XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-18 / 1-2. szám
A főváros egyik legizgalmasabb építészeti téregyüttese és közösségi agórája jöhet létre a Váci út-Róbert Károly körút metszésében, ha felépül az a multifunkciós város- központ, melynek most elkészült szabályozási tervét tavasszal fogadhatja el a kerület. Budapest első városközpont- rendszerű térbeépítése kezdődhet meg két-három éven belül az Árpád híd pesti lehajtójánál, a Róbert Károly körút-Váci űt- Árboc utca-Esztergomi út által határolt területen. A Sconto áruház elbontásával, de a Volánbuszpályaudvar egy részének megtartásával és zöldtetős lefedésével a környéken egy egészen különleges térszerkezetű és for- mavilágú épületegyüttes nő majd ki, vélhetően három ütemben, 2014 és 2020 között. A 200 ezer négyzetméternyi, vegyes funkciójú city szerves és izgalmas összeköttetést alkot majd a környezetével, így például a rendőrpalota és a József Attila Színház tömbjét ölelő területtel, de természetesen az Esztergomi út mentén fekvő ingatlanokkal is. Az előzményeket és a részleteket Arató György, a kerület főépítésze ismertette lapunkkal. A főváros csaknem másfél évtizede döntött az úgynevezett alközpontrendszerű településszerkezet megvalósításáról. Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy Budapest belső magját, tehát a szűkén vett belvárosi részeket körülvevő kisebb centrumokat hoznak létre az Árpád hídnál, a Bosnyák téren, az Örs vezér terén, a Mázsa téren, a kispesti Europarknál és Csepel északi részén. Ezek lényegében szatellitekként helyezkednek majd el, átvéve jó néhány olyan államigazgatási és önkormányzati funkciót, melyekkel tehermentesíteni lehet a nagykörúton belüli történelmi belvárost. Csakhogy e „bolygók” különlegessége épp abban lesz, hogy nem körbezárt hivatali negyedekről van szó, ellenkezőleg: e funkció mellé számos civil szolgáltatás is megtelepedik majd. A főváros és az érintett kerületek ehhez a jogszabályi hátteret teremtik meg, a kivitelezés leginkább magántőkéből valósul meg. Az első tehát az Árpád hídnál, ahol e szellemiség egyébként már tetten érhető: a közelmúltból ilyen a Teve utcai rendőrpalota és a fővárosi levéltár új székháza, miközben ugyanott már évtizedek óta megtalálható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Alkotmánybíróság épülete. Látható tehát, hogy mindez jóval túlmutat kerületi jelentőségén, mely így budapesti, sőt országos szinten is meghatározó. Ez persze így, önmagában még nem sokat mond az átlagembereknek, ők a leendő központ legnagyobb vonzerejét az épületek között, alatt és fölött kialakított közösségi terekben, közhasználatú funkciókban találhatják meg. Ha valaki ismeri, leginkább a berlini Sony Centerhez hasonló beruházást kell elképzelni. A központ az irodaházak mellett egyszerre ad majd otthont a legkülönfélébb szolgáltatásoknak. Építtetője egy magyar holding, becsült költsége pedig 25 milliárd forint. A térszerkezetet megálmodó Liszkay Krisztina (Urban- Lis Kft.) vezette tervezők arra is gondoltak, hogy a terület a köz- használatban egy nyüzsgő városi élethez teremtse meg a feltételeket. Ezt a funkciók vertikális eltolásával oldják meg, már csak azért is, mert mindkét korábbi tervpályázat összes résztvevője egy magasházas közösségi térkialakítást képzelt el, amivel az ön- kormányzatok is egyetértettek. Liftekkel akadálymentes összeköttetést teremtenek a metróaluljáróval, az utcaszinten csak a fákkal, növényekkel dúsított, szökőkutas vízfelületekkel színesített sétálóterek és parkok lesznek. A kereskedelmi üzleteket az aluljáró szintjén alakítják ki, az emeleteken kapnak helyet a szolgáltatások, az éttermek és a kávézók, egy szálloda, az irodák és legfölül a tetőteraszos lakások. Az áru- és az autóforgalmat terepszint alá terelik, ahol egy 1500 férőhelyes mélygarázst is építenek. Mindehhez a jogi keretet a jóváhagyandó kerületi szabályozási terv (KSZT), garanciáit pedig a főváros és a kerület koordinálásával összeállított településrendezési szerződés adja meg, amelyben a két önkormányzat kikötötte, a beruházó pedig vállalta az említett közösségi funkciók megvalósítását, s egyéb fejlesztéseket, például a környék közútjainak felújítását, s a zajvédelmet is szolgáló fasorok telepítését az Esztergomi útra. Ami pedig az általános szabályozást illeti, Budapest még 2009-ben nyilvánította város- központi övezetté a szóban forgó területet, nemrég ez—s a helyi Integrált Városfejlesztési Stratégia - alapján készült el a KSZT. Ezt már közzé is tették a főépítészi irodán, a koncepciót lakossági fórumon (helyszín: Árboc utca 3., a volt SCONTO épülete, időpont: február 10.16 óra) ismertetik az érdeklődőkkel. Kálmán Attila Csak egy „Szikra” volt - eladó a telek A leendő városközpont tőszomszédságában évek óta beépítetlenül áll az egykori Szikra Lapnyomda telke, a szakemberek szerint vélhetően még legalább öt évig úgy is marad. Úgy tudni, a spanyol tulajdonos a gazdasági válság és a pénzhiány miatt elállt korábbi építési szándékától. Az ingatlant ugyan régóta árulja, jelentkező pedig több is akadt, ám a vevők a meglehetősen borsos árat mindannyian túlzónak tartják. A terület szabályozási tervét már 2007-ben jóváhagyta a kerület, ez alapján az ingatlan szálloda-, iroda-, lakó- és kereskedelmi funkciót kaphatna, s egy közpark is épülhetne rajta. Elzúe a V olea Különleges térépítészet Budapest első városi alközpontja 2020-ra készülhet el Agórabolygó az Árpád hídnál A korábbi tervpályázatok I: egyik látványterve E Megkezdődött a kerület egyik emblematikus épületének, a Váci úti irodafolyosó legszembeötlőbb sarkán álló egykori Volga Szálló (volt Hotel Ibis) bontása. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben azonban nem egy új szálloda épül a helyére, s nem a Volgát is tervező Finta József tervei alapján. Még tavaly ősszel jelentették be, hogy az ingatlan tulajdonost váltott, a telket az Accor nemzetközi szállodalánctól a Corvin-projektet is megvalósító Futureal csoport vásárolta meg. így a Váci út-Dózsa György út sarkán irodaház épül Gunther Zsolt különleges kvalitású tervei alapján (képünkön). A húszezer négyzetméteres épületben működik majd a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég budapesti központja, várhatóan 2014-től.
