XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-01 / 3. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK *9 2012. FEBRUÁR I. Aktuális WBMd •• Önkormányzatiság A polgárok isszák meg a levét a járási és körzeti rendszernek Bizonytalan helyzet - kaotikus állapot Alig jelent meg a közigazgatási tárca tervezete arról, hogy az országot 2013. január elsejétől 168 járásra, a fővárost hét körzetre osztják, egyre több közigazgatási szakember mondja el fenntartásait. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége január 20-án közleményben fejezte ki súlyos aggályait a tervezettel kapcsolatban. A kerület polgármestere, dr. Tóth József országgyűlési képviselő a TV13 január 18-ai adásában (a teljes interjú megnézhető a www.medial3.hu oldalunkon — a szerk.) fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét Bánki Árpád szerkesztő-riporter kérdéseire válaszolva. Ebben többek között elmondta, az ügy könnyebb megértéséhez külön kell választani a közigazgatási és az államigazgatási rendszer feladatait. Leegyszerűsítve, az önkormányzatok szervezik a település életét, határozzák meg fejlesztéseit a választott képviselőkből álló testület döntései alapján. A hivatali ügyintézések körébe tartoznak például a szabálysértési eljárások, az okmányirodái feladatok vagy az építési engedélyek kiadása. A döntés most arról szól, hogy 2013. január elsejével járási hivatalokat kell létrehozni országszerte, szám szerint 168-at. Budapestet hét körzetre osztották, a járásokkal azonos hatáskörrel. A XIII. kerület Belváros-Lipótvárossal és Újpesttel tartozik majd egy körzetbe. A kerületek, mint közigazgatási egységek megmaradnak, de az államigazgatási ügyek intézését a járási hivatalokban összevonják. A polgármester sajnálattal állapította meg, hogy továbbra sem ismert: az állami feladatok közül melyek kerülnek a körzetekhez. „Nem tudjuk, milyen eszközökkel és szakemberekkel kíván törekvéseinek megfelelni a kormányzat. Nem értjük, miért ott húzták meg a körzethatárokat, ahol. Országos viszonylatban is egyre több polgármester jelzi, nem ért egyet a járási határok kijelölésével. Kormányrészről úgy fogalmaztak, a járási, körzeti határok meghúzásánál az volt a cél, hogy gyors és könnyű legyen a hozzáférés az állami szolgáltatásokhoz, az ügyintézési helyszínekhez. A körzetünket nyugat-pestinek nevezték el, hogy miért annak, nem tudom. Mint azt sem, mi az, ami összeköti a három kerületet, ha csak nem a metró, amivel majd az állampolgár ingázhat hivatalos ügyei intézésekor” - jegyezte meg dr. Tóth József. A kerületet mindig az vezérelte, hogy költségtakarékosán, de állampolgárbarát módon oldja meg az ügyeket, ehhez igazította a feltételeket. Ezeket a szándékokat most nem látja visszaköszönni. A polgármester feltette a kérdést: mitől lesz majd költséghatékonyabb az ügyintézés, mint most, amikor az átszervezéssel milliárdokat emésztenének föl? Hozzáfűzte, nem látja, hogyan lehet majd a jelenleginél gyorsabban intézni az ügyeket, amikor időrabló utazgatásra lesz szüksége az állampolgárnak. És nem tudja, miért kapna egy XIII. kerületi lakos jobb, érdemibb ügyintézést a Béke tér helyett Újpesten vagy a Belvárosban. Dr. Tóth József meglehetősen borúlátó. Mint fogalmazott, enyhén szólva is kicsit kaotikusnak látják most a helyzetet. Úgy ítéli meg, elkésett és jelenlegi állapotában előkészítetlen a javaslat, mely további kapkodást és bizonytalanságot eredményezhet az önkormányzatok munkájában. J.G. f Óvodai férőhelyek Gyarapodó intézményfejlesztések csaknem 1,2 milliárdért Iskola a határon - fehér foltokkal Sok év óta először nem tartalmazott általános iskolai és gimnáziumi felújításokat, az idei csaknem 1,2 milliárd forintnyi intézményfelújítási javaslat. Az okokról kérdeztük Hiszékeny Dezső alpolgármestert. — Az Országgyűlés decemberben a helyhatóságok tevékenységét alapvetően befolyásoló három jelentős jogszabályt fogadott el: az önkormányzati, a köznevelési és a vagyongazdálkodással kapcsolatos törvényt. Ezek alapján a települések tulajdonában lévő általános iskolák és gimnáziumok állami kézbe kerülnek. Ezek az intézményeink ezért nem szerepeltek a korábban erre az évre tervezett felújítási előterjesztésünkben. — Mit terveznek helyettük?- Szintén parlamenti döntés alapján a gyermekek hároméves korától kötelező lesz az óvoda. Erre időben igyekszünk felkészülni, ezért tárgyaltuk már az idei első testületi ülésen a szükséges intézkedések megtételét. A célokmányok képviselő-testületi elfogadása az első lépés a szükséges intézményi beruházások megkezdéséhez. Mi a gyermekek számára színvonalas feltételeket szeretnénk biztosítani, de ehhez az óvodai helyek számát növelni kell, a meglévő gyermekintézményeket korszerűsíteni. — Mit tesznek ennek érdeké- ben1 — Módosítottuk egy olyan óvodának a célokmányát, amelynek korábban már terveztük a rekonstrukcióját. A Madarász Viktor Utcai Tagóvodát hatról nyolccsoportossá bővítjük, ami 50 új helyet jelent majd. Két új célokmány pedig egy óvoda és egy bölcsőde felújításáról szól. Az egyik a Jász utcai Pöttyös Tagóvoda, mely korábban háromcsoportos intézménynek épült, jelenleg négy csoport működik benne. Az épület a teljes rekonstrukció után megfelel majd az előírt korszerű követelményeknek. A másik a Hegedűs Gyula utcai nyolc csoportszobás Aprófalva Bölcsőde, amelynek homlokzati hőszigetelése és a tornaszoba statikai megerősítése történik meg.- Melyik volt a harmadik új célokmány/ — Ez egy szociális intézményben tervezett munka. A Gyermek téri Derűs Szívek Idősek Klubja lassan negyven éve, 1973-ban épült, szerkezete korszerűtlen, ráfér már a teljes rekonstrukció. A beruházás - akadálymentesítéssel együtt - várhatóan 2013 közepére készül el, a tervezett költség 195 millió forint. — Összességében mennyibe kerülnek ezek munkák1- Az említett gyermekintézmények és az idősek klubjának rekonstrukciójára együttesen 1,17 milliárd forintot költ idén az ön- kormányzat. JUSZTUSZ Múltidéző eljárás a Béke térről... az István útra?
