XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-10-15 / 20. szám
Évfordulók ...........................—....................... H úszévesek Kerületi polgárőrség / Áldozatos önkéntes munka Húszéves lett a XIII. Kerületi Angyalföld Polgárőr Szervezet. A szép évfordulóról a József Attila Művelődési Központban rendezett ünnepség keretében emlékeztek meg. A szeptember 30-i eseményen az ünnepeiteken - vagyis a polgárőrökön - kívül megjelent dr. Tóth József, kerületünk polgármestere. Eljött a többi között dr. PrehlikLa' jós jegyző, Szanyi Tibor ország- gyűlési képviselő, a megalakulás idején a polgármesteri tisztet betöltő Szabó Miklós, valamint Pella László egykori és Pál Péter jelenlegi kerületi rendőrkapitány. Budapest egyik legerősebb szervezete Erdős László köszöntötte a megjelenteket, majd Takács Ferenc, az Angyalföld Polgárőr Szervezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Először a kezdetekre emlékezett: egykor tizenhárom lelkes emberből állt a csapat, most Budapest egyik legerősebb szervezete az angyalföldi. 1993-ban lettek hivatalosan bejegyzett társadalmi szervezet. Az alapítók közül jó néhányan ma is aktív tagok. Az úttörő Csángó, illetve Gidófalvy csoportot követve egymás után alakultak meg az újabbak: az Árpád hídi, a Nővér utcai, az újlipótvárosi, az Üteg és a Tisza utcai csoportok. A járőrözést egyre gyakrabban segítették a rendőrök. Bekapcsolódtak a budapesti, valamint az Országos Polgárőr Szövetség akcióiba. Ma eljutottak odáig, hogy a kerület lakói pontosan tudják, miben segítik őket a polgárőrök, és nem keverik össze őket az önkéntes rendőrökkel vagy más szervezetek tagjaival. Bizalommal vannak irántuk, és sokszor fordulnak hozzájuk problémáikkal. Az évek folyamán egyre nagyobb anyagi és erkölcsi támogatásban részesültek a kerületi önkormányzat részéről is. Jó a kapcsolatuk a kerület civil szervezeteivel. Az AJAMK- ba már „hazajárnak”, akárcsak a Hun utca 1.-be, amely a kezdetektől otthont ad irodájuknak. Mára igazi közösséggé formálódott a csapat, amelynek tagjai nemcsak a munkában, hanem a mindennapi életben is segítik egymást. Zenével és tánccal ünnepeltek Dr. Tóth József polgármester a képviselő-testület nevében is gratulált az évfordulóhoz. Mint mondta, az öntevékeny polgárőrök szerves részei kerületünk életének, ő maga pedig büszke tiszteletbeli polgárőr-szervezeti tagságára. További sikereket kívánt, majd születésnapi ajándékként - teljesítve a polgárőrök kérését - mikroportot adott át a szervezetnek. Ezután dr. Pál Péter alezredes, a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság vezetője szólalt fel. Hasznosnak és szükségesnek nevezte a polgárőrök munkáját, amelyre a kerületnek nagy szüksége van. Az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke, Markos György elmondta: a garantáltan politika- mentes szervezetnek országosan kilencvenezer tagja van. A civil lakosságból alakultak, és értük dolgoznak. Kapuvári Beatrix, az AJAMK igazgatója ajándékkal kedveskedett a polgárőröknek, majd Sárkány Kálmán és Szvétek László felváltva énekelt népszerű operett- és operarészleteket. A nagysikerű műsort vacsora követte, majd zenével és tánccal ünnepelték meg fennállásuk huszadik évfordulóját a polgárőrök. (CSOP) 20 I 1. OKTÓBER I 8. 1956 Az elillant forradalom Angyalföldön meg erőtlen maradt az ’ Az ’56-os történetírás unikuma a budapesti „angyalok földje”, mely sorsát különös módon hordozta nevében a forradalom idején: a XIII. kerületben ugyanis az ortodox rendszervédők és az újítók csatája, s kétes összefogása valójában a revolúció végnapjaiban kezdődött, hogy aztán azonmód hamvába haljon. A kerületben november 4-éig néhány kisebb incidenst, szórványakciót leszámítva különösebb esemény nem történt, a felkelők csak a szovjetek bevonulására, Nagy Imre beszédére kezdték meg függetlenségi harcukat. A szomorú hattyúdalba fulladt nyitány két főszereplőn múlott. Egyikük Bogdán József őrnagy, a kerületi rendőrkapitányság vezetője, a másikuk a 24 éves, három- gyermekes Csizmadi Ferenc szállítómunkás, ifjúsági birkózó élsportoló volt, aki az egyik legerősebb helyi forradalmi csoport vezetőjeként társaival a Váci út-Rákos-patak kereszteződésénél alakította ki harcálláspontját. Történelmi léptékkel nézve mindketten későn „léptek”. Ám míg előbbi - hosszas bírósági hercehurca után - végül megúszta a felelősségre vonást, addig utóbbi 1958. november 12-én bitófán végezte. Miként Eörsi László, az 1956- os Intézet történésze találó iróniával megjegyzi, kétségkívül nem ez a városrész játszott főszerepet a forradalomban; a régi rendszer leghívebb támogatójának bizonyult kerületi rendőrség a kisebb fegyverszerzési kísérleteket határozottan visszaverte. Ám október 31-étől nem halogathatta az átalakulást, hiszen Kopácsi Sándor budapesti főkapitányt követve egyre több rendőr csatlakozott a felkelőkhöz. A Teve utcában is Sorban állás egy újlipótvárosi élein I Harckocsik zárják le a Margit híd pesti hídfőjét október 24-én (MTI-fotó: Monk Tamás) I
