek lecserélni a négykerekűt kétkerekűre. A kerület január­ban elfogadott kerékpáros straté­giája tartalmazza, hogyan lehet költségtakarékosán viszonylag rövid idő alatt ehhez igazítani a helyi közlekedési feltételeket. A szakemberek első helyre a forga­lomszervezési intézkedéseket he­lyezték, például az egyirányú ut­cákban lehetővé tenni az ellen­irányú kerékpárforgalmat. A kö­vetkező az útfelületek forgalmi sávszélességének felülvizsgálata, ha lehetséges, bicikliutak kijelö­lése. Nagy költségigénye miatt a végére került a kerékpárutak és bicikliforgalmi létesítmények építése, így pihenőhelyek létre­hozása ivóvíz biztosításával, asz­talokkal, padokkal. Esővédő, il­letve árnyékoló létesítmények, kerékpár- és szeméttárolók tele­pítése, a kerületi biciklihálózatot bemutató információs táblák ki­helyezése. A kétkerekű minden­napi használatának elterjedésé­hez nagyban hozzájárulhatnak a metróállomások közelében, kö­zösségi közlekedési eszközök vég­állomásainál kialakított B+R rendszerek, ahol bárki otthagy­hatja kerékpárját, s útját tömeg- közlekedési eszközön folytatja. Ez lehetővé teszi a kombinált uta­zásokat is, feltéve, ha ott bizton­ságos kerékpártárolók, -támas­zok várják. Ugyanilyen feltételek szükségesek közintézményeknél, kereskedelmi és szolgáltató léte­sítményeknél. Hajójárat túrakerékpáron Ahhoz, hogy a biciklis egyenlő tagja lehessen a teljes közlekedé­si rendszernek, biztosítani kell, hogy megismerje az alapvető közlekedési szabályokat, és megfelelő gyakorlati isme­retekre tegyen szert. A stratégia szerint ki­emelkedő szerepet vállal az önkor­mányzat a képzés­ben és a felkészítés­ben. A kerékpáros közlekedési ismeretek elsajátítását nem lehet elég korán kezdeni. Már óvodáskor­ban, játékos for­mában célsze­rű hozzálát­ni az elmé­leti és a gya­korlati kép­zéshez. Az iskolában magasabb szinten le­het oktatni, ennek rendszere a 2008-ban megindított BringaSuli program. A képzést egészítheti ki a gyakor­lati oktatás, hogy a kétkerekűn közlekedő biztonsággal tudja használni járművét. A kerékpá­rozás alapjait megfelelően kiala­kított tanpályákon maguktól vagy szakember segítségével gya­korolhatják a fiatalok és akár a Érthetően sokakat érint és ér­dekel: hol van szükség, lehető­ség kerékpárút-fejlesztésre a kerületben. Szakemberek vizs­gálata szerint sok helyütt. Például a Meder utcától északra a parti sétányon, mely a Vizafogó-dűlő északi végén kapcsolód­hat a Váci út menti kerék­párúihoz. A Meder utcá­tól délre a parti promená- don, illetve a Foka-öböl és a Téli kikötő között ki­alakítandó gyalogosten­gelyen. Hálózati kap­csolat épül ki az Árpád híd déli lehajtója alatt készülő gyalogos-kerék­páros aluljárón keresz­tül, a Népfürdő utcai kerékpárútról a Duna- part irányába. Ezzel együtt a Népfürdő utcai kerékpárút hiányzó sza­kasza is kiépül a Nép­fürdő utca-Dráva utca és a Révész utca közti szaka­szának átépítésével. Ezáltal „elhagyható” lesz a Kárpát ut­cai kerülő. A megfelelő infrast­ruktúra kiépítésével az idegen- forgalmi célú kerékpározás cél­területe lehet a Margitsziget és a Duna-part, ami kiegészülve a Rákos-patak térségével, lehető­vé teszi kerékpáros sportverse­nyek rendezését is. Jó ötlet lehet, főleg a nyári iskolai szünidőben, turisztikai célú túrakerékpáros hajójáratok indítása a Duna- parti kikötőkből. J.G. fel­nőttek is. Jó szolgá­latot tehetnek a közlekedési par­kok, ahol a kezdők biztonságban gyakorolhatnak. Ismerkedhet­nek a kétirányú forgalommal, az­zal, hogyan szabályozzák a közle­kedést az útburkolati jelek és a különböző KRESZ-táblák, és gyakorolhatják a leggyakoribb és a legveszélyesebb helyzetek elke­rülését. Hajléktalanügy Mi lesz veled, Szabolcs utca? A kerület offenzívát indított a Szabolcs utca környékének lezül- lesztése ellen: felszólítja a fővá­rost, hogy vonja vissza a január 25-én elfogadott rendeletét, amellyel lehetővé teszi, hogy a Szabolcs utca 33-35. szám alatti volt orvostovábbképző egyetem épületében egészségügyi centru­mot és átmeneti szállót alakítsa­nak ki hajléktalanok részére. A városrész nem győzi hangsúlyoz­ni, hogy a fedél nélküliek ellátá­sában évek óta Budapesten a má­sodik legnagyobb segítő 1039 fé­rőhely biztosításával. Emellett jó­val több önkéntes feladatot vállal munkahely teremtésével, anyagi, szociális és egészségügyi támoga­tásokkal, melyekre több tízmilli­ós nagyságrendben költ. Látható tehát, nem a hajléktalanok elle­nében lép föl. Csupán nem támo­gatja, hogy a főváros a kerület el­lenében, az itt lakók életminősé­gének a rovására bővítse ellátókapacitását. Ezt olyan kerü­letekben lenne indokolt megten­nie, ahol jóval kevesebbet törőd­nek a hajléktalanokkal vagy alig létezik ilyen jellegű ellátás. A városrész kiemelt övezet­ként tartja nyilván a Szabolcs ut­ca környezetét, ahol több kutatá­si intézmény is található. Felhív­ja a figyelmet arra, a volt kórház 8,2 hektáros telke a városköz­pontban van, melyet az önkor­mányzat városfejlesztési straté­giája akcióterületként kezel. Az ügyben egyébként a kerület ko­rábban levélben fordult a főpol­gármesterhez, a budapesti kor­mányhivatal vezetőjéhez és a bel­ügyminiszterhez, ám választ egyiküktől sem kapott. Ezért most a nemzeti erőforrás, a nem­zeti fejlesztési, a belügy-, vala­mint a közigazgatási és igazság­ügyi minisztertől is segítséget vár, felkérve őket arra, hogy a maguk területén és eszközeivel akadályozzák meg a fővárosi el­képzelések megvalósítását. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő­től pedig azt kéri: a volt kórház területének alulhasznosítására ne kössön szerződést. K.A.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom