XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-08-01 / 15-16. szám
Aktuális ■■■■■■■■■■■■Ti Interjú Dr. Tóth József polgármester a járási rendszer hátrányairól és a közigazgatási szolgáltatások romlásáról A lakosság elvész a központi bürokráciában A visszaállamosítás a jól bejáratott struktúrák szétesésével fenyeget A jövő januártól bevezetendő járási rendszer amellett, hogy tovább csökkenti az önkormányzati autonómiát, a köz- igazgatási szolgáltatások minőségromlását, s a kerület által jól kiépített struktúrák, például a szociális és gyermekvédelem szétesését jelentheti - fogalmazott lapunknak adott interjújában dr. Tóth József polgármester. Azt is kifejti: a városrész az átalakítást vélhetően „megússza” nagyobb vagyonvesztés nélkül, így valószínűleg nem perli az államot vesztesége megtérítéséért.- Jövő januártól felállnak a zárási hivatalok. Sokan attól tartanak, hogy az államosítás felé mutató régi-új rendszer számos területen visszalépést jelent majd, s várhatóan romlik az ügyintézés színvonala. Mi változik a mindennapokban? — Az önkormányzat szempontjából akár pozitívumként is felfoghatnánk, hogy a járási - Budapesten a kerületi - hivatalokhoz főként olyan ügyeket telepít vissza az állam, melyek eredendően is az ő hatáskörébe tartoztak. Ilyenek az okmányirodái feladatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi hatósági ügyek. Ám mielőtt bárki örülne, le kell szögezni: nem egyszerűen eljárásjogi, igaz- gatásszervezési kérdésről van szó. Jó példa erre, hogy annak idején a rendőrség adta ki a személyi és a gépjárművel kapcsolatos dokumentumokat, majd ez a feladat az önkormányzatok okmányirodáihoz került. Csakhogy a központi forrásokat - más területeken is — komoly önerővel egészítettük ki, a pluszpénzből jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre a polgár- mesteri hivatalban. Nem olyan régen a teljes körű akadálymentesítés is megtörtént, elsők között csatlakoztunk az ügyfélkapuhoz, lehetővé tettük az e-ügyintézést, s megszereztük a szigorú ISO- minősítést. Erőfeszítéseinket, szakmai munkánkat 2004-ben Magyar Közigazgatási Minőségi Díjjal, 2010-ben Magyar Minőség Háza Díjjal ismerték el. Ezért magam is félek, hogy a központi bürokráciában romlani fog a lakosság kiszolgálása. Egy ilyen nagyszabású államigazgatási átszervezéskor azt a kérdést kell feltenni: az új rendszer az eddiginél jobb és olcsóbb lesz-e? Attól félek, nem. Amellett, hogy az ellenkezőjét igazoló hatástanulmány nem készült, két eltérő természetű szféráról van szó. Míg az ön- kormányzat a saját lakosait, addig a polgároktól nagyobb távolságot tartó állami intézmény a mindenkori kormányzati bürokráciát akarja kiszolgálni. Ezért kevésbé van tekintettel a helyi sajátosságokra. A változás tehát több lesz az ügyintézés puszta fizikai „áttelepítésénél”. Az emberekben összemosódnak a közigazgatás szintjei, s a jövőben sem fognak különbséget tenni járási és polgármesteri hivatal között. Viszont értetlenül fognak keringeni ebben az útvesztőben.- Október végéig kell megállapodni a vagyonátadásról a kormány által kijelöltjárási biztosokkal. Lehet-e már tudni, hogy az állampolgároknak merre kell venniük majd az irányt a Béke tér helyett1-Járási biztost a XIII. kerülethez még nem neveztek ki, de a kormányzat képviselői Buda- pest-szerte megkezdték a lehetséges hivatali helyszínek felmérését. Ezeket kötelező jelleggel kell felajánlanunk. Mi megtettük a javaslatunkat, de konkrét helyet nem említenék, mert arról előbb meg kell állapodni. Annyit elárulhatok, hogy igyekeztünk olyan irodaterületet felajánlani, ahol továbbra is biztosítható az állampolgárok kényelmes ügyintézése. Ehhez kötelezően átadjuk az infrastruktúrát, az íróasztaloktól a számítógépeken át az okmányirodái eszközökig bezárólag. De hogy ezen felül az állam elvégzi-e a még szükséges fejlesztéseket, csak rajta múlik. És az is kérdés, végül mennyi köztisztviselőt vesz át tőlünk. Rossz tapasztalatunk ugyanis már van: a szabálysértési hatósági feladatok a közelmúltban kerültek át a fővárosi kormányhivatalhoz, ahol a szükségesnél jóval kevesebb az ügyintéző.- Milyen nehézségekkel szembesülhetnek az állampolgárok januártól?- Bizonyos duplikálások telepedhetnek rá a rendszerre, miközben megszűnik a helyi mérlegelés egyes szociális és gyámügyekben, mellyel kivédhetők lennének a zavarok. Hadd mondjak néhány konkrétumot: az államtól eddig normatívaként megkaptuk a közgyógyellátások ösz- szegét, melyet helyi szempontok alapján ítéltünk oda, sőt bővíthettük a jogosultak körét. Januártól a járási hivatal dönt majd minden egyes ügyben, s a pénzt is ő kezeli. Am akit elutasít, az automatikusan hozzánk fordul majd segítségért, miközben ehhez egyáltalán nem lesz semmi közünk. Az itt élők persze szerencsések, mert saját rendeletünk alapján a költségvetésünkből továbbra is biztosítjuk ezt az ellátást, jóllehet a rendszerből hiányozni fog a központi normatíva. Am más településeken sokan eleshetnek ettől a támogatástól. A másik sarkalatos terület a gyámügyi rendszert is felölelő gyermekvédelemi hálózat. Jóllehet ez is az államtól átvállalt feladatunk volt, az elmúlt másfél évtizedben egy egészen kiváló védőhálót építettünk ki, jobbat, mint amilyet az állam előírt. Pénzben, szakemberben és intézményhálózatban is hozzátettük a magunkét, így amikor családok, gyermekek sorsáról döntöttünk, mérlegelni tudtunk olyan, kizárólag helyben kezelhető kérdéseket, melyek a szociális, egészségügyi és oktatási szférában is feladatot rónak ránk. A visszaállamosítás e jól bejáratott struktúrák szétesésével fenyeget.- A feladatokkal együtt a „szükséges ” vagyon t is viszi az állam, térítésmentesen. Fellebbezni lehet ugyan, de annak nincs halasztó hatálya. Lehet-e forin- tosítani a kerület veszteségét, s tervezi-e az önkormányzat, hogy bíróságon követeli ennek ellen- tételezését?- Úgy tudom, az átadás-átvételről szóló kormányrendeletet a múlt héten tárgyalta a kabinet, így a részleteket még nem ismerjük. Sajnos az új alaptörvény a korábban önálló önkormányzati vagyont az állami vagyon részeként kezeli, ami jelentősen szűkíti a lehetőségeinket. Tőlünk helyiséget nem vesznek el, de ingóságokat igen. Pontosabban: nem a Béke téri okmányirodánkat ajánlottuk fel. Ha ugyanis nem a miénk a feladat, akkor az ügyintézés fizikailag se legyen nálunk. Érdekes azonban, hogy a törvény egyidejűleg beszél használati és vagyonkezelői jogról, így ma még nehéz megmondani, ténylegesen mi szerepel majd a tulajdoni-telekkönyvi lapokon, akár a felajánlott új helyiség esetében. Egyelőre a kerület számszerűsíthető vagy eszmei veszteségét is nehéz megbecsülni, de vélhetően nincs szó hatalmas összegről. Ezért most úgy gondolom, nem fogunk pereskedni. Viszont szerettük volna nyomon követni nem csak az ingóságok és az ingatlanok sorsát, hanem leginkább a lakosokat érintő ügyek alakulását. Ám a kormánytöbbség leszavazta azt a parlamenti indítványomat, ami kötelezte volna a hivatalvezetőket a települési képviselő-testületek előtti évenkénti beszámolóra. Erre ma is van példa: a rendőrkapitányok tevékenységük egészéről évente tájékoztatják az önkormányzatokat.- A normatív összegek elvonása milyen lépésekre kényszeríti a kerületet?- Az új önkormányzati törvény, a folyamatos feladat- és pénzelvonás miatt idén januártól megkezdtük a polgármesteri hivatal szervezeti felépítésének átalakítását. Az igazgatási normatíva egyszer már csökkent a szabálysértési ügyek elkerülésével. Csak az okmányiroda működtetése évente 140 millió forintba került, ennek alig a felét kaptuk meg az államtól. Persze az így „felszabaduló” saját hetvenmilli- ónkra lehetne azt mondani, hogy többletként itt marad, csakhogy világosan látható: az állam jóval több pénzt visz el, mint amennyi feladatot. Ez olyan mértékű forráskivonás, ami miatt egy racionalizálással járó új működési struktúrát kell kialakítanunk. Ennek egyik szelete, hogy munkát kell találnunk azoknak a köz- tisztviselőinknek, akiket nem vesz át az állam. Sajnos még így is szükség lehet bizonyos létszámkarcsúsításra. Amellett persze, hogy tovább csökken az önkormányzati autonómia és a helyi közügyek száma, jobban előtérbe kerülhetnek olyan területek, mint a városüzemeltetés vagy a közbiztonság. Jóllehet például a közútfenntartásban, zöldfelületek vonatkozásában álljuk a versenyt a többi kerülettel, most az eddiginél is nagyobb gondot fordíthatunk minderre. Kálmán Attila
