XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-11-15 / 22. szám
Vízparti hangulat Arató György: A kulcsszó az együttműködés Az ingatlanfejlesztés nem áll meg Ingatlanfejlesztés ^ ^20jj^j\iov^ A globális gazdaságot 2008- ban megrázta a pénzpiacok válsága. A gazdaság lefagyott, a befektetői bizalom nehezen tér vissza, a politika ma sem találja a megoldást a fejlett világot ért sokkra. Magyar- országon a 2008-as időszakot követően soha nem látott bizalmi, gazdasági és politikai törésvonal alakult ki, amely mára még mélyebb lett. Ebből a szempontból különösen érdekes, hogy a XIII. kerületben hogyan alakult és milyen irányba tart az ingatlanfejlesztés.- A gazdaság e területének állapota reprezentálja egy kisebb régió vagy fővárosi kerület eltökéltségét abban, hogy a helyi város- politikai, városmarketing-eszkö- zökkel milyen jó válaszok adhatók, hogy a fejlődés ne álljon meg. Az ingatlanberuházások mennyisége és minősége pedig kulcskérdés. Ha ez a terület fejlődik, akkor javul a szűkebb lakókörnyezet minősége is, munkahelyek jönnek létre, minőségi változás következik be a szolgáltatások színvonalában, az életminőségben - mondja Arató György (képünkön), a XIII. kerület főépítésze, akivel a globális válságot követő időszakról és a kerületben megvalósítás előtt álló ingatlanfejlesztésekről beszélgettünk.- A magyar gazdaság és ezen belül az ingatlanfejlesztési terű- let óriási problémákkal küzd. A XIII. kerületben ennek ellenére folyamatosan épülnek az irodaházak, közintézmények, lakó- komplexumok, átalakulnak a közterületek. Úgy tűnik, mintha a kerület független sziget lenne, mintha itt nem érvényesülnének és hatnának az ország gazdasági állapotát befolyásoló tényezők. —A XIII. kerület sem tudja függetleníteni magát a globális gazdaság, a magyar gazdaságpolitika és a befektetési klíma hatásai alól. Ugyanakkor le kell szögezni: a kerület kiváló területi adottságokkal rendelkezik. Ez azonban nem lenne elég. Az önkormányzat évtizedekkel ezelőtt városfejlesztési víziókat rögzített, azóta integrált városfejlesztési stratégiában gondolkodik. Világosak a célok: a kerületnek folyamatosan fejlődnie kell integrált módon, magas minőségű lakó- és munkakörnyezet kialakításával. Az első koncepció - amelyben a rögzített elvek máig is hatnak - még az 1990-es évek közepén született dr. Tóth József polgármester kezdeményezésére. Már akkoriban érzékelhető volt, hogy a Váci úton át fog alakulni az ipari környezet. Az állam a privatizációs folyamat keretében értékesítette az üzemeket, területeket. A termelést végző gyárak megszűntek, az új tulajdonosok elsősorban ingatlanbefektetésként tekintettek a telkekre. A kerületi városvezetés — reagálva a gazdasági, humán, társadalmi folyamatokra - időben lépett. Ma már korszerű körülmények között, modern épületkomplexumokban többen dolgoznak a kerületben, mint az ipari termelés fénykorában.- Mi a Váci út titka, illetve, ha itt nem lesz több fejleszthető te- fület, hol folytatható a fejlesztési- A kulcsszó az együttműködés. A vállalatok, cégek praktikussági okok miatt korszerű épületeket keresnek. Ezeknek a feltételeknek a Váci úton létrehozott ingatlanok, irodaházak megfelelnek. Az ingatlanszakma Váci úti irodafolyosónak nevezi a területet. Az elmúlt húsz évben több mint 150 milliárd forint épült be a Váci út térségébe. A kerület tehát a válság ellenére sem stagnál, a fejlődés üteme nem tört meg. Az új irányok a Dózsa György út tengelye, a Du- na-part és az Árpád híd, Váci út találkozása lesz.- Mi tapasztalható a lakóépületek terén!- Jelentős léptékváltás történt ezen a területen is. Az elmúlt 10- 15 évben megváltozott a kerület karaktere. 1999-ben a Fővárosi Önkormányzat az addigi ipari övezeteket átsorolta lakóövezetté. Az egyszintes, manufaktúrás, udvaros épületeket foghíjszerű- en - a tulajdonosváltással együtt - 4-5 emeletes, jó életminőséget garantáló társasházak váltották fel. Ezt a spontán rehabilitációt is az önkormányzat tudatos döntése befolyásolta. Emellett fontos cél Üjlipótváros fejlődése is. Az itt megépült Kleopátra Ház, Római kert és a további ingatlanfejlesztések sikerét a kiváló közlekedés, a Duna, a Margitsziget közelsége, a fejlett város infrastruktúrája adja. Külön meg kell említeni az úgynevezett barna mezős beruházásokat. Ez a Marina Part és a Foka-öböl környéke. Itt az elmúlt 7-8 évben több ezer lakás épült. Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat ebben a ciklusban is épít száz bérlakást, ez a prioritás, lakáshoz juttatni a nehezebb körülmények között élő, főleg gyermekes családokat továbbra is kiemelt cél.- Építészként elégedett a házakkal!- Hiszek a kreatív építészeti gondolatokban. Nem jó, ha mindenki egyforma házakat tervez. Egy épület karakterét a szellemi hozzáadott érték és a minőségi anyagok adják. A válság azt is felszínre hozta, hogy ma már kizárólag a minőségi épületek eladhatók, így a fejlesztők is a minőségi építészet felé léptek. Ez a gondolat valósul meg a Skanska Lőportár utcai fejlesztésében. Itt közel 18 ezer négyzetméteren épül fel egy különleges skandináv ház. A környezettudatosság, a zöld jelleg itt komoly kritérium. A ház már a tervezési szakaszban megkapta a legmagasabb környezetvédelmi minősítést. Ugyanez a gondolat jelenik majd meg a cég következő, a Váci út és a Süllő utca sarkán megépülő irodaházában is.- Jelentős csomópont a Dózsa György út és a Váci út kereszteződése. Itt is átalakul a terület.- Az 1970-es években a Vadászati Világkiállításra épült a Volga szálló. Az akkor még modernnek számító épület felett eljárt az idő. A ma már gazdaságtalan ingatlan mellett esztétikus, modern irodaházak épültek, így a térszerkezetben ez a ház lett a fehér folt. Meglepő építészeti gondolat keretében, egy minden tekintetben korszerű épület- és téregyüttes váltja fel a jelenlegit. Az aszfaltozott terület zöld városi parkká, agorává változik. Az épület földszintjére éttermek és szolgáltató egységek kerülnek. Azt remélem, hogy a fejlődés itt nem áll meg, most folyik a Dózsa György úton a következő irodakomplexum tervezése, amely a világhírű Sir Norman Foster építész tervei alapján valósul meg.- Mire lehet számítani az Árpád híd pesti hídfőjének környékén! —A Fővárosi Önkormányzat elképzelése szerint a történelmi városmagot tehermentesíteni kell, új alközpontokat, városmagokat kell létrehozni. Ilyen lesz a Bos- nyák tér, a Mázsa tér, a Róbert Károly körút és a Váci út térsége. Készül annak a 200 ezer négyzet- méteres épületegyüttesnek a koncepciója, amely egyben a kerület új városközpontja is lehet.- Organikus része a kerületnek a Duna-part.- Ez a páratlan adottságú, tíz kilométeres vízparti sétány valódi kincs. A koncepciók szerint sétányok, kikötők, plázs, lakó- és közintézmények, szállodák váltják egymást a Foka-öböltől a Margit hídig. A Dagály fürdőnél gyógyszálló épül, megőrizzük a vízparti sporttelepeket, de a Hélia Szállótól északra épülhetne fel a főváros új szállodasora és konferencia-központja, innen hajóval tíz perc a belváros. A Dráva utca magasságában gyalogos- híd épülhetne a szigetre. Folytatódik a Pozsonyi út korszerűsítése, vizsgáljuk a felszín alatti parkolók létrehozásának lehetőségét amiatt, hogy még több zöldterület épülhessen.- Elégedett a fejlődés ütemével!- Egy építész soha nem lehet elégedett. Annak nagyon örülök, hogy a kerületi politikusok, a polgármester hallgatnak az építészekre, közgazdászokra, városmarketinggel foglalkozó szakemberekre, így a felvázolt szakmai víziók életre kelhetnek. Ennek a legnagyobb nyertesei a XIII. kerületben élők és dolgozók. BRETUS IMRE A RaM-ban a jövő épülete November elején rendezték meg a RaM-ban a „Property Investment Forum" című ingatlanfejlesztési konferenciát. A legfontosabb hazai ingatlanpiaci szereplők a következő évekre a növekedést, vagy a finanszírozási feltételek enyhülését várják. Az ingatlanpiac továbbra is a világgazdaság egyik legmeghatározóbb területe, a világ munkaerejének mintegy tíz százalékát adja. A válság utáni időszak e tekintetben nem csak veszély és kockázat, hanem lehetőség is, vélték a szakemberek. Mára egyértelművé vált, hogy kizárólag a magas építészeti színvonalú, hatékony és környezettudatos épületeké a jövő. A Skanska Lőportár utcai fejlesztése
