XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-08-01 / 15-16. szám

Aktuális ■■■■■■■■■■■■Ti Interjú Dr. Tóth József polgármester a járási rendszer hátrányairól és a közigazgatási szolgáltatások romlásáról A lakosság elvész a központi bürokráciában A visszaállamosítás a jól bejáratott struktúrák szétesésével fenyeget A jövő januártól beveze­tendő járási rendszer amellett, hogy tovább csökkenti az önkormány­zati autonómiát, a köz- igazgatási szolgáltatások minőségromlását, s a kerü­let által jól kiépített struk­túrák, például a szociális és gyermekvédelem szétesé­sét jelentheti - fogalma­zott lapunknak adott in­terjújában dr. Tóth József polgármester. Azt is kifej­ti: a városrész az átalakí­tást vélhetően „megússza” nagyobb vagyonvesztés nélkül, így valószínűleg nem perli az államot vesz­tesége megtérítéséért.- Jövő januártól felállnak a zá­rási hivatalok. Sokan attól tarta­nak, hogy az államosítás felé mu­tató régi-új rendszer számos terü­leten visszalépést jelent majd, s várhatóan romlik az ügyintézés színvonala. Mi változik a min­dennapokban? — Az önkormányzat szempont­jából akár pozitívumként is fel­foghatnánk, hogy a járási - Bu­dapesten a kerületi - hivatalok­hoz főként olyan ügyeket telepít vissza az állam, melyek ereden­dően is az ő hatáskörébe tartoz­tak. Ilyenek az okmányirodái fel­adatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, valamint egyes szo­ciális, környezet- és természetvé­delmi hatósági ügyek. Ám mie­lőtt bárki örülne, le kell szögezni: nem egyszerűen eljárásjogi, igaz- gatásszervezési kérdésről van szó. Jó példa erre, hogy annak idején a rendőrség adta ki a személyi és a gépjárművel kapcsolatos doku­mentumokat, majd ez a feladat az önkormányzatok okmányirodái­hoz került. Csakhogy a központi forrásokat - más területeken is — komoly önerővel egészítettük ki, a pluszpénzből jelentős fejleszté­seket hajtottunk végre a polgár- mesteri hivatalban. Nem olyan régen a teljes körű akadálymen­tesítés is megtörtént, elsők között csatlakoztunk az ügyfélkapuhoz, lehetővé tettük az e-ügyintézést, s megszereztük a szigorú ISO- minősítést. Erőfeszítéseinket, szakmai munkánkat 2004-ben Magyar Közigazgatási Minőségi Díjjal, 2010-ben Magyar Minő­ség Háza Díjjal ismerték el. Ezért magam is félek, hogy a központi bürokráciában romlani fog a la­kosság kiszolgálása. Egy ilyen nagyszabású államigazgatási át­szervezéskor azt a kérdést kell fel­tenni: az új rendszer az eddiginél jobb és olcsóbb lesz-e? Attól fé­lek, nem. Amellett, hogy az ellen­kezőjét igazoló hatástanulmány nem készült, két eltérő természe­tű szféráról van szó. Míg az ön- kormányzat a saját lakosait, ad­dig a polgároktól nagyobb távol­ságot tartó állami intézmény a mindenkori kormányzati bürok­ráciát akarja kiszolgálni. Ezért ke­vésbé van tekintettel a helyi sajá­tosságokra. A változás tehát több lesz az ügyintézés puszta fizikai „áttelepítésénél”. Az emberek­ben összemosódnak a közigazga­tás szintjei, s a jövőben sem fog­nak különbséget tenni járási és polgármesteri hivatal között. Vi­szont értetlenül fognak keringeni ebben az útvesztőben.- Október végéig kell megálla­podni a vagyonátadásról a kor­mány által kijelöltjárási biztosok­kal. Lehet-e már tudni, hogy az állampolgároknak merre kell venniük majd az irányt a Béke tér helyett1-Járási biztost a XIII. kerület­hez még nem neveztek ki, de a kormányzat képviselői Buda- pest-szerte megkezdték a lehet­séges hivatali helyszínek felmé­rését. Ezeket kötelező jelleggel kell felajánlanunk. Mi megtettük a javaslatunkat, de konkrét he­lyet nem említenék, mert arról előbb meg kell állapodni. Annyit elárulhatok, hogy igyekeztünk olyan irodaterületet felajánlani, ahol továbbra is biztosítható az állampolgárok kényelmes ügyin­tézése. Ehhez kötelezően átadjuk az infrastruktúrát, az íróasztalok­tól a számítógépeken át az ok­mányirodái eszközökig bezáró­lag. De hogy ezen felül az állam elvégzi-e a még szükséges fejlesz­téseket, csak rajta múlik. És az is kérdés, végül mennyi köztisztvi­selőt vesz át tőlünk. Rossz tapasz­talatunk ugyanis már van: a sza­bálysértési hatósági feladatok a közelmúltban kerültek át a fővá­rosi kormányhivatalhoz, ahol a szükségesnél jóval kevesebb az ügyintéző.- Milyen nehézségekkel szem­besülhetnek az állampolgárok ja­nuártól?- Bizonyos duplikálások tele­pedhetnek rá a rendszerre, mi­közben megszűnik a helyi mérle­gelés egyes szociális és gyám­ügyekben, mellyel kivédhetők lennének a zavarok. Hadd mond­jak néhány konkrétumot: az ál­lamtól eddig normatívaként meg­kaptuk a közgyógyellátások ösz- szegét, melyet helyi szempontok alapján ítéltünk oda, sőt bővít­hettük a jogosultak körét. Janu­ártól a járási hivatal dönt majd minden egyes ügyben, s a pénzt is ő kezeli. Am akit elutasít, az au­tomatikusan hozzánk fordul majd segítségért, miközben eh­hez egyáltalán nem lesz semmi közünk. Az itt élők persze szeren­csések, mert saját rendeletünk alapján a költségvetésünkből to­vábbra is biztosítjuk ezt az ellá­tást, jóllehet a rendszerből hiá­nyozni fog a központi normatíva. Am más településeken sokan el­eshetnek ettől a támogatástól. A másik sarkalatos terület a gyám­ügyi rendszert is felölelő gyer­mekvédelemi hálózat. Jóllehet ez is az államtól átvállalt feladatunk volt, az elmúlt másfél évtizedben egy egészen kiváló védőhálót épí­tettünk ki, jobbat, mint amilyet az állam előírt. Pénzben, szakem­berben és intézményhálózatban is hozzátettük a magunkét, így amikor családok, gyermekek sor­sáról döntöttünk, mérlegelni tudtunk olyan, kizárólag helyben kezelhető kérdéseket, melyek a szociális, egészségügyi és oktatási szférában is feladatot rónak ránk. A visszaállamosítás e jól bejára­tott struktúrák szétesésével fe­nyeget.- A feladatokkal együtt a „szükséges ” vagyon t is viszi az ál­lam, térítésmentesen. Fellebbez­ni lehet ugyan, de annak nincs halasztó hatálya. Lehet-e forin- tosítani a kerület veszteségét, s tervezi-e az önkormányzat, hogy bíróságon követeli ennek ellen- tételezését?- Úgy tudom, az átadás-átvé­telről szóló kormányrendeletet a múlt héten tárgyalta a kabinet, így a részleteket még nem ismer­jük. Sajnos az új alaptörvény a korábban önálló önkormányzati vagyont az állami vagyon része­ként kezeli, ami jelentősen szű­kíti a lehetőségeinket. Tőlünk helyiséget nem vesznek el, de in­góságokat igen. Pontosabban: nem a Béke téri okmányirodán­kat ajánlottuk fel. Ha ugyanis nem a miénk a feladat, akkor az ügyintézés fizikailag se legyen nálunk. Érdekes azonban, hogy a törvény egyidejűleg beszél hasz­nálati és vagyonkezelői jogról, így ma még nehéz megmondani, ténylegesen mi szerepel majd a tulajdoni-telekkönyvi lapokon, akár a felajánlott új helyiség ese­tében. Egyelőre a kerület szám­szerűsíthető vagy eszmei veszte­ségét is nehéz megbecsülni, de vélhetően nincs szó hatalmas összegről. Ezért most úgy gondo­lom, nem fogunk pereskedni. Vi­szont szerettük volna nyomon követni nem csak az ingóságok és az ingatlanok sorsát, hanem leginkább a lakosokat érintő ügyek alakulását. Ám a kor­mánytöbbség leszavazta azt a parlamenti indítványomat, ami kötelezte volna a hivatalvezető­ket a települési képviselő-testü­letek előtti évenkénti beszámo­lóra. Erre ma is van példa: a rend­őrkapitányok tevékenységük egészéről évente tájékoztatják az önkormányzatokat.- A normatív összegek elvoná­sa milyen lépésekre kényszeríti a kerületet?- Az új önkormányzati tör­vény, a folyamatos feladat- és pénzelvonás miatt idén januártól megkezdtük a polgármesteri hi­vatal szervezeti felépítésének át­alakítását. Az igazgatási normatí­va egyszer már csökkent a sza­bálysértési ügyek elkerülésével. Csak az okmányiroda működte­tése évente 140 millió forintba került, ennek alig a felét kaptuk meg az államtól. Persze az így „felszabaduló” saját hetvenmilli- ónkra lehetne azt mondani, hogy többletként itt marad, csakhogy világosan látható: az állam jóval több pénzt visz el, mint amennyi feladatot. Ez olyan mértékű for­ráskivonás, ami miatt egy racio­nalizálással járó új működési struktúrát kell kialakítanunk. Ennek egyik szelete, hogy mun­kát kell találnunk azoknak a köz- tisztviselőinknek, akiket nem vesz át az állam. Sajnos még így is szükség lehet bizonyos létszám­karcsúsításra. Amellett persze, hogy tovább csökken az önkor­mányzati autonómia és a helyi közügyek száma, jobban előtérbe kerülhetnek olyan területek, mint a városüzemeltetés vagy a közbiztonság. Jóllehet például a közútfenntartásban, zöldfelüle­tek vonatkozásában álljuk a ver­senyt a többi kerülettel, most az eddiginél is nagyobb gondot for­díthatunk minderre. Kálmán Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom