XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-05-16 / 10. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 2. MÁJUS I 6 * Köztérfejlesztés Megújul a Klapka-szolgáltatóház Aktuális Miniközpont: sikeres ötletelés A Közti Zrt. Marosi Miklós által vezetett építészcsapata nyerte a Klapka és Tüzér utca sarkán álló szolgáltatóház és környékének megújítására, egy új kisközpont kialakítására vonatkozó ötletpályázatot. Az önkormányzat tulajdonosi, kerületfejlesztési és lakásgazdálkodási bizottsága idén januárban írta ki a Klapka és Tüzér utca sarkán álló szolgáltatóház és környékének megújítására vonatkozó építészeti-kertépítészeti ötletpályázatot. Az öt neves hazai építésziroda meghívása garanciát adott a szakmai színvonalra, ennek ellenére még a bírálóbizottságot is meglepte az elképzelések sokszínűsége. A kerület a hatályos szabályozási terv kereteihez illeszkedve várta a javaslatokat az önkormányzati tulajdonú telek mai igényeknek megfelelő beépítésére és a szomszédos zöldterület kialakítására. Mindezt azzal a céllal, hogy a lakótelepi és kisvárosi településrészek határán egy új kisközpont jöhessen létre, hangsúlyosan megjelenítve a közösségi térhasználatot. A meghívott szakemberekből és az önkormányzat képviselőiből álló bírálóbizottság eredményesnek és sikeresnek ítélte a pályázatot, minden résztvevőnek biztosította a költségtérítést. A 400 ezer forintos fődíjat a Közti Zrt. Marosi Miklós által vezetett építészcsa- pata kapta, a többiek pedig 150 ezer forintos díjat vehettek át a pályaművekből rendezett kiállítás május 10-ei megnyitóján. Bá- lintlmre, a Budapesti Építész Kamara elnöke a rendezvényen elismeréssel szólt a XIII. kerület városfejlesztési gyakorlatáról, a tervpályázatok alapján megépült létesítmények (például a RaM) építészeti kvalitásairól. A bírálóbizottság ajánlásában szabad és rendhagyó építészeti formálást, nyitottságot hangsúlyozó térkapcsolatokat, zöldkarakterű kialakítást javasol a kiírónak a beruházás előkészítése és megvalósítása során. A pályaművekből rendezett kiállítás május 23-ig megtekinthető a Városház Galérián, a polgár- mesteri hivatalban. K.A. Tisztelgő emléktáblák Rába Lilla festő- és grafikusművész, Szemes Mari színművésznő, valamint az egykori Orion gyár is emléktáblát kapott az elmúlt hetekben a kerülettől.- -—?»»*» it» k ÍFÍJöíMTO*.. . Mit 93t|«e«T3TT Aí.ei.X*M' 1 IHÖUH-K'UH) EBBEN A HÁZBAN ÉLT ÉS ALRi RABA Ll 1952 FESTO-E5 ORAFÍKI »P.S-’OV.XfM. KCttVU Ji < SOI*, * 20C% * OS : : * ' m E&BEft a híMam élt m SZEMES MARI 1932 - 1988 KÍVÁLÓ MŰVÉSZ, A MAGYAR SZÍNHÁZ - ES FILMMŰVÉSZET kiemelkedő alakja. » tut m A MAGYAR WOLFRAMLÁMPAGYÁR KREMENECZKY iÁNOS RT ■■máütoi H6tyo< 9€*ratVkX a2 o«0N TBtNűcnt G>Ajrr*sÁr, V V»UGHtRí«Vtr SZERZETT Az ALFÖLÖ GYÁRNAK A művész mitológiája „Alkotóként ő maga volt az alkotás" A gyártörténelem Halálának tizedik évfordulója alkalmából az egykori otthonának és alkotóműhelyének helyet adó ház falán, a Jászai Mari tér 5.-ben avatták fel Rába Lilla festő- és grafikusművész emléktábláját. Alkotásaiból május 28-ig életműtárlat is látható az Újlipót- városi Klubgalériában. Az avatón Paulikovics Iván szobrászművész (képűn- kön) idézte fel Rába Lilla kiemelkedő, ám sajnos tragikusan korán véget ért életét és munkásságát. Művészpályája nem a szokványos volt: eredetileg szemészszakorvos volt, aki csak később, 1982-ben Almásy Aladár biztatására kezdett rajzolni, majd festeni. Témái az archaikus korokba, a mitológiai időkbe mennek vissza. Szívesen idéz ószövetségi eseményeket, de a szüzsé helyett az emberi viselkedésformák, lelki történések foglalkoztatják. A magánmitológiát építő festők közé sorolható. Számos egyéni és válogatott csoportos kiállítása volt a ’80-as évek végétől kezdődően. A kerület nevében Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, az önkormányzat művelődési bizottságának képviseletében pedig Sági Judit elnök helyezett el koszorút az emléktáblán. A kerület május 7-én, születésének 80. évfordulója alkalmából a Katona József utca 26. számú ház falán emléktáblát avatott Szemes Mari Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló művész tiszteletére, aki hosszan tartó, súlyos betegség után 56 évesen hunyt el. Pályafutását Berényi Gábor egykori színházigazgató, rendező méltatta, melyet rendezőként végigkísért: utolsó, 1987-es várszínházi szerepében is ő rendezte. Kiemelte: Szemes Mari mindent tudott erről a szakmáról, amit kell. Nemcsak azért, mert zseniális tehetsége volt hozzá, hanem azért is, mert megtanulta. Elmélyült, nagyszerű alakításokat nyújtott. Alkotóként ő maga volt az alkotás. Az önkormányzat nevében dr. Tóth József polgármester, az egykori színésztársakéban pedig Láng József (képünkön), a József Attila Színház művésze koszorúzott. Szemes Mari egyik legemlékezetesebb alakítását Göncz Árpád Magyar Médea című monodrámájában nyújtotta; az előadás egyik részletét megörökítő képpel Ivádyné Both Éva érkezett az ünnep-. ségre, aki az egri Gárdonyi Géza Színház művészeti titkára volt, s a szerző, Göncz Árpád szeretettel emlékező üzenetét tolmácsolta. Szemes Mari huszonkilenc évig a József Attila Színház vezető művésze volt. Május 9-én a Váci út 99.-ben leplezte le dr. Tóth/ózse/polgármester (képünkön) és dr. Antal Ildikó, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum igazgatója az Orion termékeivel világhírűvé vált egykori Magyar Wolframlámpagyár, illetve a Kreme- necky János Rt. emléktábláját. Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jogelődjét, a Magyar Wolframlámpagyárat 1913-ban alapította Kremeneczky János bécsi gyár- tulajdonos. A Váci út 99-105. alatti új épületekbe 1921-ben költözött, az Orion Villamossági Rt. nevet 1924-ben vette fel.
