XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-09-05 / 17. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 2. SZEPTEMBER 5. 9Egészségügy Kiemelkedő szakmai siker Pro Sanitate díjas védőnő Azt csinálja, amit szeret A VédőnőkNapja alkalmából június 13-án az emberi erőforrások minisztere kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként Pro Sanitate Díjjal tüntette ki Gápelné Patkós Éva csoportvezető ifjúsági védőnőt. A húsz éve kerületünkben dolgozó szakembertől mindenekelőtt megtudtuk: a területen dolgozó védőnők fő feladata a várandós kismamák, a csecsemők és a kisgyermekek gondozása. Az iskola- és ifjúsági védőnők a munkájukat az iskolákban végzik: az előbbiek az általános, az utóbbiak a középiskolákban dolgoznak. Ez manapság nem csupán a 14 és 18 év közöttieket jelenti, hiszen a hat- és nyolcosztályos intézményekben kisebbek is tanulnak. Az ő esetükben a védőnőknek komoly feladatot jelent a védőoltások beadásának megszervezése és lebonyolítása, a szülők tájékoztatása. Az oltás előtt a gyerekeknek a többi között elmondja, milyen betegségek ellen védi majd őket a vakcina. Például a Di-Te oltást megelőzően a Kincskereső kis- ködmön egyik gyerekszereplőjét szokta felhozni, akit a diftéria (torokgyík) vitt el. Hetedikben a Hepatitis-B elleni védőoltás kapcsán szó esik a többi között e betegség mibenlétéről, terjedésének módjáról, megelőzéséről. Egyebek mellett az ifjúsági védőnő feladata minden páros évfolyamon a testsúly és a magasság mérése, az ortopédiai, szemészeti és hallásvizsgálat, valamint a vér- nyomásmérés. O maga dr. Újhelyi Ottilia doktornővel együtt gondoskodik a tanulók egészségéről. Több éve dolgoznak együtt kiváló párost alkotva. Közösen tartanak egészségfejlesztési órákat. Gápelné Patkós Éva igencsak érti a gyerekek nyelvét. így izgalmas és őszinte párbeszédek alakulnak ki szerelemről, szexről, pszichés problémákról, olyannyira, hogy sokszor a csöngetés után sem akarják elengedni. A bizalom jele, hogy ki- sebb-nagyobb gondjaikkal a védőnői fogadóórákon is megkeresik a tanulók. Ilyenkor egy kicsit pszichológusnak is kell lennie. Ez azonban nem áll távol tőle, hiszen másod- diplomáját addiktológiai konzultánsként (szenvedélybeteg-tanácsadó) szerezte. Már iskolásként vezéregyéniség volt, és tudta, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni. Az óvónői szakközépiskola helyett azonban az egészségügyire nyert felvételt. Akkor még úgy volt, hogy az érettségivel együtt ápolói és csecsemőgondozói képesítést is adnak majd, de mire végzett, az utóbbi „lemaradt” a bizonyítványokról. Akkor döntött úgy, hogy az Egészségügyi Főiskola védőnőképző szakára jelentkezik. 1981- ben végzett, és - mivel gyakorlata egy részét kerületünkben töltötte - azonnal területi védőnői állást kapott a Béke téri rendelőben. Néhány hónap után azonban váltott, és elkerült a városrészből. Egy régi kolléganőjével való találkozás nyomán, 1992-ben iskolavédőnőként azonban visszatért kerületünkbe. Húsz év után most azt mondja: úgy érzi, a helyén van, azt csinálja, amit szeret. Szívesen dolgozik együtt a kollégáival, és sokra értékeli az évek során itt kialakult és megerősödött emberi kapcsolatait. A 2000-es évek első felében a kerület öt általános iskolája ban tartott életvezetési ismeretek foglalkozásokat. Ezt az akkreditált „tananyagot” maga állította össze, és ő is oktatta az általános iskolai tanulóknak. A kerületben és az ország több pontján tartott továbbképzéseket a védőnőknek. Az Egészségügyi Főiskolán külső előadóként védőnői módszertant oktatott. 2005-ben lett ifjúsági védőnő. Egy ideig emellett is foglalkozott tanítással: a többi között a Herman Ottó-iskolában, valamint hátrányos helyzetű 14-17 éveseknek tartott csecsemőgondozási órákat. A kerületi iskola- és ifjúsági védőnők számára 2010-ben a családi életre nevelésről, majd 2012-ben a szenvedélybetegségekről és az illegális szerekről készített oktató CD-t. Ezeknek az anyagoknak az összeállításában, kiadásában jelentős szerepet vállaltak a kerület vezető védőnői: dr. Légrády Pétemé Mara, valamint Cehlárik Piroska. Az Egészségügyi Szolgálat vezetői is támogatták, segítették munkáját. Három éve nevezték ki csoportvezető ifjúsági védőnőnek: most nyolc kollégája munkáját irányítja. CSOP V. Fontos a korai kezelés Óvjuk a kicsik szeme világát Elkerülhető a tompalátás Amikor nemrégiben lapunk hasábjain a felnőttkori szembetegségekkel foglalkoztunk, kiderült: ezek egy része a gyerekkorra vezethető vissza. Dr. Mester Erzsébetet, a Madarász kórház Gyöngyösi utcai gyermek szakrendelőjének szemész főorvosát a többi között arról kérdeztük, milyen tünetek esetén ajánlatos a szülőknek szemészhez vinni a kicsit, és vannak-e olyan szembetegségek, amelyek miatt kifejezett panaszok híján is érdemes megvizsgáltatni a gyerekeket. A gyermekszemészeti rendelőben születésüktől tizennyolc éves korukig fogadják a betegeket. A házi gyermekorvosok és a védőnők a szakmai protokoll alapján gondoskodnak arról, hogy felhívják a szülők figyelmét a szükséges szemészeti szűrővizsgálatokra. Ehhez nincs szükség beutalóra, időpontot azonban egyeztetni kell. A szakember úgy látja: az egyik leggyakoribb szembetegséget, a kancsalságot, kerületünkben a szülők többsége komolyan veszi. A kancsalság nem csupán esztétikai hiba, hanem a két szem együttműködésének zavara. Legnagyobb veszélye az, hogy a kancsalító szem nem tanul meg látni, tompalátóvá válik. Ez a betegség a gyerekeknek mintegy négy százalékát érinti. A kancsalítás nem nőhető ki, és ezt az állapotot - a jól látó szem takarásával, szemüveggel - csak kisgyermekkorban lehet eredményesen kezelni. Akár már pár hónapos korban is szükséges lehet szemüveg viselése. Ezért a kicsi csecsemővel is ajánlatos orvoshoz fordulnunk. A műtét csupán az esztétikai hibát tudja korrigálni, a fénytörési hibát és a tompalátást nem oldja meg.- Szükséges-e szemészeti vizsgálat akkor, ha a csecsemőnél, illetve a kisgyereknél semmiféle rendellenességet nem tapasztalnak a szülők?- Ha a hozzátartozók között van kancsal, tompalátó vagy olyan, akinek már fiatalkorban szemüveget kellett viselnie, az első szemészeti szűrés hat-kilenc hónapos korban javasolt. De legkésőbb másfél éves korig mindenképpen ajánlatos szakembernek megmutatni a kicsit, mert vannak olyan súlyos szembetegségek, amelyeknek semmilyen tünetük nincs, és kizárólag szemorvosi vizsgálattal deríthetők ki. Előfordulhat, hogy a kancsalságot nem a két szem eltérése, hanem ennél sokkal súlyosabb betegség okozza. Például a retino- blasztoma nevű daganatos megbetegedés, amelynél szó szerint életmentő lehet a korai felfedezés. Súlyos szembetegség a veleszületett szürke hályog is, amelynek szűrését az újszülöttosztályokon elvégzik. A látás csak akkor biztosítható, ha a gyereket már néhány hónapos korban megműtik.- Még egy-két évtizeddel ezelőtt is a koraszülött babák egy része megvakult. Sokan úgy hitték: az inkubátorok voltak a felelősek ezért. — Remélem, ezt ma már senki nem gondolja. A látóhártya elváltozása, az úgynevezett ROP a nagyon kicsi születési súllyal, az éretlenséggel és ennek súlyos következményeivel van összefüggésben. A megoldás az idejekorán történő felismerés és az időben elvégzett lézeres kezelés, ami megmenti a gyerek látását. Van még egy, már az újszülöttkorban jelentkező, de az előbbinél lényegesen ártalmatlanabb szemprobléma. Ha a pici szeme állandóan könnyezik, váladékos, akkor valószínűleg a könnycsatornájával van gond. A könny ilyenkor nem tud az orrba lefolyni. Gyakran segít az orrszívás és spontán gyógyulás is bekövetkezhet. Amennyiben néhány hónapos korban sincs javulás, a könnycsatoma átmosásával lehet végleges eredményt elérni.-Mennyire befolyásolja a gyerekek éleslátását a tévé és a számítógép? — A kicsik körében egyre gyakoribb a rövidlátás, vagyis hogy távolra nem látnak jól. Ennek kialakulásában minden bizonnyal szerepe van a sok mesterséges fénynek, a tévének és a számítógépnek. Az iskoláskorban jelentkező fejfájásos panaszok hátterében nemegyszer szemészeti betegség, például a rövidlátás áll. Olvasási probléma esetén is érdemes szemésszel megvizsgáltatni a kisiskolást. Mivel a gyerekeknek nincs viszonyítási alapjuk, nem minden esetben várhatjuk el tőlük, hogy szólnak, ha rosszul látnak. Korántsem ilyen gyakori, de a gyerek további életében meghatározó lehet az inkább fiúknál előforduló színtévesztés. A pályaválasztást ez komolyan befolyásolhatja. Az iskolákban a védőnők rendszeresen végeznek szűrést, de pontos diagnózist a szemész ad. Fontos, hogy legkésőbb tizenkét-tizenhárom éves korig szemész lássa a gyereket. így elkerülhetjük, hogy az utolsó pillanatban kelljen módosítani a választott szakmát. Csop Veronika
